Az elmúlt hét számos nagy kérdésre megadta a választ az amerikai belpolitikában. A legfelsőbb bíróság döntése világossá tette, hogy hiába minden manipuláció, a demokraták nem távolíthatják el Donald Trump nevét a szavazólapokról, és a volt elnök elsöprő diadala az úgynevezett „szuperkedden” bebiztosította végső győzelmét a republikánus előválasztási versenyben. Pénteken pedig Orbán Viktor látogatott Floridába, ahol gratulált amerikai partnerének a sikerhez, és megvitatták a jobboldal és a Nyugat legfontosabb kihívásait. Az ukrajnai háború – amelynek mielőbbi rendezését mindkét konzervatív vezető sürgeti – a kiemelt napirendi pontok között szerepelt. Ugyanakkor Joe Bidenre is komoly feladat várt: évértékelő beszédet mondott a kongresszus két házának közös ülése előtt. A hivatalban lévő elnök a várakozásoknál jobban teljesített, de egyik kijelentése így is botrányt kavart saját párttársai körében.
A múlt hét Nikki Haley számára is jól indult, hiszen hétfő hajnalban behúzta az első előválasztási győzelmét, amikor kiderült, hogy ő nyer a fővárosban. Így Haley lett az első női politikus, aki republikánus előválasztást tudott nyerni. Ugyanakkor Washington DC az egész Egyesült Államok legbaloldalibb városa, ahol a demokrata jelöltek rendszeresen kilencven százalék fölött teljesítenek az általános választások idején – Donald Trump el is keresztelte kihívóját a „mocsár királynőjének”.
Haley tiszavirág-életű sikere nem változtatott az amerikai közhangulaton, amit a „szuperkedd” eredménye nyomatékosított.
Donald Trump tizenöt államból tizennégyben nagy előnnyel nyert, és egyedül – a szocialista Bernie Sanders szenátorról ismert – Vermont államban kapott ki szoros csatában. Kihívója Utahban állt a legközelebb ahhoz, hogy megszorongassa a volt elnököt, de itt is közel 18 százalékkal maradt alul.
Trump a legtöbb megméretést hetven százalék fölötti támogatással nyerte. Kaliforniában és Texasban – a két legnagyobb államban – 78 százalékot szerzett.
Nikki Haley szerdán levonta a konzekvenciát a súlyos vereségsorozatból, és visszalépett a jelöltségtől. Nehéz lesz megmagyaráznia, hogy miért várt ezzel a lépéssel a „szuperkeddig”, hiszen már februárban világos volt – amikor hazai államában, Dél-Karolinában súlyos vereséget szenvedett –, hogy nincs esélye a győzelemre. Egyesek szerint olyan erős pozíciót szeretett volna kiharcolni magának, hogy személye megkerülhetetlen legyen, amikor Donald Trump összeállítja az új kabinetjét. Ha így volt, akkor elszámította magát, ugyanis csak gyengeséget tudott felmutatni.
Mások szerint Haley titkon abban bízott, hogy a legfelsőbb bíróság helybenhagyhatja Donald Trump eltiltását a választásoktól, amelyet Colorado államban kezdeményezett a helyi – demokraták által ellenőrzött – bürokrácia. Múlt hétfőn azonban megszületett a taláros testület döntése, amely egyhangúan megsemmisítette Colorado állam azon határozatát, amely eltávolította volna Trump nevét a szavazólapokról, és egyben megtiltotta a többi állam számára, hogy hasonlóval próbálkozzanak.
A 9:0 arányban meghozott döntés egyértelmű üzenet a demokrata elitnek. Még a legfelsőbb bíróság progresszív bírái sem hajlandók eltűrni azt, hogy Bidenék banánköztársaságot csináljanak az Egyesült Államokból.
Kérdéses azonban, hogy a baloldal ért-e a szép szóból, ugyanis számos bírósági eljárás folyik a republikánus párt elnökjelöltje ellen, egyértelműen azzal a céllal, hogy ellehetetlenítsék az indulását a választásokon: vagy azáltal, hogy anyagilag teszik tönkre, vagy megpróbálják bebörtönözni. Eleve valószínűtlen volt, hogy ezek a koncepciós perek elérik a politikai céljukat, de a legfelsőbb bíróság ítélete tovább csökkenti annak esélyét, hogy a baloldali machinációk sikerrel járjanak. Mégis fontos megjegyezni, hogy az amerikai történelemben kétszáz éve nem történt még csak hasonló sem: a Biden-rezsim (mert ilyenkor ezt a szót kell használni) görcsösen – kirívóan alkotmányellenes eszközöket is bevetve – próbálja megakadályozni, hogy az amerikai választópolgárok arra szavazzanak, akire akarnak.
A tengerentúli baloldal pániküzemmódban politizál. Érthető, hiszen jelöltjük – a hivatalban lévő elnök – egészségi és mentális állapota olyannyira megromlott, hogy egyre többen már abban is kételkednek, hogy a választási kampányt végig tudja-e csinálni, nem beszélve a következő kormányzati ciklusról.
Nem csoda hát, ha sokan rettegve várták a csütörtöki évértékelő beszédet – amelynek megtartása alkotmányos kötelesség, tehát nem megkerülhető –, ahol Joe Bidennek több mint egy órán keresztül kellett érthetően beszélnie, a fizikai gyengeség kirívó jelei nélkül. Nos, ezt a meglehetősen alacsony elvárást a jelenlegi elnök teljesítette, ám egy váratlan nyelvbotlással mégis bajba keverte magát. A beszédet megelőző napokban egy illegális bevándorló brutális módon meggyilkolt egy fiatal amerikai nőt, Joe Biden pedig az „illegális idegen” szavakkal illette a bűnözőt. Ezen háborodott fel saját balszárnya. Számukra ugyanis ez a kifejezés elfogadhatatlan. Szerintük a brutális gyilkost „nem dokumentált bevándorlónak” illik szólítani. Végül a radikális baloldal elérte a célját, és Biden bocsánatot kért egész elnöksége talán egyetlen őszinte pillanatáért, amikor az áldozat iránti együttérzése okán kimondta a kendőzetlen igazságot.
Az amerikaiak számára talán már megszokottá vált, hogy nem lehet hátrányos következmények nélkül őszintén beszélni a valós problémákról, ám még mindig nagyon sokan vannak azok, akik nem hajlandók ezt elfogadni. Talán ezért is várták oly nagy lelkesedéssel Orbán Viktor amerikai útját a jobboldalon – a magyar miniszterelnök nem arról híres, hogy megtűrné a politikai korrektség korlátait. Első útja Washingtonba vezetett, ahol a patinás Heritage Alapítvány rendezvényén vett részt, tovább mélyítve ezzel a magyar és amerikai konzervatív gondolkodók között kialakult igen erős együttműködést.
Orbán Viktor ezután Donald Trump meghívására Floridába érkezett, ahol a kétoldalú megbeszélést gálavacsora követte. Kiemelkedő helyen szerepelt az ukrajnai háború témája. Magyarország számára érthető módon fontos, hogy helyreálljon a térségünk békéje, ugyanakkor a konfliktus lezárása a republikánus elnökjelölt legfontosabb választási ígéretei között is szerepel. Mint arra Orbán Viktor felhívta a figyelmet,
Donald Trump emberemlékezet óta az első amerikai elnök, akinek kormányzása idején nem robbant ki nagy háború, és ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor Vlagyimir Putyin nem támadja meg Ukrajnát. Ennek megfelelően Trump visszatérése jelentheti a legnagyobb esélyt a békére.
Mivel Európában és Amerikában is választási szuperév az idei, kiemelkedő jelentőséggel bírt a személyes találkozó a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének két legelismertebb vezetője között. A személyes jó kapcsolat a két karizmatikus politikus között előrevetíti, hogy az amerikai, magyar és európai konzervatívok vállvetve küzdenek majd, és sikerrel veheti fel a harcot a Brüsszelt és Washingtont jelenleg uraló ultraprogresszív woke-mocsár erői ellen. Ennek az együttműködésnek a részeként érkezik hazánkba április 25–26-án a CPAC Hungary, immár harmadszor.
A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője
Borítókép: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök sajtóértekezletet tart Mar-a-Lagó-i birtokán, a floridai Palm Beachben 2024. március 4-én, miután a szövetségi legfelsőbb bíróság úgy döntött, Trump nem zárható ki a coloradói előválasztásokról, nevének kihúzása a szavazócédulákról törvénybe ütközik (Fotó: MTI/AP/Rebecca Blackwell)
