A szupergazdagok tömeges részvényeladásba kezdtek – szólt a hír. Konkrétan: Jeff Bezos, az Amazon.com tulajdonosa, Elon Musk vállalkozó (autóipar, kommunikáció stb.) és Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója együttesen rövid idő alatt 42 milliárd dollár értékben adtak el részvényeket. Miheztartás végett, az Európai Unió húszmilliárd euróval tartozik Magyarországnak, illetve Brüsszel ezzel zsarolja a magyar kormányt, hogy olyan témákhoz is adja a kézjegyét, amit egyébként semmi esetre sem írna alá. A visszatartott milliárdok a további családtámogatások és egyéb szociális juttatások fenntartásának a fedezetét garantálták volna hazánkban.
A magyar kormány nehéz kompromisszumai sem elégségesek egyelőre a kifizetéshez, mindeközben a három mogul 42 milliárdért eladott részvényének értéke a kétszerese annak, ami országunk működését pénzügyileg stabilizálhatná.
Mi az oka ennek az összehangolt akciónak a pénz erejénél fogva minket irányítani és felügyelni akarók részéről? Nyilvánvalóan több ok is közrejátszik ilyen látványos tőzsdei ügylet lebonyolításakor. A legegyszerűbb ok, hogy üzleti spekuláció csupán, ahol a részvényeladással komoly nyereséget képesek realizálni. Nem valószínű, hogy ez állna a háttérben, de semmit ne zárjunk ki. Életszerűbb magyarázat, hogy Musk és barátai pontosan látják az Egyesült Államok belső válságát, amely egyrészt pénzügyi, másrészt kifejezetten társadalmi feszültségekből adódik, és egyre jobban kulminál. Ebből következően
akik eddig is főként spekulációk által szereztek vagyont, most is előre kívánnak menekülni, hogy elkerüljék a közelgő recesszió okozta értékvesztést. Az amerikai belpolitikában tudatosan felpörgetett válság összefügg a novemberi elnökválasztással és annak a pénztőkére nézve kiszámíthatatlan voltával.
A republikánus Donald Trump győzelme esetén komoly változások várhatók. Jóllehet a nemzetközi térben az ő elnöksége alatt is az amerikai érdekek maradnak hangsúlyosak. Hogy egy példánál maradjunk, a trumpi narratíva szerint nem háborúzni kell, hanem az amerikai hadiipar termékeit értékesíteni, főként a NATO-n belül. Hiszen az amerikai hadiipar állapota alapvetően determinálja a teljes amerikai gazdaság lehetőségeit. E ténnyel valamennyi amerikai elnöknek szembe kell néznie.
A még hátralévő hónapokban a hatalom jelenlegi, demokrata párti urai mindent el fognak követni, hogy Trump ne nyerhesse meg az elnökválasztást. A feszültséget polgárháborús szintig gerjeszthetik, nem kizárva a szükségállapot bevezetését. Ráadásul Trump győzelme esetén a válság tovább fokozódhat.
A részvények eladásának mindez lehet logikus magyarázata, mivel a káoszba süllyedő társadalom minden szempontból veszteséget jelent a leggazdagabbak számára is.
Az Egyesült Államokban zajló folyamatok egyben világméretű káoszt vizionálnak. Ezek egyike az USA és Kína között tovább mélyülő ellentét esetleges fegyveres incidens formájában. Nincs nyugalom a Közel-Kelet több térségében, háború van Izraelben és a Vörös-tengeren.
Európában pedig csak remélhetjük, hogy Emmanuel Macron ostoba nyilatkozata „nyelvbotlás”, amikor a NATO nevében hadat üzent Oroszországnak. Szerencsére Moszkva csak kínosan mosolygott a felkészületlenségből jelesre vizsgázó francia elnökön. Macron ugyanis megfeledkezett arról, hogy Oroszország – épp a nyugati szankciók miatt – az elmúlt két évben a háromszorosára növelte a hadiipari kapacitását, miközben a NATO európai fegyverkészletének jelentős részét ronccsá változtatták Ukrajnában.
Vagyis nem kellene Európát odadobni az oroszoknak. Egyébként is a harmadik világháború, amely nukleáris összecsapássá szélesedne, nem fogható fel lehetséges jó üzletnek. Bár a részvényektől szabadulni kívánók – a luxusbunkerek „védelmében” – nyilvántartanak ilyen opciót. Ostobaság! Ez lenne az a háború, amely kirobban és el is lobban, mint a meggyújtott nyárfa vattaszerű virága.
Mi, egyszerű emberek más szempontból sem vagyunk biztonságban. Ránk nézve a legvalószínűbb katasztrófát Bill Gates monológja jelentheti, amely egy újabb pandémiát vizionál. A vírusok észrevétlen csaphatnak le ránk, a Covid–19-hez hasonlatosan, hogy aztán a WHO világjárványt hirdetve kényszerintézkedések tömegét zúdíthassa az emberiségre. Közben a részvénypiacon az oltóanyagokban látnának komoly lehetőséget azok, akik befektethető tőkét birtokolnak.
Bármi is legyen a fent jelzett részvényértékesítés hátterében, tény, hogy
a pénzemberek a világot fokozott izgalmi állapotban kívánják tartani. A rend és nyugalom láthatóan untatja a dollármilliárdok fölött rendelkezőket. Úgy gondolják, a konfliktusokkal teli világ könnyebben orientálható az általuk elképzelt stratégia irányába. A cél pedig egyszerű: legyünk csak annyian itt a bolygón, és konkrétan csak azok, akiket ők látni szeretnének maguk körül.
A társadalmi fejlődés általuk elképzelt „tökéletességében” már úgysem lesz értelme és értéke a részvényeknek. El lehet adni, égetni vagy papírsárkányt hajtogatni belőlük.
Szép, boldog jövő. Mi, részvényekkel nem rendelkezők felfogtuk, hogy min törik a fejüket. Emiatt izguljon a politika, ha izgalomban szeret létezni, a társadalmakat alkotó, valóban alkotásokat létrehozó embereknek viszont a nyugalom a „részvényük”. Ezek a képzeletbeli pakettek pedig nem eladók.
Életünk normális, élhető modelljét nincs okunk átalakítani, értékesíteni pedig egyáltalán nem kívánjuk.
A tőzsdei részvényeik miatt aggódóknak csak azt üzenhetjük, mi a készpénzben hiszünk, valamint a valóban előállított termékek cseréjében. Az idegeskedésre, a pénzzel rendelkezők megszállott magamutogatására nincs szükségünk. Ezt rövidesen be is bizonyítjuk, ha ők a tőzsdén kívül is „játszani” akarnak.
A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke
Borítókép: A New York-i tőzsde épülete a Wall Streeten (Fotó: Getty Images/AFP/Spencer Platt)
