Ám az a tény, hogy ennek az összegnek a zöme euróban és fontban landolt az adománygyűjtő dobozaikban (amelyek hollétéről amúgy előzőleg a lőtéri kutyát sem tájékoztatták), legalábbis kétségessé teszi, hogy honi kisnyugdíjasok adakoztak volna. Jóval életszerűbb, hogy ugyanúgy Nyugat felől dőlt a lé, ahogyan Karácsony megfutamodása után Márki-Zay Péter is Nyugatról, főként az Egyesült Államokból kapta a négymilliárd forintnyi dollárt. Ennyit tehát Karácsony és a teljes magyarországi baloldal gazdasági jármáról.
Karácsonyék szellemi rabigája a pénzügyiből következik. Aki fizet, az rendeli a zenét. Így hát azt teszik, amit a külföldi mecénások előírnak nekik. Ha önálló entitások lennének és annyira érdekelnék őket a „transzjogok”, akkor Demszky saját szakállára már 1990-ben szivárványosra festette volna a Városházát. Csakhogy akkoriban az még nem szerepelt az amerikai sorvezetőkben, így nem tette. Már majdnem úgy írtam: „eszébe sem jutott”. Ami, persze, képtelenség. Ezeknek nincsenek, soha nem is voltak önálló gondolataik, egyéni kezdeményezéseik. Ők csak helytartók, végrehajtók. Teszik, amit az aktuális birodalmi központ előír.
(Azt hiszem, Demszky idejében még a legszélsőségesebb SZDSZ-esek is árkot röhögtek volna aköré, aki a „transzjogokkal” kilincsel náluk, illetve szájon kapják, aki gyermekek „nemátalakítását” ajánlgatja vagy az óvodások szivárványos érzékenyítését emlegeti.)
Karácsony Gergely és a magyarországi baloldal teljes szellemi lepusztultságában egy olyan, soviniszta állam zászlaját lobogtatja, amelyik 2014 óta módszeresen üldözi, sőt gyilkolja saját nemzetiségeit. A kárpátaljai magyarokat (a donbászi oroszokkal ellentétben) nem ölték, viszont már évekkel az orosz támadás előtt ellehetetlenítették anyanyelvi oktatásukat, megtiltották anyanyelvük használatát a hivatalokban, neonáci vonulásokkal tartották rettegésben őket.





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!