Öt évvel ezelőtt a magyar kormány által meghirdetett Családvédelmi akcióterv új fejezetet nyitott a hazai családpolitikában. A hétpontos intézkedéscsomag célja – a nagycsaládosok mellett – a fiatal házasok gyermekvállalásának és otthonteremtésének támogatása volt, amelyhez a kormány olyan átfogó tervet dolgozott ki, amire korábban nem volt példa.
Az Európában egyedülálló intézkedéscsomag egyik legsikeresebb eleme kétségkívül a 2019. július 1-jén bevezetett babaváró támogatás volt, ami a települések méretétől, elhelyezkedésétől és az ott élők jövedelmi helyzetétől függetlenül az egész országban népszerűvé vált. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) – a Magyar Államkincstár részletes anonim adatai alapján készült – összesítése szerint
2019 júliusa óta 247 ezer család összesen már több mint 2400 milliárd forint értékben igényelte a vállalt gyermekek megszületésével fokozatosan támogatássá váló hitelt. Ennek eredményeként az elmúlt öt évben ezekben a családokban már 211 ezer vágyott gyermek megszületett, miközben öt házasságkötésre négy babaváró szerződés jutott.
A kezdetben 10 millió, jelenleg már 11 millió forintos kamatmentes, szabad felhasználású, öt–húsz évre szóló kölcsönt legnagyobb arányban a vidéki kisvárosokban (33 százalék) és a falvakban (31 százalék) élő családok igényelték, a szerződések ötödét a megyei jogú városokban, hatodát pedig a fővárosban kötötték. A legtöbb kérelmet a közép-magyarországi településeken és Budapesten kívül Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből regisztrálták.
Az adatok rávilágítanak, hogy
a babaváró kölcsön szerződéskötési arányai mind a települések típusa, mind a mérete és a vármegyei eloszlás alapján is pontosan megfelelnek a lakosságszám szerinti arányoknak, azaz a babaváró igénybevétele arányosan lefedi az egész ország területét. Ugyanez vonatkozik a településeken élők jövedelmi helyzetére,
azaz a települések adóerő-képességét vizsgálva is. Az összes babavárót igénylő család harmada (34,7 százalék) az alsó két jövedelmi ötödhöz tartozó településen vette fel a kölcsönt, a legtöbb család (36,5 százalék) a középső ötödhöz tartozó településeken, míg valamivel kevesebben (28,8 százalék) a felső két ötödhöz tartozók voltak. A babaváró igénybevételének megoszlása megegyezik a településeken élők jövedelmi helyzete szerinti megoszlással, azaz
a legszegényebb és a leggazdagabb településeken is ugyanolyan nagy népszerűségnek örvend a kölcsön, ráadásul éppen a középosztály körében, azaz a középső ötödben a leggyakoribb.
A rendelkezésre álló adatok szerint a felzárkózó településeken is hatalmas volt az érdeklődés a babaváró iránt, 2021 óta az ezer főre jutó szerződések száma a felzárkózó településeken már meghaladja az országos átlagot.
A babaváró támogatottságát igazolják a KINCS korábbi felmérései is. Ezek alapján az intézkedés bevezetésével 2019-ben a válaszadók 77 százaléka, 2020-ban pedig már a 89 százaléka értett egyet. A megkérdezett fiatal házaspárok többsége úgy nyilatkozott, hogy
a babavárót otthonvásárlásra vagy otthonfelújításra költi, de voltak olyanok is, akik autóvásárlásra vagy hitelük kiváltására fordították. Az intézkedés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a családot alapító házaspárok jobb anyagi körülmények között kezdjék a közös életüket. Az időszak összes házasságkötéséhez képest 78,5 százalékban vették igénybe a babavárót, ami alapján feltételezhető, hogy a házasságot kötő párok nagy többsége élt a babaváró nyújtotta lehetőséggel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a babaváró kölcsön mérhető és igen pozitív hatással volt a népesedési folyamatokra is a bevezetését követő első három évben. 2019 és 2022 nyara között a koronavírus-járvány ellenére is jelentősen javult Magyarországon a gyermekvállalási és a házasodási kedv, miközben Európa más országaiban szembetűnően visszaesett az esküvők és a születések száma. 2022 nyarától azonban a háború okozta gazdasági és energiaválság, valamint a megugró infláció hatására sokan halasztani kényszerültek a családalapítási terveiket.
Emiatt
a kormány meghosszabbította a gyermekvállalásra vonatkozó határidőt, ami fontos könnyítést jelent több ezer olyan család számára, akiknél még nem született meg a várva várt gyermek. Ennek értelmében azok a házaspárok, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között babaváró kölcsönt vettek fel, de még nem született gyermekük, 2026 júliusáig haladékot kapnak.
A babaváró támogatás az elmúlt öt évben csaknem félmillió, munkából élő szülőnek és leendő szülőnek jelentett óriási segítséget azáltal, hogy hozzájárult a családalapítással járó anyagi terhek jelentős mérsékléséhez. Külön érdeme, hogy az ország minden szegletébe eljutott, a szegényebbek, így gyakran a felzárkózó településen élők ugyanúgy igénybe tudták venni, mint a gazdagabb házaspárok. Ezáltal tovább szélesedett a magyarországi középosztály, amelynek gerincét a dolgozó és gyermeket nevelő családok adják.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke
