Magyarország safe space a zsidóság számára

Magyarország és Budapest ma egész Európában a legbiztonságosabb hely a zsidók számára, amiben óriási szerepe van annak, hogy hazánk nem bevándorlóország. Az antiszemitizmus első védvonala az illegális migránsokat feltartóztató határkerítés.

Mindössze három nappal azt követően, hogy Izraelt alattomos, sunyi, rókalelkű terroristák támadták meg, az Alapjogokért Központ rendezésében sor került az első nemzetközi Pro-Izrael konferenciára. Az esemény szervezése természetesen már hetekkel korábban megkezdődött, kollégáim segítségével én is összeállítottam egy csinos beszédet.

Az október 9-én történt alávaló terrortámadás azonban teljesen új helyzet elé állított bennünket. Legtermészetesebb reakciónk az volt, hogy elítéljük ezt a példa nélküli brutalitást, melynek híre itt, sok ezer kilométer távolságból is sokként ért bennünket.

Amikor a zsidó államot ért agresszió reggelén felkeltem és ránéztem a telefonomra, kollégák nem fogadott hívásai, üzenetek tömkelege várt a történtekkel kapcsolatban. Bekapcsoltam a tévét, megnéztem a híreket, és reflexszerűen arra gondoltam, hogy a konferenciát el kell halasztani, hiszen a rendezvény egészére a kegyetlen öldöklés és a barátainkat ért gyász árnyéka vetülne.

Hamar világossá vált azonban számomra, hogy éppen az ilyen tettekkel,

pontosan az ilyen konferenciákkal mutathatjuk meg kristálytisztán, hogy Magyarország nemcsak a legszorosabb szövetségese Izraelnek, hanem hazánk egyenesen Izrael támogatásának európai központjává válhat.

Igen, a Magyarország és Izrael közötti kötelék túlmutat a szimpla politikai együttműködésen, országaink egymás természetes szövetségesei. Gondoljunk csak bele: alapvetően mind a két ország szuverenitásélménye bizonyos értelemben véve friss. Mi, magyarok alig 33 éve szereztük vissza magabírásunkat, a modern Izrael állam pedig 75 éves. Mi tudjuk csak igazán, hogy milyen értékes kincs a nemzeti önrendelkezés, ezért is vagyunk büszkék rá, és ezért mondhatjuk azt, hogy Magyarország és Izrael a szuverenitás bajnokai.

További Vélemény híreink

Révész szerint egy nemzet nem lehet büszke

Mi pontosan tudjuk, hogy mi forog kockán, amikor önállóságunk minden irányból fenyegetés alatt áll, ezért vagyunk hajlandóak szembemenni akár a nemzetközi trendekkel is, amikor népeinkről, a nemzeti érdekünkről vagy a határaink védelméről van szó.

Összeköt minket Isten, hazáink és családjainknak a szeretete. Azok a dolgok, amelyeket egy másik terroristacsoport, a woke terroristák vettek most össztűz alá, akik a történelmi tudat és emlékezet eltörlését zászlajára tűző cancel culture fegyverével a kezükben állnak a harcmezőn. Ezzel szoros összefüggésben fontos leszögezni – miként Izrael budapesti nagykövete, Jákov Hadasz-Handelszman is megtette –, hogy Magyarország ma a legbiztonságosabb hely a zsidók számára. Európában nagyon sokat beszélnek manapság a liberális progresszív oldalon a safe space-ekről, a biztonságos terekről. Lassan azoknak a rózsaszín elefántoknak is lesz már valóságtól elsáncolt helysége a kontinensünkön, amelyek azt sem tudják, hogy fiúk-e vagy lányok, miközben zsidó barátainknak hetvennyolc év elteltével ismét félniük kell, ha kiteszik a lábukat az utcára. De nem Magyarországon! Ez nem az a hely.

Ha valami, akkor Magyarország és Budapest safe space a magyar és a nemzetközi zsidóság számára is. Ebben pedig tagadhatatlanul és nyilvánvalóan óriási szerepe van Magyarország szigorú migrációs politikájának, illetve többek között a határok erélyes védelmének. Mi egyszerre védekezünk az illegális bevándorlás és a woke ellen, akik azonban ezt nem teszik meg, azok nagyon súlyos következményekkel szembesülnek.

Vessünk csak egy pillantást Nyugat-Európa szebb napokat látott városaira, Berlinre, Bécsre, Londonra, illetve olyan tengerentúli metropoliszokra, mint Toronto vagy Los Angeles, ahol szó szerint tömegek ünneplik a Hamász Izrael ellen elkövetett gyalázatos terrorakcióját! Teljesen világos, hogy Magyarországon, Budapesten ehhez hasonlóra nem kerülhet sor.

Nálunk nem lehet terrorszervezetek mellett tüntetni, de erre nincs is olyanfajta tömeges igény, mint az említett helyeken.

Mert mivel is állunk itt szemben valójában? Azzal, hogy ez az egész cancel culture, ez az egész multikulti fetisiszta baloldali progresszió egy új típusú antiszemitizmust hívott életre, egy új típusú anticionizmust, egy új típusú Izrael-ellenességet.

Jól értsük meg: ugyanazok ítélik el nap mint nap Izraelt, minden létező nemzetközi fórumon az emberi jogi blablára hivatkozva, akik ezzel egyidejűleg a nyílt határok politikáját hirdetik, és szívélyesen meghívják a migránsokat Európába. Ezzel egyben elképesztő politikai szűklátókörűségről és rövidlátásról tesznek tanúbizonyságot, mert azt gondolják, hogy az országaikba betóduló, idegen kultúrából érkező tömegektől majd szavazatok millióit remélhetik. Ez a kicsinyes szempont elég nekik arra, hogy szemet hunyjanak a zsidóellenesség felett.

Ezt követően csodálkoznak, hogy az általuk kialakított helyzetben és közhangulatban a terroristák felbátorítva érzik magukat, hiszen a szélsőséges csoportok az első perctől pontosan tudják, hogy megkapták a lehetőséget. A következmények pedig nem várattak magukra sokáig. Ennek az iszonyatos és brutális jelei az Izrael felé indított rakéták, az, hogy a magyar rendőrökre az ország déli határánál sorozatlövő fegyverekkel támadnak az illegális bevándorlók, és az is, hogy Európa ismét a terroristák által keltett rettegésben éli mindennapjait. Egészen egyértelmű, hogy közös érdekünk, hogy gátat szabjunk a jogszabályainkra fittyet hányó migránsok áradatának. Mind jól emlékszünk arra, hogy 2015-ben a párizsi Bataclan klubban gyilkoltak a terroristák, társaik pedig otthon, a Közel-Keleten ünnepelték őket. Másfél héttel ezelőtt egy izraeli fesztiválon végeztek barbár mészárlást, majd Európa fővárosaiban ujjongtak. Az pedig csak idő kérdése volt, hogy a felbujtottak egyike ismét akcióba lépjen. Mi kell még ahhoz, hogy Brüsszelben is kinyíljanak a szemek, a bürokraták visszanyerjék hallásukat?

Arról van tehát szó, hogy az Izrael-ellenességgel, ezzel az ismét megidézett rossz szellemmel, az új típusú anticionizmussal és antiszemitizmussal szemben együtt küzdünk. Ugyanebben a háborúban harcolunk mi is, amikor az európai életmód megvédéséért állunk ki, csak egy kicsit másik frontszakaszon. A mindannyiunkat fenyegető ellenség azonban közös, ahogy azok az értékek is, amelyeket vállt vállnak vetve oltalmazunk: zsidó keresztény civilizációnk van veszélyben.

Abraham Isaac Kook, az egykori brit palesztin mandátumterület első askenázi főrabbija sok-sok évvel ezelőtt fogalmazott úgy, hogy nem azért beszélünk, mert megtehetjük, hanem azért, mert nem tehetjük meg, hogy csendben maradjunk. Mi sem maradunk csendben. Mi, magyarok kiállunk Izrael mellett, ott vagyunk az áldozatok és családjaik mellett azért, mert hisszük és nem feledjük az Úr ígéretét Ézsaiás könyvéből:

Mert a hegyek eltávoznak és a halmok megrendülnek, de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül.

Hajrá, Izrael, hajrá, Magyarország!

A cikk Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ főigazgatója beszédének – amely 2023. október 9-én Budapesten, az Alapjogokért Központ által szervezett első International Pro-Israel Summiton hangzott el – a szerkesztett változata