Az olasz biztonsági jelentés megállapítja, hogy a migrációs nyomás 2021-hez képest mintegy hatvan százalékkal emelkedett elsősorban az állandósult gazdasági és társadalmi válság és az olasz partokhoz való földrajzi közelség miatt. Az olasz hatóságok szerint a Tunéziából érkezők többsége tunéziai állampolgár, bár egyre nagyobb a hosszabb ideje az országban tartózkodó szubszaharaiak aránya. Líbiához hasonlóan a tunéziai illegális bevándorlást is túlnyomórészt helyi bűnözői csoportok irányítják, amelyek hivatalosan a halászati ágazatban tevékenykednek, ám a bűnözés széles skálájával foglalkoznak az embercsempészettől és a migránsok toborzásától kezdve a fegyver- és kábítószer-kereskedelemig.

A migrációs áramlások jelenlegi tenden­ciáit tekintetbe véve a 2022-es 87 ezer fős szám akár már az idén megháromszorozódhat, elérve a 250 ezer főt, ami visszavezet minket a 2015-ös válság adataihoz. A Szaharától délre fekvő afrikai országokból és a közép-keleti országokból érkező illegális migráció mellett Tunéziából és Egyiptomból a világgazdasági válság miatt romló körülmények miatt egyre többen kelhetnek útra.

Március elejétől naponta számos kisebb hajó indul Tunéziából Lampedusa olasz sziget felé, a csónakokhoz 30-40 lóerős motort erősítenek, mindegyik fedélzetén körülbelül három-négy tucat ember utazik. Egy átkelés ára 500 és 750 euró között mozog. Az Il Gior­nale olasz napilap újságírója belépett egy szervezői Whats­App-csoportba, ahol a legnagyobb bizonytalanságot az váltotta ki az útra készülőkből, amikor kiderült, hogy NGO által működtetett mentőhajó épp nem tartózkodott a közelben. A migránsok ugyanis a mentőcsónakokat tekintik biztosítéknak az Olaszországba érkezéshez, pozíciójukról pedig egy Google-applikáció segítségével tájékozódnak. Az úgynevezett humanitárius hajók Líbia nyugati partjaihoz közeli vizeken tevékenykednek, jelenlétüket a Frontex is motivációs tényezőként definiálta.

A Matteo Piantedosi belügyminiszter nevét viselő, mentési műveletekre vonatkozó szigorító szabályozás január 3-án lépett hatályba. A rendelet előírja, hogy a hajóknak az első mentési művelet után azonnal kikötőt kell ­kérniük és a jelzett célállomás felé folytatni útjukat, anélkül, hogy további beavatkozásokhoz kerülőutat tennének. A rendelet azt is előírja, hogy a kijelölt olaszországi kikötőbe érkezést követően a migránsoknak még a fedélzeten tartózkodva be kell nyújtaniuk a politikai menedékjog iránti kérelmet, és ennek megfelelően azonosítaniuk kell magukat. Egy mintegy húsz civil szervezetből álló kartell egy dokumentumot tett közzé, amelyben az intézkedés azonnali visszavonását követelik. Ez is jól mutatja azt az arroganciát, hogy az NGO-k szerint nekik az olasz szuverenitást felülmúló felhatalmazásuk van.

Guido Crosetto védemi miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy „az afrikai partokról induló migráció exponenciális növekedése nem elhanyagolható mértékben része egy egyértelmű hibrid háborús stratégiának is”, amely mögött a Wagner-csoport áll, „felhasználva jelentős súlyát egyes afrikai országokban”. A globális konfrontáció, amelyet az ukrán konfliktus nyitott meg, az ellenőrizetlen bevándorlást használja fel, hogy „a legveszélyeztetettebb országokat, mindenekelőtt Olaszországot sújtsa” – mondta a miniszter. Az olasz aggodalmakra reflektálva Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy a migrációs nyomás csak úgy csökkenhet, ha a származási és tranzitországokban megteremtik a jobb élet feltéte­leit. Brüsszel tehát egyelőre nem osztja az olasz kormány aggodalmait a Wagner-milícia szerepéről a Földközi-tengeren tapasztalható új migrációs áramlásokban.

A Wagner-milícia, amely főként volt orosz katonai és biztonsági ügynökökből áll, többek között Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és több közép-afrikai államban is harcol, amelyek az illegális migráció fontos kibocsátó és tranzitországai. Egyelőre azonban nincs bizonyíték arra, hogy a Wagner-csoport és az embercsempészek között aktív kapcsolat és együttműködés volna azzal a céllal, hogy Olaszországot és Európát destabilizálják. Az olasz ellenzék szerint Crosetto nyilatkozatának az a célja, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a Meloni-kormány drámai mulasztásairól. Szkínász szerint nincs értelme időt vesztegetni a migrációs útvonalak járulékos okai­ra, a bizottság pedig a közeljövőben delegációt küld Egyiptomba.

Amint az olasz védelmi miniszter nagy ­vissz­hangot kiváltó, de érdemi bizonyítékokkal alá nem támasztott kijelentése is jelzi, az Egyesült Államoknak sikerült bevonnia Olaszországot is az Oroszország elleni szövetségbe, és az oroszellenes hangulatkeltés az illegális migrációval kapcsolatos vitákban is teret kap. A legfontosabb biztonsági kihívás Olaszország számára azonban továbbra is az illegális migrációval és a nemzetközi bűnözéssel szembeni sebezhetőség marad.

A szerzők a Századvég vezető kutatói

Borítókép: Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a tengerből a dél-olaszországi  Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint százfős – Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező – csoportot szállító hajó balesetet szenvedett (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita)