Magyar Péter pedig egészen mesteri fokozaton űzi a hazudozást, ám réges-régen elveszett már ebben a rengetegben, és egyik szava üti a másikat. Olyan, mintha már őt sem érdekelné, hogy a teljesen nyilvánvalót tagadja le, egyszerűen csak mondja meggyőződéssel, hittel, tán abban reménykedik, hogy ha sokszor elismétli, igazzá válik. Csakhogy a hazugságnak nem ilyen a természete, betemeti az embert. 

A vitára visszatérve pedig: egy politikusnak, egy közszereplőnek biztosan nem szabad hazudnia. Még arról sem, hogy mit reggelizett: mert ha kiderül, hogy mégsem omlettet, hanem pirítóst, joggal merül fel a választóiban a kérdés, miről hazudott még? Mégis bántalmazta a feleségét? Mégis beült az Európai Parlamentbe? Mégis elvette valakinek a telefonját, amit aztán a Dunába dobott? Mégis lepaktált a brüsszeli magyarellenes elittel? Mégis bevezetné a háromkulcsos adórendszert és megszüntetné a Fidesz által bevezetett kedvezményeket? A gond az, hogy ha valami elképesztő fordulat okán mégis kormányra kerülne Magyar Péter, ezeket a kérdéseket már késő lesz feltenni. Most kell hogy mindenki fejében felgyulladjon a piros lámpa, és átgondolja, hogy kinek és mit hisz el. 

Így Magyar Péter ezen a hétvégén már sokadszorra fenyegette meg a sajtót, ami nem volt túl jó ötlet. Azt írta Facebook-bejegyzésében: „A leendő Tisza-kormány alatt bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan, rosszhiszeműen valótlanságot állít, főleg ha ezt az egyértelmű cáfolat után követi el.” Ízlelgessük, értelmezzük kicsit ezt a kijelentést. Ha egy médium közöl egy dokumentumot, amiben feketén-fehéren le van írva, mire készül megválasztása esetén a Tisza Párt az adópolitikát illetően, majd Magyar Péter belekiabálja a szélbe, hogy ez nem igaz, akkor az Index helyét sóval kell behinteni, lehúzhatják a rolót, kattanhat a bilincs. Jól értem? 

Ezen logika mentén haladva ha Magyar Péter közöl egy dokumentumot, ami állítása szerint Rogán Antal egy titkos háttérbeszélgetésének jegyzőkönyve, majd ezt a másik fél egyértelműen cáfolja, akkor Magyar Péter is bűncselekményt követett el, és be kell zárni a Tisza Pártot? Vagy mondjuk ha ugyanez az ember nyilvánosságra hoz a feleségéről egy hangfelvételt, amit saját bevallása szerint maga készített, majd az Európai Parlamentben azt állítja, hogy ez hazugság és nem rögzítette a feleségével zajló beszélgetést, akkor ez bűncselekmény, és Magyar Pétert bebörtönzik? Vagy ha a Tisza Párt elnöke azt mondja egy interjúban, hogy nem vállal politikai szerepet és nem ül be az Európai Parlamentbe, aztán mégis ott van, akkor kattan a bilincs? Vagy hogy lesz ez? Hogyan kell ezt elképzelni? Ha viszont ez a kijelentés csak a sajtóra vonatkozik, és majd Magyar Péter személyesen dönti el, ki mond igazat és ki hazudik, akkor leginkább Hont András szavait érzem leginkább idevalónak: „Ezzel kívánok további önsorsrontó propagandamunkát a magukat függetlennek gondoló sajtómunkatársaknak.” 

Ne gondolja senki, hogy Magyar Péter univerzumában és az ott szabott feltételrendszernek bárki meg tud majd felelni. Nincs logika, sem következetesség, sem racionalitás. 

A sajtó fenyegetésével kapcsolatban pedig fontos valamit tisztázni. 

Fenyegessen bárki bármilyen retorzióval, bírósággal, törvénymódosítással, Dunába lökéssel, házkutatással: a sajtót nem lehet beszüntetni. Az igazságtól és annak papírra vetésétől pedig egyetlenegy embertípus van, aki fél: a hazug. Csakhogy az igazságnak van egy nagyon fontos jellemzője: nem lehet örökké fedésben tartani. Utat tör magának!