A közvélemény egészséges immunválaszát erre a veszélyes jelenségre számos tényező nehezíti, többek között a fősodratú liberális sajtó és egy olyan politikai kultúra, amely tudomást sem vesz az idegen, gyakran a miénkkel összeegyeztethetetlen kultúrákból érkező tömegek bevándoroltatása által közvetlenül okozott súlyos krízisjelenségekről, vagy elhallgatja azok valós okait. Jó példa erre az erőszakhullám, amely a közelmúltban végigsöpört Franciaországon, illetve az egyre fokozódó antiszemitizmus Nyugat-Európában.

Magyarország és más országok, amelyek megfékeznék a tömeges migrációt, komoly akadályokba ütköznek, amikor szembe találják magukat az uniós intézmények neoliberális megközelítésével, amely a gazdasági migrációt „egyetemes emberi jognak” tekinti. A brüsszeli föderalista mozgalom a bevándorlást arra is megpróbálja felhasználni, hogy a tagállami választásokon gyengítse a konzervatívokat. Az „idegengyűlölet” vádja pedig politikai furkósbotként szolgál azon tagállamokkal szemben, amelyek ellenállnak az „Európai Egyesült Államok” létrehozására irányuló törekvéseknek.

A fentiek ellenére Magyarország sikeresen állt ellen a népvándorlás minden eddigi hullámának, és az AFPI fontosnak tartotta kideríteni, hogyan sikerülhetett mindez az óriási politikai ellenszél ellenére. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az erős határok működnek, és képesek gátat szabni a migrációnak. Magyarország – a 2015-ös migrációs válság hirtelen kirobbanása miatt – egy sokoldalú, csúcstechnológiával megerősített kerítésrendszer kiépítése mellett döntött, amely lehetővé teszi a folyamatos felügyeletet és a határőrizetet ellátó személyek összehangolt rea­gálását. Az eredmény: az illegális határátlépések a korábbi szint töredékére csökkentek, amint a határzár működésbe lépett.

A Soros-hálózat és a brüsszeli föderalisták irányából érkező, egyre fokozódó nyomás kivédéséhez jelentős mértékben hozzájárult a türelmes – olykor kimondottan kifinomult – magyar diplomácia. Budapest világos és következetes kommunikációval meggyőzte déli szomszédait, hogy a migráció határon történő megállítására irányuló erőfeszítéseket ne a biztonságuk aláaknázására irányuló kísérletként, hanem a közös érdekek előmozdításának eszközeként értékeljék. Ezek az országok azóta szövetségesekké váltak a tömeges migráció elleni küzdelemben. 

A magyar sikerek önmagukban azonban nem menthetik meg Európát. A kontinensen paradigmaváltásra van szükség, és ehhez politikai fordulat kell, hiszen az EU intézményei és bürokratái jelentős mértékben hozzájárulnak a válsághoz. A konzervatív, szuverenista pártoknak hatékony, összehangolt kampányt kell indítaniuk a következő európai parlamenti választásokon, hogy legalább blokkoló kisebbséget szerezzenek mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Unió Tanácsában. Addig is meg kell szervezni a konzervatív civil társadalom határokon átívelő összefogását, és nyomást kell gyakorolni az uniós intézményekre a határvédelem terén.

A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője

Borítókép: Illegális migráció (Fotó: Havran Zoltán)