idezojelek

Korrupciója miatt Brüsszel erkölcsi kioktatásai teljesen hiteltelenné váltak

A Pfizer-vakcinák beszerzése körüli botrány, valamint a katari kenőpénzek miatt letartóztatott szocialista EP-alelnök ügye alapjaiban kérdőjelezi meg Brüsszel pozícióját.

Cikk kép: undefined

A Pfizer-vakcinák beszerzése körüli botrány, valamint a katari kenőpénzek miatt letartóztatott szocialista EP-alelnök ügye alapjaiban kérdőjelezi meg Brüsszel pozícióját minden olyan kérdésben, amely a jogállamisági vitákat érinti. Az egyes tagállamok ellen irányuló, politikailag vezérelt eljárásokat többé nem lehet morális elvekkel és kifogásokkal álcázni.

Nem először és vélhetően nem is utoljára robban ki ­korrupciós botrány az Európai Unió intézményrendszerén belül. Brüsszel időről időre mindig lerombol egy-egy saját maga által gondosan felépített mítoszt, amellyel minden esetben azt kívánja elhitetni, hogy a nemzetállamok tökéletlenségével szemben a szupranacionalizmus bír erkölcsi többlettel. A tiszta kezek politikájától azonban Brüsszel éppoly messze áll, mint a hatékony működéstől, ami a bevándorlási válság, a koronavírus-járvány és a jelenlegi energiakrízis kezelésében is megmutatkozik.

Miközben a nemzeti szuverenitás elsőbbségét képviselő Magyarországot és Lengyelországot rendszeresen jogállamisági viták és támadások kereszttüzében tartja Brüsszel, politikai okoktól vezérelve, addig szemet huny olyan valós problémák felett, amelyek egy-egy baloldali vagy globalista irányítású tagállamban jelentkeznek – gondoljunk Málta vagy éppen Románia esetére. Ennél is nagyobb probléma és képmutatás azonban, hogy Brüsszel a saját háza táján sem képes rendet tartani, illetve megfelelni azon vélt vagy valós értékeknek, melyek prioritását hirdeti a nemzetállamok számára. Úgy tűnik, hogy a jogállamiság őrzőit ideje lenne végre újfajta mechanizmusok útján őrizni.

Erre önmagában már a Pfizer-botrány is alapos indokkal szolgál, hiszen a korrupció gyanúja a legmagasabb szintig, egészen Ursula von der Leyenig ér. Az Európai Bizottság elnöke a világjárvány kibontakozásakor szabálytalanul, a hivatalos eljárásokat megkerülve, sms-ekben kötött üzletet a vakcinagyártó óriás­cég vezérigazgatójával. Az európai adófizetők azóta sem tudják, hogy pontosan miként jött létre a titkos vakcinaalku, amely a piaci árnál jóval magasabb értékben lett megkötve, vélhetően megkárosítva az EU költségvetését.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korrupciós botrány nyugvópontra sem került, amikor egy újabb bűncselekményre derült fény. Ez az Európai Parlament tisztségviselőit érinti, mely intézmény az EU demokratikus működését és az állampolgári képviseletet hivatott megjeleníteni. Az azóta leváltott görög szocialista EP-alelnököt, Eva Kailit múlt hét pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupciós vád gyanújával.

A baloldali politikus vizsgálati fogságban van, az ügyben pedig az élettársa, valamint egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Antonio Panzeri is érintett. A gyanú szerint az Öböl-menti ország jelentős kenőpénzeket adott át brüsszeli tisztségviselőknek, ezáltal befolyásolva az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseit. Magyar szempontból az ügy pikantériája, hogy Eva Kaili több ízben támadta hazánkat, és a jogállamisági viták során azt követelte, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó uniós forrásokat.

Mindkét korrupciós botrány esetében súlyos vádak merülnek fel mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament kapcsán. Ezen intézmények azok, amelyek az Európai Tanáccsal szemben elsősorban az Európai Unió érdekeit hivatottak előmozdítani a nemzetállamokkal szemben.

A botrányok így nemcsak a jogállamisági vitákat, hanem a szupranacionalizmus morális felsőbbrendűségét is megkérdőjelezik, amely felé egyre nagyobb léptekben törekszik a baloldali és liberális politikai elit Európa-szerte.

A 2024-es európai parlamenti választásokig még jó eséllyel számos csontváz dőlhet ki a brüsszeli szekrényekből, ami a nemzetközi szervezet megítélését is alááshatja a közvéleményben. Brüsszelnek emellett arra is fel kell készülnie, hogy a jövőben minden egyes, általa kreált jogállamisági vitában két szót kap majd válaszul a tagállamok részéről: Pfizer-sms-ek és Katar.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője

Borítókép: Ursula von der Leyen (Forrás: Europress /AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Gombfocicsaták Andrásnál

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A Draghi-jelentés zsákutca!

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Valóban megszületett!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Milyen példát mutat az iszlám?

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.