Ebből fakadóan a sok esetben élet-halál kérdéssé váló, tömeges számban látott koronavírus okozta megbetegedésekkel összefüggésben is előkerült a baloldal legcinikusabb mottója, miszerint „minél rosszabb, annál jobb”.
Így történhetett meg az, hogy miközben a kormány az európai átlaghoz képest hamarabb és nagyobb mennyiségben tudta biztosítani a várva várt oltóanyagot, addig az ellenzék kizárólag a legaljasabb uszításban volt érdekelt.
A magyar választópolgárok ekkor találkozhattak a baloldal fémjelezte „halálkormány” felütésű felszólalásokkal a parlamentben és a keleti vakcinák használatát „emberkísérletnek” nevező ellenzéki kampányokkal, illetve azzal az ép ésszel felfoghatatlan számolgatással is, amely a magyar elhunytak számát próbálta ranglistán elhelyezni a többi európai ország halottaihoz képest azért, hogy a gyászból adódó fájdalmat szavazatra válthassák.
Azonban e zavarkeltésben érdekelt kárörvendő ellenzéki magatartás az elmúlt éveinket meghatározó orosz–ukrán háború kapcsán sem változott. Miután a világ józanabbik felének egészen hamar világossá vált, hogy a háború következtében kivetett, Moszkvát sújtó szankciók Európára nézve teljes mértékben kontraproduktívak, a magyar baloldal még ekkor sem volt hajlandó felhagyni a brüsszeli büntetőpolitika támogatásával.
Sőt, Európa-szerte hiába szóltak a híradók és a különböző szalagcímek is a szankciók okán begyűrűző inflációs, energetikai és lakhatási válságról, a magyar ellenzék erről hallani sem akart. Így fordulhatott elő, hogy miközben az Európai Parlamentben az orosz gazdaságot mindenáron megfojtani akaró intézkedések felpörgetése mellett szólaltak fel egyes idegenszívű hazai politikusok, addig már itthon is beköszöntött a háborús infláció, amely egy újabb kihívást jelentett a hétköznapi magyarok számára.
E történeti áttekintés alapján könnyedén belátható, hogy dacára a baloldali véleményformálók maszatolásának, nem a baloldal egyszeri és elszigetelt ügyeként értelmezendő az, amit a tiszás Kollár Kinga az Európai Parlamentben előadott.
Ugyanis tisztán látszik, hogy a magyar ellenzék az elmúlt másfél évtizedben rendre idegen szívvel és idegen érdekek mentén politizált azzal a reménnyel, hogy a magyarok lehetőségeinek korlátozása, valamint mozgásterük csorbítása politikai sikerre váltható.
Kiindulva azonban a baloldal elmúlt három ciklusban elszenvedett nagyarányú vereségéből, ami a jövő évben esedékes sorsdöntő választásokat illeti, e kampánystratégia túl sok jóval nem kecsegtet a számukra.
A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője
További Vélemény híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezVéleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en




























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!