Mind a kormányfő, mind pedig a pénzügyminiszter friss nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a 2023-as esztendő a pénzügyek éve lesz.
Jogos az idevonatkozó kérdés: mit is érthetünk konkrétan ez alatt?
Röviden annyit, hogy a magyar kormány elkötelezett a hiánycél tartása és az államadósság csökkentése mellett, és amennyiben szükséges, ennek elérése érdekében intézkedéseket is hoz. Erre különösen szükség van, hiszen gazdasági recesszió, vagyis zsugorodás fenyegeti Európa nyugati részét. S miután a magyar gazdaság erősen orientált a Lajtán túli világ iránt, a befektetők árgus szemekkel fókuszálnak arra, hogy egy ilyen feltörekvő ország, mint hazánk, miként is jön ki a kontinentális slamasztikából. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem az elhibázott gazdaságpolitika okozza a problémát: döntően külső okok miatt borult fel a büdzsé kiadási oldala!
Egyébként a fenti rövid definíció után bővebben arról van szó, hogy az állam adósságkezelése, valamint a központi költségvetés deficitjének további csökkentése kerül egyre inkább a fókuszba. Bár a pénzügyi szemléletű tervezés nem éppen a polgári kormány sajátossága, most a helyzet, tegyük hozzá, roppant kivételes. A folyó fizetési mérleg (ebben testesül meg a külfölddel szembeni pénzügyi kötelezettségünk), továbbá az államháztartás hiánya a 2022-es évben párhuzamosan nőtt, s azért, hogy a tartós ikerdecifites állapotot Magyarország elkerülje, vissza kell fogni az állami költekezést. Bár az ország idei és a jövő évi finanszírozása is stabil lábakon áll, ez csak akkor marad fenn, ha a kormány tovább szigorít bizonyos területeken. Talán a leglátványosabb szegmens az állami beruházások radikális mérséklése; itt a beavatkozás már egy éve elkezdődött. Új elem azonban, hogy ennek keretében döntött az Építési és Beruházási Minisztérium kétezermilliárdos zárolásról a beruházásoknál. S természetesen az intézményi takarékosságok is idetartoznak, csakúgy, mint a Pénzügyminisztérium erősebb kontrollja. Miközben a kiadási oldali korrekciókra van szükség a költségvetésben, az adómennyiség növelése nem megoldás az államháztartási folyamatokban sem. A kormány ezt a témát „vágja” is, hiszen olyan területekre vetett ki többletadót, ahol az extraprofit felbukkan.
Innét kezdve az a lényeg, hogy a kormány annyit költsön magára, mint amennyit előteremt.
Nagy eredménynek lehet nevezni a gazdaság kifehéredését, amely egy páratlan folyamat: az elmúlt tíz évben ezermilliárdos tétel az a talált pénz, amely a magyar államháztartásba befolyt. Kétségtelen azonban, hogy az egészségügyi kiadások esetében elmaradt a kiadásnövelés, emiatt GDP-arányosan lemaradt a szektor, ezt a jövőben pótolni kell.
Fontos dolog, hogy fokozatosan megkapjuk az európai uniós forrásokat, amelynek több pozitív hozadéka is lesz. Az EU-s dotációk devizában érkeznek, és maga a tény, hogy összejött a kormánynak a brüsszeli pénzügyi áttörés, javítja Magyarország megítélését a nemzetközi pénzpiacon; ez már tükröződött is az elmúlt napokban a forint árfolyamának alakulása kapcsán.
Közben a legfontosabb társadalmi programok, mint a rezsicsökkentés és a jóléti kiadások továbbra is tarthatók lesznek.
A magyar gazdaság pozícióját pedig erősíti a rekordszintű foglalkoztatottság, a lendületes gazdasági növekedés, a versenyképes adórendszer, a kedvező üzleti környezet, valamint az ország azon célkitűzése, hogy a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytassa a hiány és az adósság csökkentését. Jön tehát a pénzügyek éve. A feladat nagy: a kormánynak meg kell őriznie Magyarország hitelességét, jeleznie kell a világnak, hogy hazánk úrrá tud lenni saját költségvetési problémáján. S nem szorul külföldi segítségre.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép: A győri Audi-gyár (Fotó: Reuters/Bernadett Szabó)
