A következő évtizedekben a háborúnál is pusztítóbb hatása lesz az életünkre a körvonalazódó új katonai, politikai és nem utolsósorban gazdasági világrend. A Biden-kormány és az őket támogató gazdasági érdekcsoportok ráéreztek arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni agressziója remek lehetőséget kínál nekik. Egyrészt elfedheti, elfeledtetheti az afganisztáni menekülésszerű kivonulásuk fiaskóját és annak tragikus következményeit mind Afganisztánban, mind tágabb környezetében. Ez teljes mértékben sikerült is, ma már szinte senkit nem érdekel ez a kudarc. Másrészt az orosz támadás szinte tálcán kínálta Washingtonnak stratégiai jelentőségű lépések megtételét úgy, hogy azoknak a fájdalmas hatásait minden érintettel el lehessen fogadtatni. Ennek az értelmetlen háborúnak az első és talán mindenkinek legérthetőbb járulékos haszna az amerikaiak számára Oroszország meggyengítése.
Ne felejtsük el, hogy a Szovjetunió szétesése után, Borisz Jelcin regnálása idején Soros György és társai már a markukban érezték az orosz ásványkincsek és a hatalmas piac feletti uralmat. Ezt a gigantikus üzletet akadályozta meg Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése az ezredfordulón.
Ezek az üzleti körök szűk negyedszázad után újra nekifutnak ennek a célnak. Oroszország katonai és politikai veresége megnyithatná az utat az amerikai befektetői érdekcsoportok előtt. Az oroszok elleni embargós csomagok bevezetésével ez az egyik alapvető cél. Persze vannak ennek járulékos következményei is. Az első és legfontosabb: Európa leválasztása az olcsó nyersanyagokról, energiahordozókról és nem mellesleg a piacról, ezzel megteremtve az igényt a jóval drágább, logisztikailag nehezebben eljuttatható és így környezetszennyezőbb amerikai palagázra. Az Európai Unió vezetése és országainak jelentős része is önként és dalolva fogadta el az ajánlatot.
Európa egymás után nyeli le a keserű pirulákat, de a gyógyulás még várat magára, sőt egyre távolabb kerül. Itt volt tavaly nyáron a jól tálalt médiarettegés, hogy mi lesz a szerencsétlen, éhező tömegekkel Ázsiában és Afrikában, ha nem jutnak az ukrán gabonához. Európa azonnal lépett, és engedélyezte a korlátlan, vámmentes behozatalt búzából, kukoricából, étolaj-alapanyagokból és baromfihúsból is, amelyek aztán – nem meglepő módon – itt rekedtek, és felborították az uniós piacot. Közben az is kiderült, hogy az ukrajnai termőföld jelentős részét amerikai gigacégek vásárolták föl. Magyarul ezek a vállalatok öntik Európára az amerikai, jóval megengedőbb szabványok szerint előállított terményeiket. Szó sincs már az éhezőkről a világ távoli zugaiban. Csak gyors haszonról, a piac megszerzéséről, a helyi gazdaság tönkretételéről.
