Az egy dolog, hogy Ukrajna táncos-komikus vezetője milyen kőkorszaki stílusban követel azonnali fegyverszállítmányokat Orbán Viktortól, és írja neki elő, hogy azonnal zárja el az orosz gáz- és olajcsapokat, hátha az picit lassítja Putyint. Vagyis sodródjunk bele mások háborújába, fagyjunk meg, nullázzuk le a gazdaságunkat, és akkor ő, Zelinszkij talán pár nappal tovább „vezetheti” országát egy külföldi bunker mélyéről (a teljes pusztulásba). Az is egy dolog, hogy mindezen követeléseket egy kis holokausztozással egybekötve vezeti elő (utalva a Duna-parti emlékcipőkre) – ez legalább olyan jóízlésre vall, mint amikor az izraeli miniszterelnökkel tárgyalva összehasonlította a háború eddigi (hivatalosan) ezer civil áldozatát a holokauszt több milliójával. (Miközben az ENSZ szerint Ukrajna 2014 és 2021 között legkevesebb 3375 civil állampolgárát gyilkolta meg a Donbaszban.)
A holokausztozás nemcsak a horogkeresztes zászlók alatt menetelő Azov-zászlóalj miatt gyomorforgató, hanem mert a második világháborúban zsidókat (is) irtó Sztepan Bandera kollaboráns ukrán náci vezetőnek Zelenszkij Ukrajnája az elmúlt években szobrokat emelt. Elegánsan tekintsünk most el mindettől, és követelőzését tudjuk be annak: nem könnyű egy megtámadott ország vezetőjének lenni. (Ráadásul ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér, az ’56-os szabadságharcunkat vérbe fojtó Hruscsov elvtárs az ENSZ ülésén.)