idezojelek

Erős határok nélkül nem létezhetünk

Az Alapjogokért Központ és az America First Policy Institute közösen szólítanak fel az újkori népvándorlás megállítására.

Koskovics Zoltán avatarja
Koskovics Zoltán
Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

A tömeges, ellenőrizetlen migráció egyetemes emberi bűn, amely sérti valamennyi érintett – a célországok, a származási országok, a tranzitországok és maguk a migránsok – jogait, jogos érdekeit és jólétét. E nyilvánvaló tény ellenére az elmúlt évtizedekben a „nyílt társadalom” zászlaja alatt létrejött egy hatalmas, ideo­lógiailag motivált erőkből álló hálózat, amely ezt a bűnt állandósítani kívánja. Az America First Policy Institute (AFPI) és az Alapjogokért Központ összefogott egy olyan szakpolitikai tanulmány elkészítése érdekében, amely a tömeges bevándorlás okainak feltárását, a migráció támogatóinak leleplezését, az általuk használt eszközök bemutatását, a lehetséges megoldások és a tágabb politikai-ideológiai-kulturális háttér ismertetését tűzte ki célul.

Az AFPI az egyik legbefolyásosabb tengerentúli agytröszt. 2021-ben hozták létre Donald Trump kormányának volt tagjai – köztük Larry Kudlow az elnök Nemzetgazdasági Tanácsának volt igazgatója –, illetve neves konzervatív szakértők azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a jogi, intellektuális és szakpolitikai táptalajt Trump elnök visszatéréséhez, illetve sikeres kormányzásához a 2024-es választások után. Mindez tehát azt jelenti, hogy a szóban forgó tanulmány bizonyos elemei – vagy akár egésze – az USA hivatalos politikájává válhat abban az esetben, ha az amerikai választópolgárok visszahívják Donald Trumpot a soron következő elnökválasztásokon.

Az AFPI és az Alapjogokért Központ közös tanulmánya felvázolja az Egyesült Államok és Magyarország párhuzamos tapasztalatait a határvédelemmel és az ellenőrizetlen tömeges migrációval kapcsolatban. Rávilágít arra, hogy a népvándorlás a baloldal politikai eszköze a kulturális környezet megváltoztatására és a konzervatív értékek aláaknázására.

A Nyugat előtt álló egyik központi kihívás a demográfiai válság, amely a születések csökkenő számában és a társadalmak elöregedésében nyilvánul meg. A megoldás a demográ­fiai tél enyhítésére nyilvánvaló: szülessen több gyermek! Ehhez olyan családbarát politikát kell életre hívni, amelyet az elmúlt évtizedben Magyarországon már elkezdtünk sikeresen megvalósítani. A liberálisok és baloldaliak azonban a migráció tempójának növelését javasolják. Néhányan közülük talán „csak” azért teszik ezt, mert azonnali megoldást próbálnak találni a problémára – pedig ilyen nincs –, mások esetleg választási előnyt akarnak kicsikarni a friss bevándorlókból, de a felsorakozott baloldali erők között vannak ennél rosszindulatúbb szereplők is.

Soros György nagy befolyással bíró hálózatot hozott létre, amelynek tagjai „civileknek” álcázzák magukat és más homályos hátterű, elszámoltathatatlan szereplőkkel szövetségre lépve feltett szándékuk meggyőzni a nyugati társadalmakat arról, hogy „a sokszínűség erő”, annak ellenére, hogy a Nyugat több évezredes történelme bőséges és meggyőző bizonyítékot szolgáltat ennek ellenkezőjére. Az ő céljuk messze túlmutat a választásokon való tisztességtelen előnyszerzésen; ez a posztmodern baloldali ideológia és hívei a nemzet, az állami szuverenitás és a képviseleti demokrácia gazdasági alapjainak aláásására törekednek, azzal a végső céllal, hogy a nyugati civilizációt gyökeresen átformálják és a felismerhetetlenségig megváltoztassák.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közvélemény egészséges immunválaszát erre a veszélyes jelenségre számos tényező nehezíti, többek között a fősodratú liberális sajtó és egy olyan politikai kultúra, amely tudomást sem vesz az idegen, gyakran a miénkkel összeegyeztethetetlen kultúrákból érkező tömegek bevándoroltatása által közvetlenül okozott súlyos krízisjelenségekről, vagy elhallgatja azok valós okait. Jó példa erre az erőszakhullám, amely a közelmúltban végigsöpört Franciaországon, illetve az egyre fokozódó antiszemitizmus Nyugat-Európában.

Magyarország és más országok, amelyek megfékeznék a tömeges migrációt, komoly akadályokba ütköznek, amikor szembe találják magukat az uniós intézmények neoliberális megközelítésével, amely a gazdasági migrációt „egyetemes emberi jognak” tekinti. A brüsszeli föderalista mozgalom a bevándorlást arra is megpróbálja felhasználni, hogy a tagállami választásokon gyengítse a konzervatívokat. Az „idegengyűlölet” vádja pedig politikai furkósbotként szolgál azon tagállamokkal szemben, amelyek ellenállnak az „Európai Egyesült Államok” létrehozására irányuló törekvéseknek.

A fentiek ellenére Magyarország sikeresen állt ellen a népvándorlás minden eddigi hullámának, és az AFPI fontosnak tartotta kideríteni, hogyan sikerülhetett mindez az óriási politikai ellenszél ellenére. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az erős határok működnek, és képesek gátat szabni a migrációnak. Magyarország – a 2015-ös migrációs válság hirtelen kirobbanása miatt – egy sokoldalú, csúcstechnológiával megerősített kerítésrendszer kiépítése mellett döntött, amely lehetővé teszi a folyamatos felügyeletet és a határőrizetet ellátó személyek összehangolt rea­gálását. Az eredmény: az illegális határátlépések a korábbi szint töredékére csökkentek, amint a határzár működésbe lépett.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy önmagában a fizikai határvédelmi infrastruktúra nem elégséges. A hazánkban „jogi határzárnak” nevezett intézkedéscsomag – olyan jogszabályok összessége, amelyek feljogosítják a nemzeti hatóságokat, a rendőrséget és a bevándorlással foglalkozó tisztviselőket a gyors és határozott fellépésre – szintén kiemelt szerepet játszott a migrációs nyomás enyhítésében. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetése lehetővé tette a magyar kormány és az Ország­gyűlés számára, hogy felélénkítse a stratégiai döntéshozatali folyamatot. Fontos eszköz volt a menedékkérők külföldön tartása a kérelmük elbírálása idejére.

A Soros-hálózat és a brüsszeli föderalisták irányából érkező, egyre fokozódó nyomás kivédéséhez jelentős mértékben hozzájárult a türelmes – olykor kimondottan kifinomult – magyar diplomácia. Budapest világos és következetes kommunikációval meggyőzte déli szomszédait, hogy a migráció határon történő megállítására irányuló erőfeszítéseket ne a biztonságuk aláaknázására irányuló kísérletként, hanem a közös érdekek előmozdításának eszközeként értékeljék. Ezek az országok azóta szövetségesekké váltak a tömeges migráció elleni küzdelemben. 

A magyar sikerek önmagukban azonban nem menthetik meg Európát. A kontinensen paradigmaváltásra van szükség, és ehhez politikai fordulat kell, hiszen az EU intézményei és bürokratái jelentős mértékben hozzájárulnak a válsághoz. A konzervatív, szuverenista pártoknak hatékony, összehangolt kampányt kell indítaniuk a következő európai parlamenti választásokon, hogy legalább blokkoló kisebbséget szerezzenek mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Unió Tanácsában. Addig is meg kell szervezni a konzervatív civil társadalom határokon átívelő összefogását, és nyomást kell gyakorolni az uniós intézményekre a határvédelem terén.

A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője

Borítókép: Illegális migráció (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Így lett Irán Izrael fő ellensége

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Magyarország nem volt szószegő

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A rendszerváltás mint tananyag

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A történelem főutcáján

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.