idezojelek

A gyűlölet visszakúszott Európába

Londonban a zsidók félnek felszállni a buszra.

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia
Cikk kép: undefined
Fotó: Clemens Bilan

Olyan világ jön… – mondja vészjóslón a fejemben mostanában oly sokszor Márai Sándor, aki nemcsak irodalmi zseni volt, hanem mintha a jövőt is pontosan látta volna. Pedig eleinte nem hittem neki. És bár a versében a jellem vesztét jósolta meg, sorai – ahogy minden írása – nem csak beteljesedtek, rájuk rakódott, hozzáadódott megannyi jelentéstartalom. Minden a feje tetejére állt, a visszájára fordult, olyan epizódjait ismétli a történelem, amelyekről vaskos tollak szignózták a szerződést, hogy többé soha ilyen iszonyatot. Azóta viszont a gyűlölet visszakúszott Európába, s most, hogy már bent van, egyre csak teret nyer. Innen is, onnan is. 

Az így gerjesztett félelem pedig beitta magát a bőrünk alá. 

Új tömegközlekedési buszjáratot indítottak Londonban a közlekedési hatóságok, amely összeköti a város két, zsidók által legsűrűbben lakott részeit. Persze ebben eddig semmi meglepő nincsen, az ok, amiért ezt megtették, sokkalta hátborzongatóbb. Azért volt rá szükség, mert az elmúlt egy évben drámaian megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma a városnak ezen a részén, de Nagy-Britanniára is úgy általában igaz, hogy drámai mértékben emelkedett a hasonló esetek száma, azonban nem csak a zsidókkal szemben – a Hamász tavaly októberi támadása óta a muszlim lakosság ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények száma is emelkedett. 

A világban zajló antiszemitizmust és az abból fakadó bűncselekmények számát, illetve mértékét egy Community Security Trust (CST) nevű szervezet monitorozza. Szerintük például 2022 óta több mint háromszorosára nőtt az ilyen típusú incidensek száma a brit iskolákban és azok környékén, ennek kapcsán pedig egy bizonyos Benjy Rickman rabbi, a King David High School vallási tanulmányokért felelős vezetője úgy fogalmazott: rémisztő, hogy a diákok pusztán zsidóságuk miatt félnek a tömegközlekedés igénybevételétől.

A CST egyéb statisztikákat is nyilvánosságra hozott, 2023-ban például 4103 zsidóellenes gyűlöletincidensről számolt be, szemben a 2022-es 1662-vel, és a 2021-es 2255-tel. Az online antiszemitizmus a 2023-as összes incidens harmincegy százalékát tette ki, míg 2022-ben csak a huszonkét százaléka zajlott a világhálón. 

A Hamász tavaly októberi drámai terrortámadása Izraelben azonban nem csak az antiszemitizmust fokozta – a világban élő muszlim közösségek is támadások célkeresztjébe kerültek. Olyannyira, hogy a muszlimokat ért gyűlöletincidensek száma több mint háromszorosára emelkedett az Egyesült Királyságban a Hamász támadását követő négy hónapban. Ebben az időszakban 2010 iszlamofób esetet dokumentáltak, ami jelentős növekedés az azt megelőző év azonos periódusában regisztrált hatszázhoz képest. Az esetek felét a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd tette ki.

2021-es népszámlálási adatok szerint egyébként Angliában és Walesben összesen 3,87 millió muszlimot regisztráltak, ami így a lakosság 6,5 százalékát jelenti, ugyanezen adatokból pedig szintén kiolvasható volt, hogy körülbelül 290 ezren vallották magukat zsidó vallásúnak a mintegy hatvanmilliós lakosságból. Közülük a legtöbben, több mint ötven százalékuk Londonban él, és mostanra úgy tűnik, már a buszon sincs biztonságban. Érdemes egyébként ízlelgetni egy kicsit ezt a tényt azoknak, akik az illegális bevándorlást álproblémának nevezték közel egy évtizede, Magyarországot és Orbán Viktort pedig a mai napig páriaként kezelik, mert az első perctől kezdve felmérte a jelenség veszélyeit, védekezésképp pedig kerítést épített és elutasította a kvótát. 

Tehát még egyszer: ma, 2024-ben, Európában, az Egyesült Királyságban, Londonban a zsidók félnek felszállni a buszra. 

Ugyanakkor nem csak a CST készít statisztikákat a világban zajló antiszemitizmusról. A Berlini Műszaki Egyetem Antiszemitizmus-kutató Központja, azaz a ZfA az elmúlt tíz év antiszemitizmussal összefüggő adatait fésülte össze és elemezte. Nem meglepő, ami kiderült: az iszlám uralta országokból érkező bevándorlók közül minden második antiszemita nézeteket vall. Ennél érdekesebb, hogy 2022-es adatok szerint a németek 11,3 százaléka értett egyet a zsidóellenes sztereotípiákkal, a török migrációs hátterűek körében pedig ugyanez az arány 50,2 százalék volt.

A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el, ám az erőszakos cselekmények mellett számos más bűncselekményt is ide sorolnak: ilyen például a gyűlöletkeltés és az uszítás, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az alkotmányellenes szervezetek jeleinek használata, ami többnyire a horogkereszt viselését jelenti Németországban. Mindezt 2015-re vezetik vissza, vagyis amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről az országba. Egy bizonyos Malca Goldstein-Wolf zsidó aktivista szerint a muszlimok zsidógyűlölete jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidó közösségekre, hiszen „muszlimok tömegei érzik úgy, hogy nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki az irántuk érzett gyűlöletüket”. 

Tehát még egyszer: ma, 2024-ben, Európában, Németországban, újra látható a horogkereszt, naponta pedig átlagosan öt antiszemita bűncselekményt követnek el az ott élők. 

Franciaországban sem sokkal jobb a helyzet, sőt: az ottani adatokat talán súlyosbítja, hogy Európában pedig náluk él a legnagyobb zsidó populáció, ám mostanra őket fenyegeti a legkomolyabb veszély is. Szintén egy erről szóló kutatás állapította meg, hogy Franciaországban érzik magukat a legkevésbé biztonságban a zsidó közösségek. Félelemérzetüket pedig minden bizonnyal növelik az igazságszolgáltatás olyan döntései, mint Sarah Halimi esete, akihez 2017-ben betört a szomszédja, a huszonhét éves, migránshátterű Kobili Traore, aki először brutálisan megverte, majd kidobta az ablakon, miközben Allahot dicsőítette. A történet botrányos része azonban itt nem ért véget: később a bíróság ugyanis felmentette az elkövetőt, mondván, hogy a gyilkosság idején kábítószeres befolyás alatt állt, és nem volt beszámítható, ezért nem büntethető.

És végül itt van Magyarország. Az állandó fekete bárány, akivel mindig csak a baj van és állandóan szembemegy a fősodorral, Mintha nem látná, hogy az autópályán mindenki szembejön: a gond csak az, hogy ennek ellenére mi megyünk jó felé. 

Az Európa-liga futballmeccsét, amit Olaszország Izraellel szemben vívott meg, itt Budapesten tartották meg. Akárhogy is, de nem véletlen: egy ilyen eseményt minden bizonnyal nálunk lehet a legnagyobb biztonságban lebonyolítani, és ezzel mostanra szinte egyedül maradtunk Európában. 

A Nyugat már teljesen elvérzett az illegális bevándorlás kezelésében, és sorra szakad el a cérnája a mindezt hétköznapi rögvalóságként megélő átlagpolgároknak. A legutóbbi nem várt fejlemény, hogy Schengen ide vagy oda, Németország lezárja a határait. Bezárta a kapuit. 

Azt mondják, a német társadalom számára az utolsó csepp a pohárban a solingeni késelős merénylet volt. Azon a napon valami végképp megpattant bennük. Nem csoda!

Annyi biztos, hogy az egy évtizede húzott vészcsengő hangjait egyre többen hallják meg és veszik komolyan itt Európában, hiszen ez már nem játék, nem politika, nem rivalizálás, nem szkandermeccs: emberek halnak meg kegyetlen módon és élik félelemben a mindennapjaikat. Eljött az a világ… Muszáj megállítani!

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

A csúnya beszédtől a világháborúig

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Lincshangulat Strasbourgban

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Színház, porhintés, tündérpor!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

A halhatatlanságprojekt kulcsa Isten

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.