idezojelek

Egy ártatlan térképtől nem kell félni

A Nagy-Magyarország-sál nem az agresszió, hanem a felelősségvállalás jelképe.

Cikk kép: undefined

A miniszterelnököt hatalmas támadások érték, mert egy labdarúgó-mérkőzésen Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat viselt. A témával kapcsolatban újabb aktualitás, hogy a FIFA-nak elvi éllel el kell döntenie, vihetnek-e a meccsekre a szurkolók hasonló jelvényeket, zászlókat stb. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a FIFA-hoz és az UEFA-hoz fordult, hogy megpróbálja elfogadtatni az ilyen jellegű jelképek létjogát a stadionokban.

Nézzük, mint mond a kérdésről alaptörvényünk D) cikke, amely zsinórmértékként szolgál hasonló nehéz ügyekben is.

„Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Tehát egyértelmű, hogy történelmi hagyományaink, a Kárpát-medence értékeinek békés védelme a magyar alkotmányos önazonosság része. Ezt pedig még a nemzetközi jognak is tiszteletben kell tartania. A kettős állampolgárság (kedvezményes honosítás) bevezetése lehetővé tette, hogy a határon kívül rekedt magyar testvéreink határmódosítás nélkül hivatalosan is a magyar nemzet részei legyenek. Úgy kaptak állampolgárságot, hogy nem kellett Magyarországra költözniük. Ezáltal, továbbá a határos országok – hazánk által elősegített – Európai Unióhoz való csatlakozásával a határok szerepe elmosódott. A szomszédos államok lakosai dolgozni rendszeresen átjárnak egymáshoz. Ezek együttes segítségével volt talán nagy nehezen gyógyítható mégis a magyarság gyógyíthatatlannak érzett sebe.

És tegyük hozzá, Magyarország szinte úgy segíti a háborús övezetből menekülőket, mintha saját polgárai lennének.

A magyar jogalkotó még arra is figyelemmel volt, hogy választójogi törvénye ne sértse a szomszédos államok érzékenységét.

Egy kiváló ötlet szerint a határon túli magyarok nem csupán listára szavazhattak volna, hanem egyéni jelöltekre is. De diszfunkcionális lenne magyarországi körzetek jelöltjeire szavazniuk, akikhez fűződő kötelékük nincs. Egyéni jelöltjeik így saját maguk közül kerülhettek volna ki. Mondjuk az „erdélyi körzet” jelöltjeire szavazhattak volna a romániai magyarok. Egyesek azonban ezt azért ellenezték, mert a magyar állam kvázi saját jelenlegi határain kívül jelölt volna ki választási körzeteket. Noha az érintett rendszer nem lett volna alaptörvény-ellenes, de az óvatosság így elejét vette, hogy bárki is akkor a Nagy-Magyarország víziójával vádolja a kormányzatot.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A történelmi Magyarország a maga kortársaival összevetve büszke lehet a jogok védelmére. (Természetesen minden ország történelmében találhatók bírálható elemek, főképp a mai haladó alkotmányjogi felfogás szerint. Ez azonban nem a Nagy-Magyarország és nem a történeti alkotmányunk bűne.) Történeti alkotmányunk szellemében a világon egyik legelsőként alakult ki a bírósági eljárásokban a fellebbezés rendszere, ami az állampolgárok jogvédelme szempontjából elsőrendű fontosságú. A történelmi Magyarországon biztosították Európában egyik legelsőként a vallásszabadságot. Rákóczi Ferenc a sokak által etalonnak tekintett nagy francia forradalmat mintegy száz évvel megelőzve hintette el a közteherviselés magvait.

Kossuth Lajos pedig a világon talán először dolgozta ki a centralizált alkotmánybíráskodás koncepcióját 1851-ben, éppen akkor, amikor a régi Magyarország szuverenitása pont csorbát szenvedett a Habsburgok elnyomása alatt. A Habsburg Birodalomban a magyar szabadságharc más népek számára is szabadság zsinórmértékét jelenthette. A megcsonkított Magyarországnak a kommunizmus dühöngése idején csak a nosztalgia maradt – és a sportsikerek. Puskás Öcsiék sikereitől volt hangos a nagyvilág. A régi hazáról való megemlékezés viszont tilos volt az ő korukban. A rendszerváltás után pedig sokáig elmaradtak a futballsikerek – de legalább alkotmányos védelmet élvez azóta a véleménynyilvánítás szabadsága. Orbán Viktornak közismerten szívügye a magyar labdarúgás újbóli felvirágoztatása. És felemelő szurkolóként is úgy véleményt nyilvánítani, hogy sokéves munka eredményeként végre futballsikereknek is örülhetünk! Hiszen mintegy harminc év szünet után válogatottunk kétszer is kijutott az Európa-bajnokságra.

Magyarország soha nem használta ki a térség háborús konfliktusait. A délszláv háború idején sem merült fel semmilyen területi revízió. Az orosz–ukrán háború során még retorikai szinten sem merült fel a kormány részéről nemhogy területi revízió, hanem még a kárpátaljai magyarok jogainak feltételként való követelése sem. Mi ez, ha nem a Nagy-Magyarország agressziós üzenetének teljes hiánya?

A történelmi Magyarország jelképe egy tiszteletadás is a Kárpát-medence azon sportolóinak, akik magyar nemzetiségűként más országok színeiben szereztek győzelmeket. Ezek a dicsőségek pedig Magyarország eredményeihez soha nem számíthattak hozzá. Magyarországnak soha nem lehetett BEK- (BL-) győztes focicsapata. A Steaua Bukarest győzelméhez viszont magyar származású remek játékosok is hozzájárultak. Szeles Mónika jugoszláv színekben lett világeső teniszben. Az első magyar származású téli olimpiai bajnok az osztrák állampolgárságú Hunyady Emese gyorskorcsolyázó lett. Milyen megrendítő erre gondolni, miközben Hunyadi Mátyás hadát nyögte „Bécsnek büszke vára”.

A Nagy-Magyarország-embléma azt jelképezi, hogy a sok elnyomatás, jogtiprás közepette is büszkék tudunk lenni minden nemzettársunk sikerére.

Vajon épeszű emberben felvetődne-e a Német-római Császárság történelmi térképe láttán a németek revíziós követelése?

A FIFA álláspontja jelenleg azon kompromisszum mentén kezd kikristályosodni, hogy a Nagy-Magyarországhoz hasonló emblémák, molinók, zászlók nem lengethetők, de ruhadarabon, így akár sálon viselhetők. Meglehetősen álszentnek tűnik ez a különbségtétel, de legalább az egyes személyek öltözködésébe nem szólnak bele. Az ugyanis a szubjektum olyan – szólásszabadsággal is szervesülő – megnyilvánulása, amely semmiképpen nem korlátozható. (Ezzel összefüggésben hazánkban például az egyébként sok szempontból vitás 4/2013. [II. 21.] AB-határozat rendelkezett.)

Némi iróniával azt mondhatnánk, hogy ellenkező esetben az esetleg így felmerülő eljárásokban be kellene vezetni az igazságügyi divatszakértők kategóriáját. A mérkőzéseken lobogtatott zászlók, jelképek annyira a sporthoz való jogból levezethető „szurkoláshoz való joggal” és az önrendelkezési joggal kapcsolatosak, hogy azok korlátozását igen óvatosan kell megközelítenünk.

A Nagy-Magyarország egy lelki közösség. E jelkép nem sugallja jogok csorbítását, hanem éppen a jogok védelmét sugározza. A trianoni diktátumot még szinte meggyászolni sem volt joga és lehetősége a magyarságnak. Ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát is sérti az ilyen jellegű tilalomfa. Ezen szabadságjognak kitüntetett szerepe van, sok más alapjog forrása és a demokratikus közbeszéd kialakulásának biztosítéka is. Így nagyon kivételes, és más emberi joggal szemben sem kell meghajolnia. (Legelőször a 30/1992 [V. 26.] AB-határozat fejtegette, de az új alaptörvényt követő gyakorlat is ezen az elvi alapon áll.)

A vitatott kép lényegében a Kárpát-medence térképe, amely a világ magyarságának gyűjtőmagva. És egyben több évezredes kulturális hagyományok letéteményese. Alapjogvédőként felvetem: érezheti bármely személy saját emberi jogait fenyegetve e térkép kapcsán?

A válasz aligha kétséges.

A szerző alkotmányjogász-professzor

Borítókép: Illusztráció. Dzsudzsák Balázs megajándékozta Orbán Viktort egy mezzel (Forrás: Facebook)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Örök mementó: 2004. december 5.

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Csurka és Szájer

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Semmi más nem kell

Szőcs László avatarja
Szőcs László

A kígyó útjáról a Notre-Dame-ba

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.