Mind a kormányfő, mind pedig a pénzügyminiszter friss nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a 2023-as esztendő a pénzügyek éve lesz.
Jogos az idevonatkozó kérdés: mit is érthetünk konkrétan ez alatt?
Röviden annyit, hogy a magyar kormány elkötelezett a hiánycél tartása és az államadósság csökkentése mellett, és amennyiben szükséges, ennek elérése érdekében intézkedéseket is hoz. Erre különösen szükség van, hiszen gazdasági recesszió, vagyis zsugorodás fenyegeti Európa nyugati részét. S miután a magyar gazdaság erősen orientált a Lajtán túli világ iránt, a befektetők árgus szemekkel fókuszálnak arra, hogy egy ilyen feltörekvő ország, mint hazánk, miként is jön ki a kontinentális slamasztikából. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem az elhibázott gazdaságpolitika okozza a problémát: döntően külső okok miatt borult fel a büdzsé kiadási oldala!
Egyébként a fenti rövid definíció után bővebben arról van szó, hogy az állam adósságkezelése, valamint a központi költségvetés deficitjének további csökkentése kerül egyre inkább a fókuszba. Bár a pénzügyi szemléletű tervezés nem éppen a polgári kormány sajátossága, most a helyzet, tegyük hozzá, roppant kivételes. A folyó fizetési mérleg (ebben testesül meg a külfölddel szembeni pénzügyi kötelezettségünk), továbbá az államháztartás hiánya a 2022-es évben párhuzamosan nőtt, s azért, hogy a tartós ikerdecifites állapotot Magyarország elkerülje, vissza kell fogni az állami költekezést. Bár az ország idei és a jövő évi finanszírozása is stabil lábakon áll, ez csak akkor marad fenn, ha a kormány tovább szigorít bizonyos területeken. Talán a leglátványosabb szegmens az állami beruházások radikális mérséklése; itt a beavatkozás már egy éve elkezdődött. Új elem azonban, hogy ennek keretében döntött az Építési és Beruházási Minisztérium kétezermilliárdos zárolásról a beruházásoknál. S természetesen az intézményi takarékosságok is idetartoznak, csakúgy, mint a Pénzügyminisztérium erősebb kontrollja. Miközben a kiadási oldali korrekciókra van szükség a költségvetésben, az adómennyiség növelése nem megoldás az államháztartási folyamatokban sem. A kormány ezt a témát „vágja” is, hiszen olyan területekre vetett ki többletadót, ahol az extraprofit felbukkan.
