A demográfiai tél beköszöntésének, vagyis a születésszám drasztikus visszaesésének, illetve az aggasztóan zsugorodó és elöregedő népességnek kontinensünkön számos – országonként eltérő súlyú – gazdasági, társadalmi, kulturális, érték- és életformabeli oka van.
Az okok között (még) nemigen emlegetik a népesedési szakértők és politikusok az ukrajnai háborút, holott demográfiai közhelynek számít, hogy a családalapítás, a gyermekvállalás legfontosabb előfeltétele (a sikeres párválasztáson túl) a stabilitás, a biztonságos és kiszámítható gazdasági és társadalmi környezet.
Márpedig az orosz agresszióra adott rossz reakciók, a téves és káros uniós szankciók okozta gazdasági válság, a háborús pszichózis, a világháborús készülődés által keltett egzisztenciális bizonytalanság – mint erre már korábban utaltam (Halandó a háborús Európa, Magyar Nemzet, 2024. június 3.) – Európa-szerte kedvezőtlenül hatott és hat nyilván továbbra is a fiatal párok gyermekvállalási kedvére, terveire. Ez egyelőre feltételezés a részemről, mivel a nemzetközi statisztikák csak egy-két év késéssel tudják regisztrálni a népesedési folyamatokat, így uniós szinten a jelenlegi legfrissebb adatok 2022-esek, amikor az előző évi 1,53-ról 1,46-ra esett vissza a születési ráta.
Abban az évben a huszonhét uniós ország közül még nálunk volt a hatodik legmagasabb ez a fontos mutató, de az utóbbi két évben drámai romlás tapasztalható. Míg 2022-ben még több mint 88 500 gyerek született hazánkban, 2023-ban már csak 85 200, az idén az első öt hónapban pedig kevesebb mint 32 ezer, ami azt jelenti, hogy ha ez a trend folytatódik a második fél évben, akkor 2024 az új negatív rekord éve lesz nálunk mintegy 76 ezer újszülöttel. Ennek csak részben oka a gyermekvállalási korú nők létszámának folyamatos csökkenése. A másik fő ok, hogy
míg 2011–2021 között a termékenységi ráta 1,23-ról 1,59-re emelkedett, tavaly már csak 1,51 volt, az idén január–májusban pedig (a KSH június 27-én publikált gyorstájékoztatója szerint) mindössze 1,36, ami nyolcszázalékos zuhanást jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest!
A gyermekvállalási kedv annak ellenére lanyhult, hogy a 2010-es kormányváltás óta Magyarországon európai viszonylatban egyedülálló, több lábon álló, folyamatosan bővített családtámogatási rendszer épült ki, amely biztonságos, kiszámítható jövőt teremt a családok számára.
A sajátos magyar modell a családok megerősítésén keresztül a gyermekvállalási hajlandóság növekedésére épít, és nem hisz a demográfiai kihívások tömeges migráción keresztül történő megoldásában, ellentétben jó néhány uniós országgal.
Az európai demográfiai válság kezelésére két alternatívát fogalmazott meg a napokban két politikus asszony. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a jogszerű migráció előmozdítása szükséges a munkaerőpiac jövője és a gazdaság növekedése szempontjából is.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök viszont a támogatásáról biztosította Magyarország uniós elnökségi programját, hangsúlyozva, hogy a demográfiai irányváltás alapfeltétele egy erős Európának. Úgy vélte, a legfontosabb feladat a születésszám csökkenésének megállítása, mert az összes többi probléma megoldása ettől függ.
Ha a most kezdődő fél évben a magyar–olasz családpárti szövetséghez egyre többen csatlakoznak, akkor van remény a negatív népesedési tendenciák megfordítására. Ehhez pedig a legelső és legsürgetőbb lépés az ukrajnai háború leállítása, a béke és a biztonság helyreállítása volna. Ennél most nincs hatékonyabb családpolitika!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!