Háború és demográfiai tél

Romániában tavaly csaknem százéves mélypontra csökkent a megszületett gyermekek száma, így a természetes népességfogyás 2022-ben meghaladta a százezret. Uniós szinten is riasztó a horvát népességfogyás, déli szomszédunk tíz év alatt elveszítette lakosságának mintegy tíz százalékát. A születések számának csökkenése miatt a második világháború óta nem jöttek ilyen gyenge demográfiai adatok Franciaországból, a lakosság minimális növekedése kizárólag a bevándorlási többletnek köszönhető. Németországban is kevesebben születtek és többen haltak meg 2022-ben, mint egy évvel korábban, a jelentős bevándorlás nélkül a népesség már ötven év óta folyamatosan csökkenne. Hollandiában 1900 óta először fordult elő tavaly, hogy a halálozások száma meghaladta a születésekét, de a rohamosan növekvő migráció miatt itt is nőtt az ország lakossága.

További Vélemény híreink

Katasztrofális demográfiai mutatók Romániában

Európát régóta demográfiai tél, kevésbé költőien fogalmazva mélyülő népesedési válság sújtja. Ez azt jelenti, hogy az európai népek nem tudják természetes (biológiai) úton fenntartani önmagukat, mert a szülőképes korban levő generációk kettőnél kevesebb utódot hoznak világra, nevelnek föl, hagynak maguk után. Figyelemre méltó a világ egyik leggazdagabb üzletembere, Elon Musk vészkiáltása, hogy az alacsony és gyorsan csökkenő születési ráta az egyik legnagyobb civilizációs kockázat – „nincs elég ember”.

És nehogy azt gondoljuk, hogy mindez csupán európai probléma. A világ legnépesebb országában 1961 óta először fordult elő, hogy a halálozások száma meghaladta a születésekét, így megtörtént a korábban elképzelhetetlen: 2022-ben csökkent Kína lakossága, és ezzel megkezdődött a „népességfogyás végtelen időszaka”. A globális gazdasági erősorrendben a Kína mögött (még) harmadik helyen álló Japánban még súlyosabb a demográfiai válság – a kormányfő nemrég kijelentette, a vészes népességfogyás miatt „nemzetünk az utolsó órában van”, ezért megduplázzák a népességpolitikára fordított költségvetési forrásokat. Kisida Fumio úgy fogalmazott: a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika a leghatékonyabb befektetés a jövőbe.

Nekünk, magyaroknak nagyon ismerős a japán miniszterelnök érvelése, hiszen a 2010 óta kormányzó nemzeti, kereszténydemokrata kormány jövőképe, egyben gazdaság- és társadalompolitikája középpontjába állította a népességfogyás megállítását célzó családpolitikát. A természetes reprodukció helyreállítása – ezt Orbán Viktor többször megerősítette – nem egy, hanem „a” nemzeti ügy. Ezért 2017-ben a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az akkori másfélről 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám, vagyis minden magyar nő legalább két gyermeket szüljön és neveljen föl élete folyamán. Ez történelmi léptékű célkitűzésnek számít, hiszen legutóbb a „Ratkó-unokák” születési boomja idején (1974–78 között) volt kettő fölött ez a ráta, a mélypont pedig 1,23 volt 2011-ben.

Az elmúlt 12 évben létrehozott család- és népesedéspolitikai modellt Fűrész Tünde, a KINCS elnöke egy fához szokta hasonlítani, amelynek folyamatosan nőnek az ágai, a levelei, s évről évre egyre bőségesebb termést hoz. Az a cél, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, és a gyermekvállalás, -nevelés ne jelentsen extra anyagi-pénzügyi terhet a családoknak.

Az erőfeszítéseknek köszönhetően jelentősen nőtt a házasodási és a gyermekvállalási kedv is. A fokról fokra bővülő családtámogatási formáknak és az egyre nagyobb – Európában szinte példátlan arányú – költségvetési ráfordításoknak is köszönhetően 2021-re 1,59-re emelkedett a teljes termékenységi arányszám, ami csaknem 30 százalékos javulás 2011-hez viszonyítva.

Ezt a kedvező, Európa-szerte elismert trendet törte meg az egy éve kirobbant háború és a nyomában járó gazdasági válság, elszabadult infláció, egzisztenciális bizonytalanság, ami egész Európát, benne hazánkat is sújtja.

Mindenhol csökkent a gyermekvállalási hajlandóság, Magyarországon is mérséklődött (1,52-re) a teljes termékenységi arányszám, ami azonban még mindig meghaladja az uniós átlagot. Ezért sem indokolt a Mi Hazánk Mozgalom riogatása, amely szerint demográfiai szempontból 2022 volt Magyarország negyedik legrosszabb esztendeje 1900 óta, ezért szerintük radikális beavatkozásra van szükség a családpolitikában.

Ellenkezőleg:

folytatni és megerősíteni kell a tíz éve bevált családtámogatási rendszert.

Hiszen például a Hungarostudy 2021 vizsgálat szerint is a magyarok a házasságot tekintik a legideálisabb együttélési formának, a fiatalok (még mindig) legalább két gyereket szeretnének, a pozitív szülésélmény pedig hozzájárul a további gyerekek vállalásához. De ahhoz, hogy visszatérjen a házasodási és gyermekvállalási kedv, most a legfontosabb a fegyverszünet és a béketárgyalások megkezdése, a háborús szankciók megszüntetése, a normális gazdasági és mindennapi élet helyreállítása.