A dark money tengerentúli hívei azt állítják, hogy a lelkiismereti és politikai szabadságjogok körét a szövetségi törvényhozással szemben védő első alkotmánykiegészítés révén ez a gyakorlat alkotmányosan védett. A választási kampánytámogatások eme formájával szemben kritikusabbak viszont azt vetik fel, hogy az ilyen sötét pénzben részesülőknél (mint minden hozzájárulás esetében) pontosan nem tudni, hogy kiknek tartoznak politikai szívességgel, míg a szavazókat ugyanakkor homályban tartják az adományozó és a politikus közötti kapcsolatok kérdésében (illetve annak kapcsán, ahogy és amikor a szívességet „visszafizetik”).
Megjegyzendő, hogy az 1995-ös lobbitörvény, valamint az 1938-as, a külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvény (FARA) bőven biztosítanak kiskapukat, amit érzékelnek a szövetségi törvényhozók is. 2023 januárjában a Chuck Grassley iowai republikánus szenátor által vezetett kétpárti szenátorcsoport újból bemutatta azt a szabályozást, amelynek célja a külföldi ellenérdekű felek arra irányuló erőfeszítéseinek visszaszorítása, hogy titokban befolyásolni tudják az Egyesült Államok politikáját.
A külföldi befolyás nyilvánosságra hozataláról a lobbizásban szóló törvénnyel az 1995. évi jogszabályt módosítanák a választási regisztrációk pontosítása érdekében. Vékony jégen közlekednek tehát a tengerentúli lobbisták. Az 1996. január 1-jén hatályba lépett rendelkezések értelmében a szövetségi lobbistáknak regisztráltatniuk kell magukat az Egyesült Államok képviselőházának jegyzőjénél és az Egyesült Államok szenátusának titkáránál. Aki ezt elmulasztja, ötvenezer dollárig terjedő polgári jogi bírsággal sújtható. Az ügyintézőnek és a titkárnak minden szabálysértést az Egyesült Államok Columbia kerületi ügyészéhez kell utalnia.
Fontos emellett, hogy a szövetségi törvények tiltják a külföldről történő hozzájárulásokat, adományokat, kiadásokat (beleértve az önálló kiadásokat is), és a külföldiek által közvetlenül vagy közvetve kért, irányított, kapott vagy teljesített kifizetéseket bármely szövetségi, állami vagy helyi választással kapcsolatban.
Volt is a közelmúltban egy ügy, amelyben a bíróság elrendelt nemzetbiztonsági megfigyelést: Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadónak 530 ezer dollárt fizettek azért, mert az elnökválasztási kampány során egy török cégnél lobbizott, amely kapcsolatban állt az ország kormányával. Flynn 2017 márciusában visszamenőleges hatállyal külföldi ügynökként regisztrált, kvázi elismerve, hogy 2016-ban fizetett lobbimunkát végzett, amely a török kormány hasznára válhatott.
A kérdés lényege: mikor tekinthető amerikai személy egy külföldi hatalom ügynökének a külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló amerikai törvény (FISA) szerint? Másként: egy személy olyan magatartást tanúsíthat-e, amelynek alapján a FISA értelmében egy idegen hatalom ügynökének, a FARA értelmében pedig külföldi megbízottnak minősíthető? A kérdés magyarra fordítva: idegen hatalom ügynökének számít-e, aki részt vett a baloldal részéről a 2022-es országgyűlési választások kívülről történő befolyásolásában, és milyen szankciókra számíthat, akiről ez bebizonyosodik?
A kampányfinanszírozás kérdéskörében az országgyűlési választások után robbant ki botrány azzal kapcsolatban, hogy rejtett forintmilliárdok ömlöttek külföldről a hazai baloldalnak a választás előtt és azt követően, és nemcsak az adományozóikat nem hozták nyilvánosságra, hanem az így elfogadott támogatások teljes mennyiségét sem. A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások előtt kulcskérés a probléma megnyugtató azonosítása és hatékony rendezése.
A szerző alkotmányjogász
