Köztudott, hogy Európa kulturális fővárosa 2023-ban a királynék városa, Veszprém lesz, bevonva a város és régiója – így a Balaton – intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit is.
A több mint ezer programot magában foglaló nagyszabású projekt célja a magyar és az európai kultúra sokszínűségének a bemutatása, a helyi közösségek önazonosságának és egyben az európai identitásnak a megerősítése. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-pályázat nemcsak kulturális projekt, hanem város- és térségfejlesztési eszköz, s a fő célja az, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városai között legyen.
Kevésbé ismert, hogy az ország másik felén is nagyszabású kulturális programsorozat lesz jövőre. Ugyanis irodalmi emlékévet szerveznek Debrecenben abból az alkalomból, hogy 2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor és Madách Imre születésének kétszázadik, Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulóját, és pont két hónap múlva lesz kétszáz éve, hogy 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc pontot tett a Hymnus letisztázott kéziratának végére – ezért ekkor ünnepeljük a magyar kultúra napját, immár több mint három évtizede.
Ezek a jelentős kerek évfordulók remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyrészt emlékezzenek és emlékeztessenek a cívisvároshoz kötődő nagy magyar kulturális, irodalmi teljesítményekre, másrészt arra is, hogy megmutassák – saját maguknak, az egész országnak, sőt a nagyvilágnak is –, hol van Debrecen helye a magyar kultúra történetében és a jelenében.
Mivel Debrecent gyakran kálvinista Rómaként is emlegetjük, természetes, hogy az irodalmi emlékév programjainak a szervezésébe bekapcsolódik a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint a Méliusz Juhász Péter Könyvtár is.
