Három nappal azután, hogy az uniós vezetők elfogadták a migránselosztási mechanizmust, történt Stockholmban a bűnbandák közötti halálos lövöldözés, amelyet Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter belföldi terrorizmusnak minősített.
Tavaly csupán Stockholm környékén 126 lövöldözést regisztráltak, ami 28 halálos áldozatot követelt, valamint 31 robbanóanyaggal elkövetett támadást, ami a 2021-es 23 halálos áldozathoz és 25 robbanóanyaggal elkövetett támadáshoz képest további emelkedést mutat. Országszerte 2022-ben 388 lövöldözés történt, ami 61 halálos áldozatot követelt, valamint kilencven robbanóanyaggal elkövetett támadást regisztráltak; a halálos áldozatok száma egyharmadával nőtt az előző évhez képest. A rendőrségi statisztikák szerint idén eddig 144 lövöldözés történt, 18 halálos áldozattal. Ezek a lövöldözések 41 embert is megsebesítettek, köztük járókelőket.
A rendőrség szerint a bandák által elkövetett erőszakos cselekmények miatt letartóztatottak többsége gyermek, és jelenleg mintegy ezerkétszáz ilyen úgynevezett „gyermekkatona” van szabadlábon. Összehasonlításképpen, míg Angliában a büntethetőségi korhatár tíz év, Svédországban 15 év, ennél fiatalabbakat nem lehet büntetésre ítélni. A karácsony napjaiban elkövetett stockholmi gyilkosságok utáni razziák során letartóztatottak fele iskoláskorú volt. Az ő „védjegyük” a termoszbomba: házilag készített, és olyan flakonokban szállítják, amelyek egy gyerek kezében nem tűnnek gyanúsnak.
A két júniusi terrortámadás is azt mutatja, hogy az unió vezetői nem értik a tömeges migráció következményeit. A képzetlen és illegális migránsok hamis elvárásokkal érkeznek Európába azt remélve, hogy ez az a föld, amely megkönnyíti és jobbá, gazdagabbá teszi az életüket. Ezzel szemben a valóság számukra a társadalom peremén tengődés és a bűnözés.
Az olyan döntésekkel, mint az úgynevezett szolidaritási mechanizmus, az EU erősíti az illegális migránsok illúzióit, mivel azt a jelzést küldi, hogy Európának erkölcsi kötelessége befogadni őket.
Az európai társadalmak az ukrajnai háború kezdete óta az infláció és a recesszió terhét viselik. Bár nyilvánvaló, hogy Nyugat-Európa gazdasága és demográfiája a bevándorlók letelepítésére és társadalmi hasznosítására épül, az illegális bevándorlók jelentős része nem hajlandó megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Az EU egy olyan kirekesztő játékot játszik, amelyből végül maga is kevés hasznot húz: akadályokat állít a migráció elé, de befogadja azokat, akik átjutnak a szűrőkön, remélve, hogy az illegális migránsokkal ellensúlyozni tudja a munkaerőhiányt és az európai demográfiai hanyatlást. Ez a stratégia eddig összességében kudarcot vallott.
A kibocsátó országokban is hiányzik a képzett munkaerő, a mezőgazdaságban és az iparban is jelen vannak a gazdasági fejlődés lehetőségei, de Európa vonzereje a könnyebb élet hamis reményét kelti. Így ahelyett, hogy erőfeszítéseiket országukba fektetnék, az útra kelő fiatal férfiak inkább a kockázatot választják, elhagyják hazájukat, hogy a könnyebb élet illúzióját kövessék.
A migráció jelenlegi modellje problémát jelent, és az EU-nak nincs rá megoldása. Ezért minden európai országnak a saját érdekeit figyelembe véve kell döntenie a migrációs politikájáról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!