A minapi, Városok a jogállamért elnevezésű brüsszeli konferencián Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő többek között arról beszélt, hogy akad egy hely az Európai Unióban, ahol van tere az orosz beavatkozásnak. Kijelentette: „Van egy kormány, a magyar, amely nem megbízható partnere a többi tagállamnak az orosz–ukrán konfliktusban.”
Ennél nevetséges bírálatnál izgalmasabb az, amit még január 24-én adott közre a Washington Examiner magazinban egy Tom Rogan nevű nemzetbiztonsági szakújságíró ezzel a címmel: Fel kell függeszteni Törökország és Magyarország NATO-tagságát. A szerző szerint egy olyan katonai védelmi szövetségnek, mint a NATO, szüksége van a tagok közös bizalmára. Ez is feltétele annak, hogy ha egy tagot megtámadnak, akkor a többi támogatást nyújt neki.
Megbízhatóság és bizalom. A szakújságíró úgy véli, hogy Törökország és Magyarország nem tudja teljesíteni a NATO ezzel kapcsolatos elvárásait. Ám az okfejtésében sajnos nem jut el odáig, hogy vizsgálat tárgyává tegye magát a NATO-t. Nem tér ki arra, hogy a NATO miként viszonyul a békéhez, holott idézhette volna Jens Stoltenberg NATO-főtitkár minapi árulkodó kijelentését: „Aki békét akar holnapra, annak támogatnia kell Ukrajnát.” Ez azonban azt jelenti, hogy a békeszerető és „védekező” katonai szövetség nem a saját doktrínája szerint cselekszik. Ukrajna nem NATO-tagország, ezért a háborúval kapcsolatban a szövetségnek semleges magatartást kellene tanúsítania. Ehelyett azonban szembemegy a saját elveivel, és szinte mindenben eleget tesz az amerikai érdekeket megszállottan kiszolgáló Zelenszkij elnök követeléseinek. A NATO a nyakló nélküli fegyverszállításokkal megsérti a tagországokra kötelezőnek mondott, azok védelmét (is) szabályozó szerződést.
Tom Rogan azt mondja, hogy a NATO-szerződés 3. cikkének értelmében a tag kötelezettséget vállal arra, hogy fenntartja és fejleszti egyéni és kollektív képességét a fegyveres támadásokkal szembeni ellenállásra. Szerinte Orbán Viktor aláásta az Oroszországgal szemben bevezetett európai szankciókat, továbbá felkarolta az orosz hírszerzési tevékenységet, ezzel megszegte a szerződésben vállaltakat. Ezeket az állításokat kisiskolás logikával is cáfolni lehet. Az oroszellenes szankciók főként politikai és gazdasági természetűek, ennélfogva semmi közük a NATO-hoz. Másrészt az EU a szankciókkal a jelek szerint nem gyengíti az oroszokat, így nem rettentik el őket a további agressziótól. Az átgondolatlan szankciók nem fejlesztik a NATO egyéni és kollektív ellenálló képességeit a fegyveres támadásokkal szemben, ezért aki a szankciókat támogatja, az láthatóan önmagát gyengíti, vagyis megszegi a NATO-szerződésben vállaltakat. Az orosz hírszerzési tevékenység felkarolásával kapcsolatos vádakat a cikk semmilyen hitelt érdemlő adattal nem támasztja alá, ezért ezzel foglalkozni sem érdemes.
Az Index is igyekszik felszínen tartani a NATO-témát, s azzal riogatja az olvasókat, hogy a katonai szövetség vizsgálatot indíthat a magyar kormány ellen. A Magyar Honvédség ugyanis egy kormányrendelet alapján sorra menti fel azokat a 45 év feletti tiszteket, akiknek legalább 25 éves tényleges szolgálati viszonyuk van. Ezzel kapcsolatban a balliberális Vadai Ágnes arról beszélt az ATV-ben, hogy a kormányrendelet megrendíti a honvédség harci erkölcsét, mivel sok tiszt a NATO-ban sajátította el magas színvonalú szakmai tudását. Vadai szerint a Magyar Honvédségben „NATO-mentesítés” zajlik, s az intézkedéseknek az a célja, hogy a politikai hűség legyen irányadó. (Számára ismeretlen fogalom, ezért megsúgjuk neki, ez a hazához való hűség.)
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a támadásokra válaszul hangsúlyozta a fiatalítási folyamat jelentőségét, amely utat nyit a nyelveket beszélő, a NATO képzési rendszerében helytálló, jó fizikai képességű fiatal parancsnokoknak. A Washington Examiner és a Financial Times persze nem a magyar honvédelmi miniszter véleményére kíváncsi, mivel az nem illik bele az Orbán-kormánnyal szembeni lejárató kampányba. A nyugati balliberális elithez törleszkedő hazai ellenzéki politikusok és kinti elvbarátaik Magyarországot ígéretszegőnek, Orbán Viktort az oroszok és a kínaiak kiszolgálójaként ábrázolják. Csupán azért, mert nem fogadjuk el azt a politikai diktátumot, amit hosszú évek óta próbálnak ránk kényszeríteni.