idezojelek

Jövőre Debrecenbe (is) kéne menni

A Tiszántúl fővárosában rendezett irodalmi emlékév is hatásosan öregbítheti a magyar kultúra hírnevét.

Cikk kép: undefined

Köztudott, hogy Európa kulturális fővárosa 2023-ban a királynék városa, Veszprém lesz, bevonva a város és régiója – így a Balaton – intézményeit, kulturális színterének szereplőit és civil szervezeteit is. 

A több mint ezer programot magában foglaló nagyszabású projekt célja a magyar és az európai kultúra sokszínűségének a bemutatása, a helyi közösségek önazonosságának és egyben az európai identitásnak a megerősítése. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-pályázat nemcsak kulturális projekt, hanem város- és térségfejlesztési eszköz, s a fő célja az, hogy Veszprém 2030-ra Euró­pa legélhetőbb városai között legyen.

Kevésbé ismert, hogy az ország másik felén is nagyszabású kulturális programsorozat lesz jövőre. Ugyanis irodalmi emlékévet szerveznek Debrecenben abból az alkalomból, hogy 2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor és Madách Imre születésének kétszázadik, Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulóját, és pont két hónap múlva lesz kétszáz éve, hogy 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc pontot tett a Hymnus letisztázott kéziratának végére – ezért ekkor ünnepeljük a magyar kultúra napját, immár több mint három évtizede. 

Ezek a jelentős kerek évfordulók remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy egyrészt emlékezzenek és emlékeztessenek a cívisvároshoz kötődő nagy magyar kulturális, irodalmi teljesítményekre, másrészt arra is, hogy megmutassák – saját maguknak, az egész országnak, sőt a nagyvilágnak is –, hol van Debrecen helye a magyar kultúra történetében és a jelenében. 

Mivel Debrecent gyakran kálvinista Rómaként is emlegetjük, természetes, hogy az irodalmi emlékév programjainak a szervezésébe bekapcsolódik a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint a Méliusz Juhász Péter Könyvtár is.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem szükséges ahhoz debreceni születésű és/vagy lakosú lokálpatriótának lenni (jómagam sem vagyok az), hogy megemeljük a kalapunkat az ország második legnagyobb városának a magyar kultúra, nemzettudat és protestáns szellem történetében játszott kiemelkedő szerepe, teljesítménye előtt. E helyen talán elegendő utalni csak néhány debreceni kötődésű szellemóriás nevére.

A százöt éve Debrecenben született és nevelkedett regény- és drámaíró, Szabó Magda soha nem tagadta meg, hogy szülővárosától kapta az identitását meghatározó örökséget, az itteni gyökérerőkkel alkotta életművét. 

A Debreceni Református Kollégium Dóczy Leánynevelő Intézetében tanult, érettségizett, a Debreceni Tisza István Egyetemen kapott diplomát, s bár élete nagy részét szülővárosán kívül töltötte, évtizedekkel később Debrecen díszpolgárává és a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. 

Az írónő így vallott magáról és Debrecenről egy interjúban: „Kitartottam tegnap az arcomat a szélbe, és elnevettem magamat: hogyan fogom valakivel is megértetni, hogy ez az egyetlen szél, amit a halálom óráján is érezni szeretnék. Mert semmiféle szél nem tud megnyugtatni, csak az, amelyik a puszta felől sodorja magával az őseim porát.”

Ez a por minden bizonnyal nemcsak fizikai, de lelki és szellemi értelemben is megnyugtató és megtartó. Gondoljunk csak a majd fél évezrede álló és működő Debreceni Református Kollégiumra, melynek falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató- és a nevelőmunka. 

Diákjai a köznép fiaiból, parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki, akik tanulmányaik végeztével vagy sokszor évekig tartó külföldi tanulmányútjuk után a nép közé visszatérve, a falvakban és mezővárosokban kamatoztatták szellemi kincseiket.
Ebben az iskolában tanult Csokonai Vitéz Mihály, akiről Szabó Zoltán írta, hogy a költők kertjének is nevezett Debrecenhez kötődő számos költő, író közül senki sem hatott oly nagy mértékben a városra, mint Csokonai. 

Aki Petőfinek éppúgy példaképe volt, mint Adynak. Bár Csokonait kicsapták a kollégiumból, és a debreceni temetésén tizennégy éves diákként részt vevő Kölcsey sem igazán érezte otthon magát a szigorú iskolában, mint ahogy Arany János és Móricz Zsigmond sem, a szintén volt debreceni diák, a zseniális pedagógus Karácsony Sándor éppen Arany és Móricz „tanúvallomása” alapján bizonyította be, hogy a református magyar nép többek között azért maradt meg annyi csapás közt, mert Isten kegyelméből volt Debrecenben egy ilyen kollégiuma.

Nincs itt hely felsorolni, hogy ki mindenki tanult még az egyik legrégebbi magyar középiskolában, amely aranybetűkkel írta be nevét a magyar és egyetemes művelődés történetébe. Szenczi Molnár Albert és Tessedik Sámuel, Kazinczy Ferenc és Fazekas Mihály, Tisza István és Horthy Miklós, Medgyessy Ferenc és Szabó Lőrinc, Zsindelyné Tüdős Klára néprajzkutató, jelmez- és divattervező, film- és színházrendező és Bay Zoltán fizikus, világhírű tudós, a radarcsillagászat úttörője. S persze ne feledkezzünk el arról a híres történelmi eseményről sem, hogy 1849 első öt hónapjában a kollégium falai között tartotta üléseit a magyar országgyűlés, amely április 14-én a debreceni református nagytemplomban kimondta Magyarország függetlenségét.

Van hát elég ok és előreláthatóan lesz bőven alkalom, hogy a magyar kultúrát tisztelők és szeretők 2023-ban is kövessék az ismert magyar népdal felhívását: Debrecenbe kéne menni… Nem hiszem, hogy a református cívisváros konkurenciája kívánna lenni a katolikus királynék városának. Inkább arról van szó, hogy az Európa kulturális fővárosa dunántúli programsorozatnak nagyszerű társa és kiegészítője lehet a Tiszántúl fővárosában rendezett irodalmi emlékév, s a kettő a jövő évben egyesült erővel hatásosan öregbítheti a magyar kultúra hírnevét.

Borítókép: Az országzászló és a debreceni református Nagytemplom egyik tornya a debreceni Kossuth téren 2020. február 12-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Uniformizált, szervetlen épületek árasztották el a világot

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.