Józsefváros hetvenezres település, önálló városként a tizenkettedik legnagyobb lenne Magyarországon. Népesebb, mint számos vármegyeszékhely, például Szolnoknál vagy Kaposvárnál is többen lakjuk. Akkor is, ha 1990-hez képest húszezer fővel csökkent a főváros VIII. kerületének népessége, és nem kis mértékben ki is cserélődött. Mint más belpesti kerületekben, itt is számos külföldi él, elérve a tízezres nagyságrendet. Pikó András, a baloldali polgármester angol nyelvű kampányvideót is megjelentetett. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület a télen külföldi szavazóknak tartott fórumot, többek között Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Pikó részvételével. 

Több ezer nemzetiségi is lakja a VIII. kerületet, főleg romák, ukránok és németek. Bizonyos itteni problémák – hajléktalanügy, a helyi parkolási engedélyek ingyenességének megszüntetése – talán nem érdeklik a másutt élőket, de három, Európán kívüli bevándorló-hátterű politikus felbukkanása legalábbis figyelemreméltó még országos viszonylatban is. 

Ha egy amerikai kosárlabdacsapatban négy fekete mellett egy fehér is játszik, az feltűnik, noha semmi gondunk a fehérekkel. Ha egy jégkorongcsapatban hat főből egy fekete is szerepel, az is feltűnik, noha semmi gondunk a feketékkel. Ezt egyébként az elütés elvének nevezik az úgynevezett személyészleléssel foglalkozó szakemberek. Ugyanez a helyzet a Magyarországon megszokottnak tartottaktól eltérő nevekkel. Ma már nem divat a névmagyarosítás, amikor sok németesen vagy szlávosan hangzó (például szlovák) nevet magyar csengésűre cseréltek. 

Sokan feszengve közelítenek ehhez a témához. A Józsefváros című helyi lap újságírója mentegetőzve kezdi az interjúját: 

Elsőként a Demokratikus Koalíció háza táján lenne érdemes szétnézni. Mi az oka, hogy a magát 2026-ra a legnagyobbnak képzelő pártnak – saját helyi elnöke bevallása szerint – mindössze „húsz-harminc elég jól mobilizálható” aktivistája van egy hetvenezres településen, maga a helyi elnök pedig félig egyiptomi? 

Éppen akkora véletlen, mint amikor a félig vietnámi Le Marietta — aki szintén egészen véletlenül két országban is a Soros Alapítvány kiképzője volt — azt feleli arra, hogyan lett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt európai parlamenti listájának vezetője: „a semmiből Gergő és Suzi, az MKKP két társelnöke előállt” ezzel?      

Megannyi kérdés.

E sorok írójának felmenői sem Árpád vezérrel lovagoltak be a Kárpát-medencébe. De a társadalmi integráció nem egy vagy két nemzedéken át tart. A nyugati nagyvárosokban ma látható lánglelkű, törő-zúzó antifásokból, bevándorló woke-fiatalokból álló keltetőt nem akarunk sem Józsefvárosban, sem általában Magyarországon. Tartsanak maradinak vagy begyepesedettnek, de a bizalomépítéssel várnánk újabb öt évet. Legalább.