A fenti nyilatkozat egyéb csúsztatásokat is tartalmaz. Orbán Viktor és társai ellen ugyanis rendzavarás és garázdaság szabálysértése miatt eljárás indult. A képviselők – akik a bírósági ítéletből kitűnően 150 helyett csak nyolcvanan voltak – maguk mondtak le mentelmi jogukról. Az eljárás végén meghozott bírósági végzésben, ellentétben a TASZ állításával, az állt, hogy a rendőrök intézkedni kezdtek, felszólították a képviselőket a cselekmény abbahagyására: „A leírt magatartás rövid ideig tartott és a rendőri felszólításokat követően röviddel befejeződött. A cselekmény folytatásától való önkéntes elállás folytán rendőri kényszerintézkedésre nem került sor. A demonstrációnak szánt esemény kifejezetten békés volt, és az abban résztvevők hangsúlyozottan törekedtek még a károkozás elkerülésére is.”
Ezért a bíróság a cselekmény társadalomra való veszélyességének csekély foka miatt az eljárást felelősségre vonás nélkül megszüntette. A döntés szerint rendzavarás nem valósult meg. Hozzátehetjük, hogy a cselekmény üzenete, egyszeri, demonstratív jellege mindenki számára egyértelmű és világos volt. Hadházy és társai azonban hiába lépnek fel sorozatban erőszakosan a nem létező önkénnyel szemben, a kívülállók számára érthetetlen, miért ragaszkodnak az építési kordonok lebontásához. Akcióikból így csak a futtatóiknak való megfelelési kényszerre és kóros rögeszméjükre lehet következtetni. Azt egyébként megköszönhetjük nekik, hogy tevékenységükkel a Soros-hálózattal való összefonódásukat és az általuk alkalmazott kettős mércét még nyilvánvalóbbá tették.
A két történet összehasonlítása mellé helyezzük oda Gyurcsány Ferenc 2.0-s őszödi beszédét. Abból ugyanis megtudhattuk, hogy a hazánk elleni uniós eljárások valójában a nemzeti kormány megbuktatása érdekében indított, jogi köntösbe bújtatott politikai támadások. Ezt a jogi köntöst pedig a Soros-féle „független civil szervezetek” varrják, hiszen azok, élükön a TASZ-szal, hosszú „szakmai” jelentésekben bizonygatják a brüsszeli intézményeknek, hogy Magyarországon nincs jogállam, sőt a teljesített vállalások sem elegendőek. Ezek után pedig azt hangoztatják, hogy hazánk a pedagógus-béremeléshez is szükséges forrásokat a kormány hibájából nem kapja meg.
A TASZ persze itthon hosszas „szakmai” nyilatkozatokban áll ki a tanárok mellett. A tavalyi pedagógussztrájkról például a következőket írták: „A tanárok polgári engedetlensége abban áll, hogy nem veszik fel a munkát, hiába a szigorúan előírt még elégséges szolgáltatás. Jogilag ez azért megalapozott, mert – ahogy láttuk – tárgyalásaik a köznevelésért felelős miniszterrel nem vezettek eredményre, sztrájkjogukat pedig a törvény teljesen kiüresíti. Vagyis nincs más eszközük arra, hogy felhívják a figyelmet egyre romló helyzetükre, és változást érjenek el.” Ebben a nyilatkozatban szintén találhatunk valótlanságokat. Mivel a polgári engedetlenség nem jogi kategória, ezért nem lehet „jogilag megalapozott”.
Az sem igaz, hogy a tanároknak nem volt más eszközük a tiltakozásra, hiszen számos demonstrációt szerveztek az érdekükben, melyeken hosszasan sorolták követeléseiket. A „független-objektív” sajtó is tájékoztatott arról, hogy a tárgyalásokat azért függesztette fel akkor a kormány a szakszervezetekkel, mert bár elismerte a követelések jogosságát, a tárgyaló felekkel is közölte, hogy a béremeléseket csak az uniós források megérkezésekor tudja teljesíteni.
A TASZ álszakértelmét az is minősíti, hogy éppen a liberálisok és a globalisták ikonja, egekig magasztalt filozófusa, Jürgen Habermas tanítása szerint polgári engedetlenség csak egy teljesen ép jogállam keretein belül képzelhető el. Ennek értelmében el kell dönteni: Magyarország vagy jogállam, melyben elképzelhető a polgári engedetlenség, vagy nem jogállam, és akkor az engedetlenségi akcióknak sincs értelmük. A jogállamiság hazug védelmezőinek azonban az ellentmondások sosem okoztak gondot. Magára vessen, aki felül nekik.
A szerző jogász, egyetemi docens
További Vélemény híreink
Borítókép: Soros György (Forrás: Europress/AFP)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezVéleményváró
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!