Az Európai Unió június elején elfogadta a szolidaritási mechanizmust, amelynek keretében minden tagállamtól elvárják, hogy normalizálja az illegális migrációt. Ugyanakkor az EU megnehezíti a menedékjog megszerzését, meghosszabbítva az eljárást, és kiszervezve a kérelmek kezelését elsősorban észak-afrikai tranzitországokba. Mivel az EU-nak több mint négymillió ukrán menekültet kell fogadnia a rendszerszintű gazdasági válság és az ukrajnai konfliktus kilátástalanságának közepette, ezzel a döntéssel az unió vezetői ismét bebizonyították, hogy nem képesek megfelelően reagálni a súlyos válságokra, és hogy olyan geopolitikai kihívásokkal szembesülnek, amelyekre nem rendelkeznek adekvát megoldásokkal.
Miközben az Európai Unió vezetői az új migrációs paktum megvitatásával foglalkoztak, június 8-án a franciaországi Annecy-ben egy bevándorló késsel több embert – köztük gyermekeket – megsebesített egy játszótéren, három nappal később pedig Stockholm külterületén két ember meghalt, két másik megsebesült egy automata fegyvereket használó bűnbandák közötti lövöldözésben.
Mindkét bűncselekményt bevándorló-hátterű személyek követték el. Menekültstátusuk, származásuk és vallásuk különbözősége ugyanakkor arra is rávilágít, hogy nem létezik működő paradigma a bevándorlók egyéni és közösségi integrációjára. A franciaországi terrorcselekmény elkövetője állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik Svédországban, a bandaháború résztvevői pedig svéd állampolgárok.
Svédország tavaly szeptemberben megválasztott kormánya a bevándorló-hátterű bűnbandák elleni küzdelmet elsődleges feladatként határozta meg. Az új vezetésnek megszavazott bizalmat a tavaly karácsonyi és szilveszteri összecsapások jelentősen megtépázták. Miközben az ország liberális migrációs és büntetőjogi rendszere az erőszak megdöbbentő szubkultúráját hozta létre, Ulf Kristersson miniszterelnök megígérte, hogy paradigmaváltást hajt végre a büntető igazságszolgáltatásban, ám egyelőre kevés jel utal a fordulatra.
A svéd törvények értelmében a büntetőjogi felelősségre vonás alól mentességet élvező fiatalokat egyre gyakrabban küldik erőszakos cselekmények végrehajtására, amint ez a legutóbbi stockholmi támadás során is történt.
Max Akerwall, a stockholmi rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy egy-egy bandavezér letartóztatása nem megoldás, mert vákuumot teremt, ami a rivális csoportok közötti fegyveres összecsapásokhoz vezet. A rendőrség jelenleg ötvenkét ilyen bandát tart számon. Egy egész erőszakos szubkultúra kialakulásáról van tehát szó, amelyért a svéd liberális bevándorlási és igazságszolgáltatási rendszere közvetve felelős. A rendőrség szerint a bandák közötti konfliktusok, amelyek sok esetben az illegális kábítószer-értékesítés ellenőrzéséért folytatott versengésben gyökereznek, leszámolások körforgásává fajultak. A „no-go zóna” kifejezés Svédországban mélyen vitatott, de minden esetben arra a környékre vonatkozik, ahová a hatóságok (még a mentők sem) nem mehetnek be, mert félnek a támadásoktól. A külföldön született svédek száma az elmúlt két évtizedben megduplázódott, és elérte a kétmillió főt, ami a lakosság egyötödét jelenti.
