Ha ugyanis megnézzük a felméréseket, azt látjuk, hogy a DK-n kívül csak a Momentum lenne képes önállóan bejutni a parlamentbe a balliberális összefogás egykori pártjai közül, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd stabilan a parlamenti bejutási küszöb alatt áll. Mindezek fényében hiába kommunikálnak néha mást ezek a pártok, a végén úgyis Gyurcsánnyal kell együttműködniük, máskülönben a megszűnés réme fenyegeti őket. Van, aki az újabb összefogást nem várja meg és inkább át is lép a DK-ba, a hírek szerint az elkövetkezendő napokban újabb politikus lép át valamelyik balliberális pártból Gyurcsányékhoz.

A pártok külföldi finanszírozása ugyanis tiltva van, de ha magukat civilnek nevező szervezetek támogatják a jelölteket, akkor ők elfogadhatnak pénzt külföldről, és abból kampányolhatnak a balliberális politikusok mellett. Mindezek fényé­ben érdemes lehetne átgondolnia a törvényhozásnak, hogy miként lehetne kiküszöbölni ezt a nemzetbiztonsági kockázatokat magában rejtő külföldi beavatkozási kísérletet, miként lehetne elkerülni, hogy bizonyos politikai erőket ilyen látványosan finanszírozzanak és mozgassanak külföldről.

A kormányfő hangsúlyozta, „sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből!”, illetve ismét szembehelyezkedett a brüsszeli birodalmi törekvésekkel. Ez világos üzenet a globalista köröknek: hiába a hatalmas külföldi nyomás, Magyarország nem fogja feladni a nemzeti érdekeit, és nem változtat például a háború kapcsán kialakított magyar állásponton.

Ne legyenek kétségeink, az EP-választásig hátralévő időben az eddigieknél is erősebb nyomás helyeződik majd Magyarországra, hogy feladja a nemzeti érdekek mellett kiálló politikáját. Ennek egyik fontos eleme a hazánknak járó uniós források visszatartása, amellyel kapcsolatosan azok a legfrissebb hírek, hogy legkorábban majd csak nyáron kaphatjuk meg azokat. A politikai logikából kiindulva Brüsszelben még tovább fogják majd mindezt húzni, ugyanis abban reménykednek, hogy e források nélkül a magyar gazdaság összeroppan. Ebben reménykedtek már tavaly is, ez ugyanakkor nem következett be. A magyar gazdaság 4,6 százalékos növekedést tudott felmutatni, és minden várakozás szerint az idei évben is elkerüli a recessziót. Emellett különböző nemzetközi partnerekkel együttműködve a kormány képes finanszírozni az ország működését, Brüsszel elkalkulálja magát, ha arra számít, hogy a források visszatartásával majd politikailag zsarolhatja hazánkat.

Jó példa erre Szlovákia, ahol szeptemberben előre hozott választásokat tartanak majd, és minden előrejelzés szerint az a Pellegrini–Fico-féle szövetség térhet vissza a hatalomba, amely a magyar kormányhoz hasonló álláspontot képvisel a háború és a szankciók ügyében, így a jelenlegi háborúpárti szlovák vezetés a feledés homályába veszhet. Hasonló fordulatokra van szükség a többi uniós tagállamban is, és akkor a bevándorlási kérdéshez hasonlóan a háború és a szankciók ügyében is egyre többen osztják majd a magyar álláspontot.

A szerző A XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja

Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)