Budapesten hatalmas közösségi élményként éltük meg a minapi, tizedik békemenetet. A lassan vonuló tömegben feltűnő volt a családok és a fiatalok nagy száma. Találgattuk, mennyi lehetett a résztvevő, hányan hallhatták élőben Orbán Viktor beszédét, mert a drónfelvételek alapján sejteni lehetett, hogy e téren rekord született. Azután
jöttek a külföldi sajtó beszámolói, amelyek több ezer, jobb esetben több tízezer résztvevőt említettek, holott a képek alapján nyilvánvaló volt a több százezres létszám. Végül hallhattunk egy hazai felmérésről, amely szerint a valós adat: 450-475 ezer.
A nyugati tudósítások − viszonylag tárgyilagosan − a magyar miniszterelnök beszédére helyezték a hangsúlyt, kiemelve, hogy követelte az ukrajnai háború mielőbbi befejezését, az eszkaláció megállítását. Akadtak persze olyan hangok is, amelyek a magyar diplomácia oroszbarátságáról szóltak, illetve olyanok (például a G4 Media portál), amelyek Moszkva trójai falovaként jellemezték Orbán Viktort.
Legfeltűnőbb módon a Facebook reagált. A közösségitartalom-megosztó hálózat úgy nyilvánított kritikát a békemenetről, hogy Orbán Viktor beszédét, amelyet a magyar közszolgálati televízió feltett a Facebook-oldalára, egyszerűen eltávolította. Bayer Zsolt jó okkal hívta fel a figyelmet a felháborító lépésre (Lassan összeáll a kép. Magyar Nemzet, 2024. június 3.), emlékeztetve az idei csíksomlyói búcsú filmjének esetére.
Az is felkerült a Facebookra, de a hálózat levette, ezzel az ostoba indoklással: „Nem engedjük, hogy az emberek a Facebookon durva erőszakot ábrázoló tartalmakat osszanak meg.” Vagyis háromszázötvenezer békés zarándok látványa a Facebook szerint nem más, mint a durva erőszak ábrázolása.
Bayer a békemenet levételének indoklását is közölte. Eszerint: „Veszélyesnek minősített személyekhez és szervezetekhez kapcsolódó szimbólumokat osztottak meg, illetve veszélyesnek minősített személyeket és szervezeteket támogattak.” A magyarok tiltakozása nyomán a Facebook ismét elérhetővé tette az anyagot, de ehhez szükség volt a határozott fellépésre.
Ennél is ijesztőbb önkényről írt Deme Dániel, a Hungary Today hírportál főszerkesztője (Donald Trump pere a nyugati civilizáció koncepciós pere. Magyar Nemzet, 2024. június 4.). Találóan jegyezte meg:
amikor látjuk, hogy ezt az amerikai politikust tizenegyszer annyi vádpontban találták bűnösnek, mint a múlt évszázad egyik leghíresebb gengszterét, Al Caponét, akkor feltétlenül meg kell értenünk, hogy ez az ítélet minket is érint, ez ellen nekünk is tiltakoznunk kell.
Igen, minden határon túlmegy, amit a balliberális demokraták megengednek maguknak Trumppal szemben. Elkötelezett partnerük, a Facebook, 2021 elején − a Twitterrel, a Google-lal és az Amazonnal karöltve − kizárta a még hivatalban levő amerikai elnököt közösségi platformja használatából. A Facebook Donald Trump fiókjának tiltását 2023 elejéig meghosszabbította. Akkor, az Egyesült Államok félidős választásai előtt – szólásszabadság ide vagy oda − Mark Zuckerberg megakadályozta, hogy az ő közösségi hálózatán szerepeljen a volt amerikai elnök.