Az év végéhez érkezve elmondhatjuk: most már tényleg van mire szerénynek lennünk. A gazdasági növekedésünk hét százalék körüli, a pandémiát, amennyire a vírus engedte, visszavertük, a foglalkoztatás tovább bővült, s most már a nemzetközi elismerésekkel is sűrűbben ránk nyitják az ajtót. Minden nagy hitelminősítő intézet felértékelte hazánkat, és pozitívan ítéli meg kilátásainkat. Mindez persze nem érne egy fabatkát sem, ha a polgárok nem érezhetnék meg a közös teljesítmény kedvező hatásait. Talán mindennél ékesebben bizonyítja a bővülő pénzügyi lehetőségeket, hogy a gyermeket nevelők visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót jövő év februárjában. De ugyanígy említhetjük a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemelését, a 13. havi nyugdíj kifizetését vagy azt, hogy a 25 év alattiaknak januártól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
Persze már halljuk a baloldali üvöltő dervisek kórusát, hogy mindez szerintük sikerpropaganda. Csakhogy itt a tények beszélnek, nem nagyotmondó zsurnalisztikai fordulatokról van szó. Bármennyire szeretnénk viszont azt mondani, hogy a valóságtagadó baloldalt hagyjuk csak begubózni ködös kudarcorientált belterjes világába, rengeteget tudnak ártani avval, hogy minden pozitívumot, eredményt el és le akarnak tagadni. Nem szabad annyiban hagyni a sikereink lepocskondiázását, elbagatellizálását, mert megvannak azok a kommunikációs csatornáik, amelyek kizárólag az ő epeömléses hamis világképüket hajlandók közvetíteni. Márpedig azoknak a polgároknak is tudomást kell szerezniük a nemzet összefogásával elért eredményekről, akiket a valós információkból ki próbálnak rekeszteni, félre akarnak tájékoztatni a választás számukra kedvező befolyásolásának a reményében.
Szokták emlegetni a baloldali buborékot, amelyben mintegy inkubátorban nevelik azokat, akik csőlátással csupán a ballib narratívákat képesek elfogadni még olyan tényekről is, amelyek a szemüket majdnem kibökik. Találóbb azonban, ha búrát mondunk, hiszen egy szappanbuborék elpattan, ám ennek a balos belterjes zárt térnek igen nehéz áthatolni a falán, s elérni, hogy a jobboldal-ellenességre domesztikált polgártársainkról is lekerüljön a szemellenző. Nem szabad lemondanunk róluk, mert ezeknek az embereknek jelentős része fogékony a konkrétumokra és saját érdekeire, már ha engedik, hogy felismerje azokat.
Hála az emberek valóság iránti érzékenységének, ez a balos búra mára repedezik, amit a közvélemény-kutatások is jeleznek. A kormánypártok jelentékeny előnnyel rendelkeznek a megméretés előtt néhány hónappal. Olyannyira észlelik a bajt a baloldalhoz közel álló szakemberek, hogy a vészharangot is megkongatták és azt sejtetik, hogy kisebb csoda kellene a győzelmükhöz. Ez persze ne vezessen félre senkit, a polgári jobbközép soha többé nem bízhatja el magát és nem hagyhatja, hogy kiénekeljék a szájából a sajtot. Abban viszont bízhatunk a jelek szerint, hogy az álbaloldali turmixkoalíció változatlanul elbízza magát – köszönhetően saját önkritikátlan szemüvegének. Holott már nem is a kormánypártokkal van vad vitájuk az ország állapotáról, hanem például az OECD-vel, az IMF-fel vagy a vezető globális hitelminősítőkkel, a Moody’sszal, a Standard and Poor’sszal, a Fitch Ratingsszel, amelyek igen jó véleménnyel vannak a hazánkban zajló országépítési folyamatokról. Megannyi olyan név, amelyet szinte vallásos áhítattal emlegetnek a baloldalon.
Még az is előfordulhat, hogy az iménti szervezetek rájöttek arra, amire idehaza is egyre többen: a baloldal pusztán a megszorításokhoz és azok letagadásához ért, semmi máshoz. Ez viszont édeskevés a kormányzáshoz.
Borítókép: Parrag Zoltán egyesített kézbesítő átadja a nyugdíjprémiumot Varga Viktornénak Budapesten 2021. november 12-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
