Nem is teljesen hazugság ez a felvetés, hiszen a brit gyarmatok függetlenségük után azért nem ebrudalták ki az összes britet, így ma is befolyásolják a politikai és gazdasági folyamatokat kisebb-nagyobb mértékben, történelemtől és fontosságtól függően. A britek identitása így sokkal globálisabb, mint bármely európai népé, s az angol nyelv egyeduralma is azt erősíti bennük, hogy valójában ők uralják a világot. Az amerikaiak pedig hiába a világ vezetői, a legerősebb katonai hatalom, a Coca-Cola hazája, mégis érezhető a tisztelet a nagybácsi iránt. 

A független Ausztrália vagy Kanada is szívesen segít őfelsége kormányának, ha már az ő uralkodójuk is III. Károly, és bármennyire is szimbolikus az uralkodás a jelen kor emberének, mégis számít az a kicsi lépés, hogy egy választást követően a helyben kijelölt főképviselőtől kérnek engedélyt szavazásra vagy kormányalakításra. Az uralkodót helyettesítő tisztviselő pedig engedélyt ad, hogy a távoli népek fiatal gyermekei éljenek, ahogy akarnak, esetleg mosolyog is: Jaj, milyen gyorsan felnőnek!