Öt évvel ezelőtt a magyar kormány által meghirdetett Családvédelmi akcióterv új fejezetet nyitott a hazai családpolitikában. A hétpontos intézkedéscsomag célja – a nagycsaládosok mellett – a fiatal házasok gyermekvállalásának és otthonteremtésének támogatása volt, amelyhez a kormány olyan átfogó tervet dolgozott ki, amire korábban nem volt példa.
Az Európában egyedülálló intézkedéscsomag egyik legsikeresebb eleme kétségkívül a 2019. július 1-jén bevezetett babaváró támogatás volt, ami a települések méretétől, elhelyezkedésétől és az ott élők jövedelmi helyzetétől függetlenül az egész országban népszerűvé vált. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) – a Magyar Államkincstár részletes anonim adatai alapján készült – összesítése szerint
2019 júliusa óta 247 ezer család összesen már több mint 2400 milliárd forint értékben igényelte a vállalt gyermekek megszületésével fokozatosan támogatássá váló hitelt. Ennek eredményeként az elmúlt öt évben ezekben a családokban már 211 ezer vágyott gyermek megszületett, miközben öt házasságkötésre négy babaváró szerződés jutott.
A kezdetben 10 millió, jelenleg már 11 millió forintos kamatmentes, szabad felhasználású, öt–húsz évre szóló kölcsönt legnagyobb arányban a vidéki kisvárosokban (33 százalék) és a falvakban (31 százalék) élő családok igényelték, a szerződések ötödét a megyei jogú városokban, hatodát pedig a fővárosban kötötték. A legtöbb kérelmet a közép-magyarországi településeken és Budapesten kívül Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből regisztrálták.
Az adatok rávilágítanak, hogy
a babaváró kölcsön szerződéskötési arányai mind a települések típusa, mind a mérete és a vármegyei eloszlás alapján is pontosan megfelelnek a lakosságszám szerinti arányoknak, azaz a babaváró igénybevétele arányosan lefedi az egész ország területét. Ugyanez vonatkozik a településeken élők jövedelmi helyzetére,
azaz a települések adóerő-képességét vizsgálva is. Az összes babavárót igénylő család harmada (34,7 százalék) az alsó két jövedelmi ötödhöz tartozó településen vette fel a kölcsönt, a legtöbb család (36,5 százalék) a középső ötödhöz tartozó településeken, míg valamivel kevesebben (28,8 százalék) a felső két ötödhöz tartozók voltak. A babaváró igénybevételének megoszlása megegyezik a településeken élők jövedelmi helyzete szerinti megoszlással, azaz
a legszegényebb és a leggazdagabb településeken is ugyanolyan nagy népszerűségnek örvend a kölcsön, ráadásul éppen a középosztály körében, azaz a középső ötödben a leggyakoribb.
A rendelkezésre álló adatok szerint a felzárkózó településeken is hatalmas volt az érdeklődés a babaváró iránt, 2021 óta az ezer főre jutó szerződések száma a felzárkózó településeken már meghaladja az országos átlagot.