Ebből fakadóan a sok esetben élet-halál kérdéssé váló, tömeges számban látott koronavírus okozta megbetegedésekkel összefüggésben is előkerült a baloldal legcinikusabb mottója, miszerint „minél rosszabb, annál jobb”. 

A magyar választópolgárok ekkor találkozhattak a baloldal fémjelezte „halálkormány” felütésű felszólalásokkal a parlamentben és a keleti vakcinák használatát „emberkísérletnek” nevező ellenzéki kampányokkal, illetve azzal az ép ésszel felfoghatatlan számolgatással is, amely a magyar elhunytak számát próbálta ranglistán elhelyezni a többi európai ország halottaihoz képest azért, hogy a gyászból adódó fájdalmat szavazatra válthassák.

Azonban e zavarkeltésben érdekelt kárörvendő ellenzéki magatartás az elmúlt éveinket meghatározó orosz–ukrán háború kapcsán sem változott. Miután a világ józanabbik felének egészen hamar világossá vált, hogy a háború következtében kivetett, Moszkvát sújtó szankciók Európára nézve teljes mértékben kontraproduktívak, a magyar baloldal még ekkor sem volt hajlandó felhagyni a brüsszeli büntetőpolitika támogatásával.

Sőt, Európa-szerte hiába szóltak a híradók és a különböző szalagcímek is a szankciók okán begyűrűző inflációs, energetikai és lakhatási válságról, a magyar ellenzék erről hallani sem akart. Így fordulhatott elő, hogy miközben az Európai Parlamentben az orosz gazdaságot mindenáron megfojtani akaró intézkedések felpörgetése mellett szólaltak fel egyes idegenszívű hazai politikusok, addig már itthon is beköszöntött a háborús infláció, amely egy újabb kihívást jelentett a hétköznapi magyarok számára.

E történeti áttekintés alapján könnyedén belátható, hogy dacára a baloldali véleményformálók maszatolásának, nem a baloldal egyszeri és elszigetelt ügyeként értelmezendő az, amit a tiszás Kollár Kinga az Európai Parlamentben előadott. 

Kiindulva azonban a baloldal elmúlt három ciklusban elszenvedett nagyarányú vereségéből, ami a jövő évben esedékes sorsdöntő választásokat illeti, e kampánystratégia túl sok jóval nem kecsegtet a számukra.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője