Oroszország egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát, megsértve a nemzetközi jog legalapvetőbb elveit és veszélyeztetve a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Fenntartások nélkül elítéljük Oroszország agresszióját és kitartóan támogatjuk Ukrajnát szavakban és tettekben.
Ma Európában háborús hangulat uralkodik. Egy ilyen helyzetben nagy felelősség hárul minden európai döntéshozóra. A szomszédban dúló háború könnyen tényleges európai háborúvá szélesedhet, ha a béke tábora nem győzi le a háborúpárti erőket. Ma az Európai Unión belül Magyarország az egyetlen tagállam, amely a kezdetektől fogva a mielőbbi fegyverszünet és a vitás kérdések tárgyalásos úton való rendezésének a pártján áll. Nemcsak a kormány, hanem a közvélemény is. Ezt megerősítendő, a Fidesz–KDNP határozati javaslatot bocsátott az Országgyűlés elé, amelynek legfőbb megállapításai az alábbiak, és ami mellett mi, kormánypárti képviselők egyhangúlag kiállunk.
1. A magyar érdek a béke! Amíg béke volt, nem volt Európában infláció, alacsonyak voltak az energiaárak, amióta háború és szankció van, mindkettő az egekben. Attól, hogy a béke pártján állunk, nem vagyunk Putyin-pártiak. Az oroszok is szenvednek a háború miatt, közülük is naponta százak és százak halnak meg. A háború, az orosz agresszió tönkretette Ukrajnát. Napról napra százak és százak halnak meg, tízezrek hagyják el szülőföldjüket, és hatalmas károk keletkeznek az infrastruktúrában. A lelki, fizikai, környezeti károk felfoghatatlanok.
Az orosz birodalom Ukrajna elleni brutális támadásával átlépett minden határt, de a háborúnak vannak előzményei. Ezeket érdemes számba venni, nem elfogadni, de rögzíteni, hogy melyek is voltak azok a körülmények, amelyek elvezettek az agresszióhoz. Oroszország a Szovjetunió felbomlása után fokozatosan erősödött és megfogalmazta biztonsági igényeit a NATO-val szemben. Ez a biztonsági doktrína jellemezte Oroszország Ukrajna-politikáját. 2014, a Krím annexiója óta gyakorlatilag fegyveres harcok zajlanak Kelet-Ukrajnában, Luhanszk és Donyeck megyékben, ahol oroszbarát szakadár mozgalmak harcoltak az ukrán erők ellen.
Ha a harcokat megfékezni próbáló európai, német és francia kezdeményezésre létrejött minszki megállapodást betartották volna a felek és lett volna politikai és katonai erő a betartatásukra, akkor ma nem lenne háború. Ukrajna felfegyverzése, az orosz közösség elleni támadások olyan helyzetet eredményeztek, amely miatt az orosz birodalom támadást indított és a brutális háború ma is tart.
A diplomáciai megoldást sürgetjük, az erőszak kultusza helyett a bölcsesség kultuszát hívjuk, tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmazunk. Ez a mi magyar érdekünk, európai, ukrán és végső soron globális érdek. Egy olyan béke kell, amely garantálja Ukrajna szuverenitását, hiszen egy demokratikus, szuverén, területi épségét megőrizni képes európai Ukrajna egyben elemi magyar érdek is.
2. A szankciók fenntartása nem magyar érdek! A szankciók deklarált célja térdre kényszeríteni az olyan ellenfelet, akit más módon nem lehetséges vagy túlságosan kockázatos lenne. Ez a módszer elméletileg akkor működhet, hogyha egy olyan ellenféllel állunk szemben, amely nagyobb mértékben függ a külvilágtól, mint amennyire mi függünk az adott országtól. Ahhoz semmiféle extra felkészültségre, tudásra nincs szükség, hogy az utóbbi esetben a szankciós politika hatástalan, sőt nagyobb áldozatokat követel a szankcionálótól, mint a büntetni kívánttól.
Napjainkra egyértelművé vált, hogy a brüsszeli bürokrácia egy, a valósággal teljesen párhuzamos világot alakított ki magának és abban él. A szankciós politika élesen ellentmond és szembemegy az uniós országok és polgárok valós igényeivel. Eközben az oroszokat egyáltalán nem sikerült eltántorítani Ukrajnával kapcsolatos terveik megvalósításától. Mi több, az egekben lévő gázárak miatt az Európának eladott kevesebb gáz ellenére is történelmi csúcsot értek el a Gazprom bevételei.
3. Magyarország minden rászorulón segít! A harcok és a pusztítás elől elmenekülők száma nehezen becsülhető, de tízmillió főben mérhető, közülük mintegy másfél millióan a magyar–ukrán közös határszakaszon léptek át. A kihívásra válaszképpen Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját indította el, ami napjainkban is zajlik.
Ennek részeként állami és önkormányzati intézmények, valamint egyházi és civil szervezetek fogtak össze, hogy képességeikhez mérten segítsenek a menekülőknek. Országszerte több tranzitszállást és segélypontot alakítottunk ki, folyamatosan gondoskodunk a gyermekek iskolai, óvodai elhelyezéséről. A nyár során több száz gyermek számára biztosítottuk a táborozás lehetőségét, valamint elősegítjük, hogy azok, akik átmenetileg Magyarországon élnek, jövedelemhez jussanak.
