Amikor a tavalyi EP-választáson kihirdették az eredményt, és láttam, hogy a Tisza Párt hét képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe, akkor az volt az első gondolatom, hogy ez annyira nem is baj a nemzeti oldal számára, hiszen ott majd világossá válik, hogy minden szimbolikus gesztus és kommunikációs húzás ellenére a Tisza Párt valójában ugyanolyan globalista csoportosulás, mint korábban a Momentum volt.
Egy dologban elismerem, tévedtem. A Tisza nem olyan, mint a Momentum, hanem rosszabb: még Donáth Anna és Cseh Katalin sem szurkolt úgy az uniós források felfüggesztésének, mint a tiszás Kollár Kinga, és még ők sem szövetkeztek Brüsszellel azért, hogy azok ne érkezzenek meg.
Még ők is csak azt mondták, hogy ne a kormány, hanem például az önkormányzatok osszák szét a pénzt. Az Európai Néppárt valenciai kongresszusa szépen rávilágított arra, hogy miért reménykedik Brüsszel annyira a Tisza Pártban.
Nézzük a részleteket!
Kedden és csütörtökön tartotta az Európai Néppárt, azaz Magyar Péterék anyapártja a kétnapos kongresszusát a spanyolországi Valenciában, aminek célja, hogy a küldöttek jóváhagyják a párt új irányvonalát és ismét megválasszák vezetőjüknek Manfred Webert. A rendezvényen Ursula von der Leyen és Manfred Weber az Európai Néppárt vezető szereplőiként ismét teljes mellszélességgel kiálltak Ukrajna mellett, emellett Manfred Weber még Magyar Pétert is megemlítette a beszédében, aki szerinte 2026-ban átveszi Magyarország irányítását. Manfred Weber kijelentése megerősítette mindazt, amit eddig is látni lehetett: a Tisza Párt a globalista politikai elit pártja, amelyik beáll minden kérdésben a brüsszeli álláspont mögé, és támogatja például Ukrajna uniós tagságát.
De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük, miről döntött az Európai Néppárt. És itt most szó szerinti idézetek következnek, nehogy csúsztatással vádoljanak meg. Az Európai Néppárt ezen a kongresszuson határozott a „csatlakozási tárgyalások felgyorsításáról a tanács lengyel és dán elnöksége során, minden tárgyalási klaszter megnyitásával a lehető legkorábbi időpontban 2025-ben, megvizsgálva annak lehetőségét, hogy az egyhangú szavazást csak a tárgyalási fejezetek lezárásakor alkalmazzák; valamint Ukrajna integrációjának felgyorsítására az EU belső piacán és az EU belső reformfolyamatának felgyorsítására a következő bővítés kihívásainak megfelelően.” Magyarul teljes mellszélességgel támogatják Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítását.
Ugyancsak felszólították az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot „az EU-tagállamok és társult partnerek, köztük Ukrajna, támogatására a közös érdekű európai védelmi projektek megvalósításában”; emellett felszólítottak „az EU Védelmi Innovációs Hivatalának megerősítésére Kijevben, és az Európai Bizottság javaslatainak előterjesztésére a beruházások és beszerzések támogatására az ukrán védelmi ipar felfuttatásához.” Emellett a néppárt felszólított a „védelmi kiadások azonnali növelésének megkezdésére, legalább a NATO-irányelvek szerint, és az Ukrajnának nyújtott közvetlen katonai támogatás növelésére; az ukrán katonák megfelelő kiképzésének biztosítására az EU Katonai Segítségnyújtási Missziója keretében, részvételre az ukrán dandárok kiképzésére és felszerelésére irányuló kezdeményezésben, és a »hajlandók koalíciója« elindításának üdvözlésére, amely lehetővé teszi egy esetleges békemegállapodás európai vezetésű végrehajtását.”
De itt még nem álltak meg, felszólítottak a határozatban „az Ukrajnának nyújtott katonai-technikai segítségnyújtás maximalizálására és felgyorsítására, biztosítva számára légvédelmi rendszereket (különösen Patriot és SAMP/T), MANPADS-eket, tüzérségi rendszereket, nagy kaliberű tüzérségi lőszereket, lövedékeket, nagy hatótávolságú rakétákat, páncélzatot, elektronikus hadviselési rendszereket, műszaki és aknamentesítő felszereléseket, drónokat, erős és hatékony erődítményrendszerek és védelmi vonalak kiépítéséhez szükséges felszereléseket; és az Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi legitim célpontok elleni csapásokra vonatkozó minden korlátozásának feloldására.”
Összefoglalva tehát: Magyar Péter anyapártja nemcsak Ukrajna uniós tagságát szeretné minél hamarabb, de még a felfegyverzést is támogatja; emellett azt is szeretnék, ha több oroszországi célpont ellen be lehetne vetni a nyugati fegyvereket. Mindezt úgy, hogy Magyar Péter még a hétfői tájékoztatójában azt állította, hogy senki sem akar gyorsított eljárást az ukrán uniós csatlakozás terén.
Természetesen mindez nem volt előzmények nélküli. Már akkor látni lehetett, hogy a Tisza teljesen betagozódott a globalista elitbe, amikor ukrán zászlós pólóban tapsoltak felállva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborúpárti beszédének, illetve amikor a szavazások során rendre támogattak bizonyos háborúpárti lépéseket. Ugyancsak erős elszólás volt Kollár Kinga kijelentése, amelyben elmondta, hogy örül és pozitív dolognak tartja, hogy felfüggesztettek bizonyos uniós forrásokat Magyarország számára, amely szerinte jelentősen rontja a magyarok életszínvonalát, és ez az ellenzéknek kedvez a 2026-os parlamenti választáson. Ez egy nyílt beismerése volt annak, hogy Brüsszel és a Tisza Párt összejátszik, arra törekednek, hogy például az uniós források visszatartásával ártsanak Magyarországnak, amiből ők politikai hasznot húznának, majd kormányon támogatnák a brüsszeli elvárásokat, például Ukrajna uniós tagságát.
A Tisza Párt a botrány kezelésére irányuló kommunikációjában elkezdte azt állítani, hogy az uniós forrásokat a kormány korrupciója miatt tartják vissza. Ezt az állítást Magyar Péter is többször megismételte. Ennek azonban Magyar Péter a szöges ellenkezőjét nyilatkozta még egy évvel ezelőtt; akkor a 444-nek azt mondta, Brüsszel hibájából nem jönnek a források, hiszen nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország képviseli a gazdasági és politikai érdekeit. A Tisza vezetője akkor még azt is kiemelte, hogy jogtalannak tartja a forrásvisszatartást. Ugyancsak ezt az álláspontot erősítette meg a napokban Gerzsenyi Gabriella is, a Tisza EP-képviselője, aki elmondta egy beszédében, hogy politikai okok miatt zárolták az uniós forrásokat.
Magyar Péter álláspontja azért változhatott meg ebben a kérdésben is, mert azóta Brüsszelből kapja a pénzét; emellett az Európai Néppártnak lett a tagja, szövetséget kötött Manfred Weberékkel. Természetesen ő is érzi, hogy az elmúlt hetek eseményei meglehetősen kellemetlenek számára, hiszen meztelen lett a király.
Hiába öltözött be mindenféle népviseletbe, hiába osztogatják a rendezvényein a magyar zászlókat, ők valójában nem Magyarországért, hanem Magyarország ellen dolgoznak, a választókat pedig nem szolgálni, csak kihasználni akarják a hatalom megszerzése érdekében. Éppen ezért most mindennel próbálkozik: szexvideókról, elrejtett kábítószerről és ki tudja, még miről kezdett el beszélni annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet.
Azt akarja, hogy inkább a bulvárról legyen szó, ne pedig arról, hogy a Tisza olyan lépéseket támogat a hatalom megszerzése és a brüsszeli támogatás érdekében, mint például Ukrajna uniós tagsága, ami minden egyes magyar családnak több százezres kárt okozna. Tudja, hogy ez még az ellenzéki szavazók jelentős részét is felháborítja.
A fentiek fényében a 2026-os parlamenti választás fő kérdése az lesz, hogy egy szuverenista vagy a brüsszeli elvárásoknak alárendelődő kormánya lesz-e Magyarországnak. Egy olyan, amelyik képes és hajlandó szembeszállni az eszement brüsszeli javaslatokkal, vagy egy olyan, amelyik minden elvárást teljesít, támogatja a háborút, a migrációt és a genderpropagandát is.
