A negyedik Orbán-kormány következő évtizedre szóló stratégiájának legfontosabb kihívásai a közepes fejlettség csapdájából való kitörés, a felzárkózás a fejlett államokhoz, valamint a Közép-Európán belüli regionális középhatalmi státus elérése. Ezt a tervet a kormányfő vázolta tavaly év végén, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján.
A stratégiából az is kiderül, hogy figyelembe véve Magyarország földrajzi, kulturális adottságait és történelmi tapasztalatait, a célok elérésének legbiztosabb, talán egyetlen módja, ha sikerül kimaradnia az USA vezette nyugati világ tömbösödési törekvéseiből, ami által az országunk képes lesz a maga számára kialakítani egy sajátos, az összekapcsolt gazdaságra épülő globalizációs modellt. Szemben a Nyugat átalakuló világrendre adott válaszával, amelynek központi eleme a nemzetközi hatalmi blokkok szétkapcsolása, amit a napjainkban is zajló orosz–ukrán háború rendkívüli mértékben felgyorsított, a magyar megoldás lényege, hogy a kapcsolatok fenntartására és építésére törekszik ideológiai jellegű megfontolások nélkül, a lehető legtöbb országgal, piaci szereplővel. Ez az összekapcsoltság azonban nem korlátozódik csupán a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra, hanem abban fontos szerepet játszanak az infrastrukturális, kulturális, a nyilvános diplomácián és tudástranszferen alapuló kapcsolatok is.
Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy februárban, 2020 után újból felmerült a budapesti repülőteret üzemeltető cég, a Budapest Airport magyar tulajdonba kerülésének kérdése. Az országstratégia gyakorlatba ültetése tekintetében a repülőtérre meghatározó szerep hárul. A napokban Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter erősítette meg, hogy a kormány részvételével folynak a tárgyalások a légikikötő megvásárlásáról, és jó esélyt lát arra, hogy az ügylet még idén megvalósuljon. Azt is kijelentette, hogy az stratégiai jelentőséggel bír, és hogy a cégnek mindenképpen magyar kézbe kell kerülnie, mert a kabinet azt sokkal hatékonyabban tudná fejleszteni és másfajta szemlélettel működtetné. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2021 őszén a kormány már közel állt a tulajdonosokkal való megegyezéshez, meg nem erősített információk szerint az akkori vételi ajánlat 4,44 milliárd euró volt. A kormány azonban, ahogyan az adott év decemberében Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott, a magas infláció és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára való tekintettel akkor elállt a vásárlástól.
