De visszatérve a 9 magazin áprilisi számához, a polgármester szerint a kiemelkedő színvonalú lap akkori főszerkesztője már a jegyzete elején egyértelművé tette, hogy melyik oldalon áll, kinek a választási győzelméért dolgozik. Aztán egy kitalált álhírt is beleszőtt a cikkébe, jövőbeli választási csalást vizionálva, „természetesen” kormányzati részről és orosz segítséggel.
„Ez az utolsó tangónk a választás előtt, tegyünk helyre néhány dolgot! Esélyes és esélytelen jelöltekről, a kerület határain belül és azon túl is. Országosan, európai és világszinten. Hogy tényleg ez-e a legfontosabb választás 1989 óta?, Hogy elértünk-e a falig?, Hogy mit jelent a számtalan kormányzati vörösvonal-átlépés a Szent István-i álom beteljesítése szempontjából? Vagy meneküljön, ki merre lát? Vitatkozó, veszekedő, szabad demokráciánk lesz-e, vagy egy dinasztikusan definiált türkménbasi stratégiai nyugalma, úgymond.”
Aztán következett a kitalált álhír, ahogy Vágvölgyi B. fogalmazott, jöjjön a mostani helyzet képes beszéd formában, mint napilapos gyorshír: „Megérkezett Budapestre Jevgenyij Afanaszjevics Popov mérnök, választási szakértő, az FSZB ügynöke. Popov mérnök járt már hazánkban 2018 áprilisában, amikor a választás napján este nyolc és éjjel tizenegy közötti időterjedelemben a magyar választás eredményeivel bíbelődhetett. Korai érkezését a helyzet változásával, az eredmény várható szorosabbá válásával, a többletmunkával indokolta a reptéri vörös szőnyegen, az őt üdvözlő úttörőkórus énekének elhangzása után, és közölte: reméli, legalább akkora sikere lehet, mint négy éve, és ezzel tovább segítheti Viktor Győzovics ország- és stadionépítő munkáját, abban a szellemben, ahogy azt Vlagyimir Vlagyimirovics is elvárja.”
A jegyzet folytatásaként a főszerkesztő hozzáfűzte: „hogy lesz választási csalás, legalábbis kormányzati próbálkozás, az olyan tuti, ahogy a nap ide-oda jár az égen”.
Aztán a 6. oldalon is találunk gyöngyszemeket bőséggel. A március 15-i ellenzéki megmozdulásról, illetve a kormánypárti békemenetről szóló tudósításnak már a leadje, vagyis a cikket felvezető összefoglalója is penetráns volt. Vágvölgyi B. a közszolgálatiság jegyében „a Prosti TV c. kormányzati revolvermédiának” nevezte a Pesti TV-t, valamint szerinte „a tüntetésen megállapíttatott a magyar kormányzati felelősség Putyin ukrajnai rablóháborújában”, csakúgy mint „a Kínai Kommunista Párt és a Fidesz politikája közötti hasonlóság és összeműködés”. Aztán a tudósításban a főszerkesztő úgy fogalmazott: „Rengetegen jöttek el az ellenzéki és még többen a magát ironikusan békemenetnek nevező fidesznyik felvonulásra, azzal a különbséggel persze, hogy a gyűlöletittas békemenetelőket a Lehel tér környékén parkolászó távolsági buszok ármádiája hozta, míg a Műegyetem rakparton lévők egyéni elhatározásból, 4-6-os villamossal, 4-es metróval és a fővárosi tömegközlekedés egyéb eszközeivel közelítették meg az eseményüket. Egyéni elköteleződésből és elhatározásból tehát, és nem a falusi közmunkakápó utasítására.” A kiegyensúlyozottság nagyjából annyiban jelent meg a cikkben, hogy az ellenzéki felszólalók beszédeit összegző részben a Lehet Más a Politika egyik prominensét így vezette fel: „a bioparaszti tagozatot képviselő Schmuck Erzsébet az LMP-ből”.