Ki így, ki úgy minősíti a davosi gazdasági csúcstalálkozót, jelentősége azonban elvitathatatlan: a világ száz országának vezetői, meghatározó politikusai, a multinacionális cégek tulajdonosai, a föld leggazdagabbjai találkoznak évente egyszer a festői szépségű svájci városban. Háromezren képviselik nagyjából a világgazdaságot jelenleg is.
Alkalmanként ugyan anarchista fiatalok zavarják meg a luxuskörülményeket, a világ döntéshozóit ez különösebben aligha hatja meg; szeparált helyen értekezhetnek, gyakorlatilag a világtól elzárva. Így a világ vezetői legfeljebb unaloműzőként tekintenek az immár szokásos demonstrációkra. Általában ezek az összejövetelek – különösen békeidőben – nem túl karcos mondanivalójúak. Azaz pestiesen szólva Davos sokszor inkább pofavizit, valamint háttéralkuk megkötésére kiváló terep. Momentán azonban más a helyzet: tekintettel arra, hogy Covid miatt három évig szünetelt a davosi csúcs, valamint még tart az orosz–ukrán háború, bőven akad mondani- és üzennivaló.
Kezdjük azzal, hogy a davosi csúcs is beleállt a politikai pozícióba, így Oroszország nem kapott meghívót az alpesi köztársaságba. Ez borítékolható is volt, hiszen a nyugati világ álláspontja közismert ebben a témában. Cseppet sem mellesleg a péntekig tartó esemény főcímében is utal erre: „Együttműködés a megosztott világban”. Ami pedig a kilátásokat illeti, sajnos a világgazdaság nincs jó bőrben, és a Világgazdasági Fórum (WEF) is azt jósolja, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap vagy éppen a Világbank: nyakunkon a zsugorodás, a recesszió.
Ugyanakkor érdekessége a WEF jelentésének, hogy az átlagos halandó számára elvont makrogazdasági elemzésen túl azt jósolja, hogy a következő két évben a fő veszély a megélhetési költségek növekedésének válsága lesz. S ez egyszersmind általános érvényű, globális kockázat is. Ezalatt leginkább a magas inflációt, valamint a megnövekedett finanszírozási költségeket kell értenünk, amelyek a háztartások szintjén is erősen tetten érhetőek. Némi vigaszra adhat okot, hogy legfontosabb gazdasági partnereinknél, Németországban és Franciaországban, valamint az eurózóna nagyrészében az elmúlt hónapokban normalizálódott valamelyest a gazdasági helyzet.
Ám összességében ezen túl sem számíthatunk semmi jóra, miután a szélsőséges időjárási események és az úgynevezett geogazdasági konfrontáció beárnyékolja a világgazdaság mindennapjait.
Visszatérve a WEF összefoglalójára, a magán- és állami szektor vezető közgazdászainak kétharmada globális recesszióra számít 2023-ban. A globális visszaesés forgatókönyve, amely járhat válsággal is, nagyon valószínű: a szakértők közül kétszer annyian prognosztizálnak világgazdasági zsugorodást, mint 2022 őszén. Nota bene: a jelenlegi inflációs és lassuló gazdasági környezet csökkenti a növekedéshez szükséges beruházások ösztönzését, és a hátráltatja a legkiszolgáltatottabb rétegek életszínvonalának emelését. A felmérés megállapításaiból kitűnik az is, hogy a gyenge kereslet és a magas hitelköltségek egyaránt jelentős terhet rónak a vállalatokra, amelyek várhatóan költségcsökkentésre késztetik a tulajdonosokat, a menedzsmentet, és ez a működési keret csökkentésétől a munkavállalók elbocsátásáig tarthat.
A nagyon nyitott, de világgazdasági összehasonlításban viszonylag kis méretű gazdasággal rendelkező Magyarországnak pedig rendkívül fontos, hogy milyen külső környezetre számíthatunk. Miközben egyik szemünk sír, a másik nevethet: az elmúlt évet magas gazdasági növekedéssel zárhattuk, amely jó bázis 2023 egészére nézve is. Adósságrátánk mérséklődött, finanszírozási helyzetünk kedvező, pénzpiaci megítélésünk kifejezetten jó, és az EU-val is sikerült tető alá hozni a megállapodást. A magyar status quo azonban nem pusztán az exportunk miatt különleges, hanem azért is, mert újból itt vagyunk a Kelet és a Nyugat között, két tömb határán, igaz, EU- és NATO-tagként.
Viszont a geopolitikai blokkosodás, a Kelet és a Nyugat együttműködésének elnehezülése, a megosztottság – miként azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is közölte Svájcban – a lehető legrosszabb hír Közép-Európának. Magyarország továbbra is a gazdasági és biztonsági együttműködésben érdekelt, más opciónk aligha lehet: elég csak rápillantani a térképre.
