Következő mérkőzések
Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország
Svájc
21:002024. június 23.
Németország

idezojelek

A Tisza Pártnak semmi köze sincsen gróf Tisza Istvánhoz

Tisza a múlt századelő legnagyobb formátumú politikusa volt, míg Magyar a jelenkor egyik legellenszenvesebb figurája.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

A Tisza névről korábban leginkább a szép magyar folyó, valamint a vértanúhalált szenvedett gróf Tisza István miniszterelnök jutott eszünkbe. Manapság viszont, igen sűrűn, egy Magyar Péter nevű politikai kalandor pártja szerepel ezen a néven, azt sugallva a rendes magyar emberek tudatalattijának, hogy ennek a tömörülésnek lehet valami köze a nagy államférfihoz. Ezt a képzetet az is erősítheti, hogy a kalandor a gyűlésein nemzeti színű zászlóval próbálja álcázni magát, illetve olyan jeles politikusokra hivatkozik, mint például gróf Klebelsberg Kunó.

A szóban forgó párt megtévesztő neve miatt határozottan rá kell mutatni, hogy ennek a politikai képződménynek és Magyar Péternek az égvilágon semmi köze sincs Tisza Istvánhoz.

Akik a Tisza nevet adták ennek a pártnak, mondhatják, hogy ez a Tisztelet és Szabadság Párt rövidítése, de az elnevezés azért körmönfont, mert a pártokról a politika, Tiszáról pedig egy jeles politikus jut eszünkbe. 

A Tisza Párt neve tehát igencsak megtévesztő. Magyar Péter pártjának nevében szerepel a tisztelet. Ehhez képest épp a tisztelet hiányzik a nagyratörő alelnökből, legfőképp három gyermekének édesanyja, volt felesége felé, akit nemcsak bántalmazott, hanem titokban felvett szavait is nyilvánosságra hozta annak érdekében, hogy azokra politikai karriert építsen.

Tisza István, a bátor, becsületes és tehetséges magyar politikus lassan százhat éve alussza örök álmát. Ha élne, joggal sérelmezné, hogy az övével azonos nevet visel egy asszonybántalmazó ember pártja. Az egykori miniszterelnököt lehet kedvelni vagy kritikával illetni, de senki nem vonhatja kétségbe, hogy a nézeteit hitelesen, alakoskodások nélkül vallotta és képviselte, s a nők iránti tisztelet a neveltetéséből is fakadt.

Tisza István 1861. április 22-én született, kevéssel azután, hogy apját, Tisza Kálmánt, a későbbi miniszterelnököt a képviselőház alelnökévé választották. Szász Károly politikus, irodalomtörténész írta 1920-ban: a gyerek születésekor apja

néhány soros üzenetet küldött a Ház elnökének, kimentve magát, hogy nem mehet fel az ország Házába […], mert a maga házába családi öröm költözött: fia született. A szolga csakhamar meghozta a Ház elnökségének tréfás hangon tartott válaszát Tiszáék Zrínyi utcai lakásába: »Tiszteltetjük a kis alelnököt!« A boldog apa pedig egy családi emlékkönyvbe beírta Petőfi Fiam születésére című versét, bizonyára szíve mélyéig átérezve s magáévá téve a költő fogadalmát: »A hazának nevelem fel őt!«

Tisza István valóban hazafi volt. Pártjának, a Szabadelvű Pártnak a nevében is szerepelt a szabadságra való utalás, csakhogy a fiatal politikus a tehetségével, a felkészültségével szerzett tekintélyt és népszerűséget, nem pedig azzal, hogy titokban lehallgatta a feleségét.

Tudjuk, a boldog békeidőkben szokás volt egyes pártokat a vezetők nevével illetni. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt például a szakadások, osztódások nyomán viselte a Justh-párt, a Kossuth-párt, az Ugron-párt és a Károlyi-párt nevet is (Justh Gyula, Kossuth Ferenc, Ugron Gábor és gróf Károlyi Mihály után). A magyar történelemből lehetnek ilyen emlékeink, s ezért is okozhat megtévesztő áthallást a Tisza Párt neve.

A parlamenti viszonyokat Tisza István miniszterelnökségeinek idején zaklatottá tette a rendbontás, a gyakori obstrukció. Tiszával szemben a korszak legellenszenvesebb baloldali anarchistái, árulói és kalandorai szervezkedtek, azok a hitvány alakok, akik nemcsak hazug rágalmakkal illették, hanem a vesztes világháborút követően bérgyilkosokat küldtek az otthonába.

A Brüsszelbe rohangáló, saját hazája ellen önként és dalolva, sőt büszkén dolgozó balliberális ellenzék méltó követője az egykori felforgatóknak. Támogatóik közül sokan mennek Magyar Péter színielőadásaira. Sajnos nem látják, hogy olyan politikai törtetőt követnek, aki a szakadék felé vezeti őket.

A mai magyar kormány ugyanúgy kétfrontos harcot vív, mint azt valamikor Tisza István tette. Az utókor a századfordulót a boldog békeidők részeként emlegeti, de amikor Tiszát a király 1903. november 3-án kinevezte miniszterelnökké, a politikai hangulat korántsem volt békés. Szász Károly szavaival: 

„Tisza – új Kinizsiként – két karddal csapkodott: a perfid Ausztria felé […] és a parlamenti anarchisták arcvonala ellen, nemes haraggal mutatva a lejtőre, melyen az elvakult ellenzék rohan, hogy magával rántsa a pusztulásba a parlamentarizmust.”

Most pedig elnézést kérek! Elnézést, amiért egy íráson belül említettem a két végletet: a nemzet iránt elkötelezett Tisza Istvánt és az említésre sem méltó Magyar Pétert, minthogy Tisza a múlt századelő legnagyobb formátumú politikusa volt, míg Magyar a jelenkor egyik legellenszenvesebb figurája.

A szerző író, újságíró

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Ezért nem akar az USA békét (2. rész)

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Háború a turulszobor ellen

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Tisza elmosta a régi ellenzéket

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Köln ne legyen Irapuato!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.