A gyűlöletkeltés kiskátéja

Nem elég, hogy negyedszázada mocskolódnak, megbélyegeznek, lejáratnak és gyűlölködnek, még ránk is akarják kenni ezt az egészet. Ezért ismételjük át, hogyan is működik az aljas balliberális gépezet. Magyar Bálint 2001-ben írt egy cikket Magyar polip – a szervezett felvilág címmel a Fideszről. Ebben egyenesen azt állította, hogy az első Orbán-kormány idején az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért.

A nemzeti jobboldalt jó előre befeketítő koholmány 2013-ban megjent könyv alakban is A posztkommunista maffiaállam címmel. Majd lefordították angolra is, és megkapta a nemzetközi baloldal minden olyan tartótisztje az Európai Unióban, aki a balliberális erők visszatérésén mesterkedik a mai napig. Ez lett a nemzeti kormányt megbuktatni akaró, helyére brüsszelita bábkormányt remélő politikai terroristák kiskátéja.

Magyar Bálint a valamikori SZDSZ legkártékonyabb figurája. Nyilván sokat tud a maffiamódszerekről, hisz miután a leghangosabb antikommunista párt prominenseként összeálltak az átmentett gazdasági hatalmukat 1994-ben ismét politikaivá konvertáló posztkommunistákkal, rövid időn belül kétszer is a tönk szélére juttatták az országot, miközben ők maguk mesés vagyonra tettek szert. Ebből fakadóan elviselhetetlen módon kínozta a sárga irigység őt és elvbarátait, amikor az általuk megmagyarázhatatlan balesetnek tartott választási eredménnyel szembesültek 1998-ban és 2010-ben. Említett írásában a következőképpen elmélkedik sötét gondolatairól: „Megfelelő nyelvi, fogalmi keret nélkül csak elszenvedjük az értékeinket tagadó, mások által beszélt nyelv által kialakított, ránk kényszerített valóságot. A saját értékrenden alapuló nyelv a legelső és egyben kikerülhetetlen lépés a saját identitásunk és szabadságunk felé. Ez elemi feltétele annak, hogy az egyén vagy egy közösség ne sodródjék egy számára idegen, értelmezhetetlen, mások által diktált nyelven felépített valóságban.”

Ne feledjük,

a szerző az Isten, haza, család fogalmi keretében értelmezett világtól szenved, idegen, mások által diktált nyelvnek azt tartja, ami olyan, általa már régen elfelejtett fogalmakkal operál, mint a haza felemelése, a nemzet határokon átívelő egyesítése, a szülőföld szeretete és az anyanyelv ápolása. Mindezekkel szemben kell neki egy új fogalmi készlet, amivel saját identitását és szabadságát megközelítheti.

Így született meg az országépítő, nemzetegyesítő, Magyarországot magyarnak megőrző gyönyörű történettel szemben a fekete ellenmítosz a maffiakormányról.

Magyar Bálint koholmányára vezethető vissza a globalista, balliberális ellenzék minden lejárató, megbélyegző, gyűlölködő, mocskolódó megnyilvánulása.

Ma ott tart a velünk szemben használható fogalomkészlet, hogy ez nem kormány, hanem bűnözők bandája, s aki még hallgat rájuk, az agymosott zombi vagy közpénzzel kitömött kegyenc. A kormánybűnt elkövetőnek nincsenek jogai, vele szemben bármilyen eszköz használható, akár az erőszak is. A kormánybűn egységes és egyetemes, nem kell részletkérdéseken nyammogni megítélésekor. Teljesen mindegy, hogy bizonyítható-e, éppen elég a gyanú, a szóbeszéd,

komoly ismertséggel rendelkező balliberális család állítása, és a kormánybűnöst meg lehet, sőt meg kell lincselni. Előbb csak verbálisan, mert ha megnyerték a választásokat, akkor majd mindent lehet. Ha az illető védekezik, az politikai hiba, ha nem inge, minek húzta magára, ha hallgat, akkor na ugye, a hallgatás beleegyezés.

Ami most Semjén Zsolttal történt, cseppben a tenger. És gátlástalanul leplezi le magát a mocskolódás során az összes idegen zsoldban álló, idegen érdekeket szolgáló politikus, propagandista, influenszer és minden rendű és rangú gazember. A legundorítóbb pedig az, hogy ugyanezek tüntetéseket szerveznek a gyűlölködés és a közbeszéd durvulása ellen.

Idézzünk fel még egy jelenetet 2010-ből, hogy teljesen megértsük az ellenmítosz brüsszelita vonatkozásait. Gyurcsány Ferenc lehazudta az égről a csillagokat, hazudott a költségvetésről, a gazdaság makroszámairól, amit kormányfőként mondott, abból saját bevallása szerint sem volt igaz egyetlen szó sem. A felsoroltak közül viszont a magyar választópolgárokon kívül szinte mindegyik érdekelte Brüsszelt is. Vagyis

Gyurcsány hazudott az akkori uniós vezetőknek is. Azok pedig ezt tűrték. Soha szóvá nem tették. Sőt, támogatták Ferit a hamis számok alapján benyújtott felzárkóztatási tervek végrehajtásában, hátha megnyeri a választásokat, és akkor majd mindent lehet.

De a közismert okokból ez már 2010-ben nem jött össze. És akkor, a választások másnapján kiállt Feri lógó orral, hogy értékelje az eredményt, és a következőket bírta mondani: „Bennünket legyőzhettek, de Brüsszelt úgysem tudják legyőzni.” Ezt jól jegyezzék meg azok is, akik most a patrióta kormányt vádolják, amiért túl sok a konfliktus az Európai Unió jelenlegi vezetőivel. Gyurcsány kijelentése ugyanis arra utal, hogy az ő disznóságait elnéző paktum nem az ő két szép szeme miatt köttetett.

Az önálló, szuverenista, erős nemzetállamban gondolkodó Orbán-kormány már megalakulásakor szálka lehetett a nemzetállamok felszámolásában, a kevert népességen alapuló nyitott társadalmú Európai Egyesült Államokban gondolkodó globalista brüsszeliták szemében.

Gyurcsány azonmód meg is kezdte a belpolitikai sikertelenségét oly formán kezelni, hogy minden nekik nem tetsző ügy kipattanásakor rohant a nemzetközi baloldalon lévő haverjaihoz feljelenteni a kormányt, így lett hazánk az unió legtöbbet vegzált tagállama. A folyamat ma ott tart, hogy Brüsszelben teljesen átvették Magyar Bálint koholmányának szókészletét. Szerintük ma Magyarország nem demokrácia és nincs jogállam. De milyen állam az, ami nem a jog mindenhatóságára épül? Helyben is vagyunk, hisz az bűnözők állama, maffiaállam, amivel szemben minden eszköz megengedett.

Végül pillantsunk rá Magyar Bálint korrupcióról vallott nézeteire, hiszen végső soron őt is csak a pénz érdekli. Azt írja erről, az elburjánzó korrupció klasszikus világát az egymással versengő kisebb-nagyobb illegális tranzakciók szövevénye jellemzi. Egy második típusban a maffia alvilági csoportjai tobzódnak, és hoznak létre lokális monopóliumokat, oligopóliumokat. Szerinte azonban a nálunk lévő típus már felszámolja az oligarchák anarchikus, Csák Máté-s világát, függelmi rendbe szervezi, nemzeti szinten centralizálja és államilag monopolizálja a korrupció gyakorlatát. Nem a korrupció mint olyan ellen küzd, hanem az engedélye nélküli, partizánkodó korrupció ellen. Annak érdekében, hogy a valóság hozzáidomuljon a nézeteihez, korrupció lesz minden olyan közbeszerzésből, amit nem a nemzetközi baloldal és annak hazai ágensei nyernek el a nemzeti kormány kiírásai során. Az ilyen közbeszerzés pedig egyenesen lopás. Innen származik a „szétlopták az országot” idiotizmusa. Ha valaki ötvenméteres sugarú körben állt valaha Orbán Viktor közelében és netán állami megbízást kapott, az oligarcha, korrupt bűnöző, NER-lovag. Vagyis bármilyen eszköz használható ellene, akár az erőszak is.

Minapi mondat a közösségi média pöcegödrében: „Mi nem vezetünk be vagyonadót az általatok lopott vagyonokra, hanem elkobozzuk azokat.” Itt tartunk. Miközben egyetlen szó sem esik a brüsszeli posványról, a mindent átjáró, mindent mélybe húzó, undorító korrupcióról. Ezt is könnyebb ránk fogni.

Mindent összevetve elmondható, hogy az elkövetkező időszakban sokkal keményebben kell visszautasítanunk minden vádat, amivel megpróbálnak lejáratni, bemocskolni, megbélyegezni bennünket, és a leghatározottabban fel kell lépnünk azokkal a kísérletekkel szemben, amikor a gyűlöletkeltők ránk akarják fogni aljas mesterkedésüket. Nem magunkért csupán, hanem a hazánkért!