Így működik az etika a politikában

A Menczer–Magyar-csörte és a finnyáskodó kormánypárti értelmiségiek.

miniszterelnök Menczer Tamás felelősség politika geopolitika etika Magyar Péter 2024. 12. 27. 4:40

Azt gondolom, hogy nekünk, kormánypárti szavazóknak ebben a kontextusban kell értékelnünk a belpolitikai eseményeket, és értékelnünk Magyar Péter szerepét, illetve a sokak által sokszor és sokféle szemszögből tárgyalt Menczer–Magyar-csörtét. Egyesek etikai alapon kifogásolták Menczer Tamás viselkedését, mások annak a véleményüknek adtak hangot, hogy emiatt a Fidesz szavazókat veszít.

A lényeg éppen ebben a két dologban ragadható meg: etika és szavazók. Menczer Tamás viselkedését valóban etikai alapon kell megítélnünk. Etika azonban többféle létezik.

Max Weber megkülönbözteti a hétköznapi értelemben vett, úgynevezett érzületetikát, és a politikusok cselekedeteit irányító felelősségetikát. Míg az érzületetika a cselekedet szándéka alapján ítél, addig a felelősségetika a cselekedet következménye alapján.

Hiába volt Károlyi jó szándékú, ha jó szándékának és az ebből fakadó cselekvésnek országvesztés lett a vége. És hiába tett Szent István olyanokat, amik a hétköznapi etika, az érzületetika alapján elítélendők, műve, a keresztény Magyar Királyság megteremtése, és annak az általa lerakott alapokon ezer éven keresztüli létezése igazolta a hétköznapi, érzületetika alapján elítélendő cselekedeteit.

Ahhoz, hogy ma valaki Magyarország vezetésének jogát elnyerje és miniszterelnök legyen, az általa vezetett pártnak meg kell szereznie az országgyűlési képviselői mandátumok több mint ötven százalékát, a mandátumok száma pedig közvetlen összefüggésben van a választásokon kapott szavazatok számával. Vagyis: abszolút többséget kell szerezni a választásokon. Minden politikai cselekvés csak és kizárólag ebből a szempontból ítélendő meg.

Ha a Menczer–Magyar-csörte, és egyáltalán: a Menczer Tamás által Magyar Péterrel szemben alkalmazott hangnem több szavazatot hoz, mint amennyit visz, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnöke 2026 után is az a politikus legyen, aki a jelenlegi geopolitikai változásokból a maximumot ki tudja hozni, akkor Menczer Tamás etikai szempontból – a Max Weber-i felelősségetika szerint – helyesen járt el.

A demokrácia ugyanis nem minőségi, hanem mennyiségi kategória, és a mennyiséget nem a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, hanem a lakótelepek, a falvak és a kisvárosok sokszor lenézett lakói adják.

Nekünk, kormánypárti értelmiségieknek nem az a dolgunk, hogy finnyáskodjunk, hanem az, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Magyarország miniszterelnökét 2026 után is Orbán Viktornak hívják. És ha a menczeri kommunikáció (aminek a hatását meggyőződésem szerint mérik) szintén ezt szolgálja, akkor az etikai szempontból is rendben van. Jelenleg úgy néz ki, hogy ez így van:

a csörte a fideszes szavazókat megerősítette hitükben. Igaz, a tiszásokat is, de amíg mi vagyunk többen, ez nem számít. Az ellenzéki gondolkodást és politikát Magyarországon megszüntetni nem lehet, a cél az, hogy mindig kisebbségben tartsuk őket.

A szkeptikusoknak javaslom a következő mondat megfontolását (Freud után szabadon): „Habár nem vagyok a Fidesz feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok politikus közül a legokosabbikat elzavarják, a legbutábbikat pedig megteszik miniszterelnöknek.” Azoknak a finnyáskodó értelmiségieknek pedig, akik ezeket az összefüggéseket nem ismerik fel, javaslom az 1918–20-as évek eseményeinek tanulmányozását, valamint A politika mint hivatás című Max Weber-mű újraolvasását.

A szerző közgazdász, politológus