Amikor még híre-hamva sem volt a háborúnak, amikor még senki sem gondolta volna, hogy Oroszország támadást indít Ukrajna ellen, a világgazdaság már bajban volt. A koronavírus-járvány állította meg a megszokott életet, kiürültek az üzletek, leálltak a gyárak, kijárási tilalom kényszerítette négy fal közé az embereket. Két évvel ezelőtt a külföldi fejlesztések világszinten negyvenkét százalékkal estek vissza. Akadt azonban egy ország, amely ezen a téren ilyen helyzetben is növekedést tudott felmutatni: Magyarországon száznegyven százalékkal bővültek 2020-ban a beruházások. Hazánk bizonyította, hogy a gazdasága állja a sarat a válsággal szemben.
Tavaly az Orbán-kormány befektetésösztönző politikája mintegy tizennégyezer munkahely létrehozásához járult hozzá. Magyarországra a világ minden tájáról érkeznek vállalatok. Bár a baloldal előszeretettel bírálja a keleti nyitás politikáját, az ázsiai befektetők már közel hatvan százalékra növelték részesedésüket a beruházásokból. Emellett továbbra is jelentős számú és értékű fejlesztés érkezik Németországból és az Amerikai Egyesült Államokból.
Miért ilyen vonzó Magyarország? A többi között azért, mert a kormányzat versenyképes adórendszert alakított ki az elmúlt tizenkét évben. Így például hazánkban az egyik legkisebb a társasági adó kulcsa. Ahol magasak a közterhek, onnan a cégek bizony elvándorolnak. Ami nálunk versenyelőnyt jelent, az másnak hátrányt. Joe Biden amerikai elnök és az adminisztrációja ezért erőltetné rá több országra, így az Európai Unióra is a globális minimumadó bevezetését. Ez azzal járna, hogy például a magyarországi kilencszázalékos vállalati nyereségadót minimum tizenöt százalékra kellene emelni.
Dúl a háború, egekben az energiaárak, tombol az infláció, ám az Egyesült Államok vezetése és a Washington bábjaiként ügyködő brüsszeli bürokraták adóemelésen szorgoskodnak. Ha a terv sikerülne, akkor az Európai Unió ismét adna magának egy hatalmas pofont, ahogy tette ezt az oroszok elleni szankciók jó részével. A globális minimumadó ugyanis nem a közterhek kifizetését megkerülő technológiai mamutvállalatokat sújtaná, hanem a termelő cégeket hozná nehezebb helyzetbe. Ez pedig a munkahelyeket is veszélyeztetné, de a gazdaság növekedését is fékezné.
Az Orbán-kormány nem kíván ehhez asszisztálni, ahogy rendkívül rossz döntésnek tartanák a globális adót Amerikában a republikánusok is. Az Egyesült Államok vezetése és Brüsszel ezért zsarolni kezdte Magyarországot. Washington felmondta a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt. Az Európai Unió pedig az uniós pénzek lehívásának akadályozásával próbálkozik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiválóan fogalmazott akkor, amikor azt mondta: az Európai Parlament határozata – amelyben arra biztatta az Európai Bizottságot, hogy mindaddig tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától, ameddig hazánk nem tesz eleget a globális adóügyi megállapodás valamennyi kritériumának – durván megsérti az unió alapvető szerződéseit.
Az Orbán-kormány nem pártolja az önfeladást. A nemzeti érdekeket tartja szem előtt. Ez határozott kiállást kíván a nemzetközi porondon is. Ehhez kapott felhatalmazást a magyar választóktól. Ezért nem támogatja a kabinet a versenyhátrányt okozó adóemelést, ezért nem támogatja az Oroszországgal szembeni totális energiaembargót. Nem is kérdés, hogy ha a baloldal nyer, akkor már megnyílt volna az út az adóemelések előtt, bontanák a kerítést a határon és literenként nyolcszáz forintért tankolnánk az üzemagyagot. A szankciókra pedig biztosan ráfáznánk.
További A Helyzet híreink
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook/Alapjogokért Központ)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Cinkosok a némák
A NATO-tagállam és uniós tag Magyarország energiaellátása és infrastrukturális biztonsága ellen támadást intézett Ukrajna, amely egyik csoportosulásnak sem tagja.

A jó politikusok pontosan tudják, mi a haza érdeke
Fájdalom, de épp az uniós vezetők veszítették a legtöbbet Alaszkában, azzal, hogy tévén nézték az eseményeket.

Alaszkai ütőkártyák
Hogy Trump és Putyin éppen a fagyos tartományban találkozott, korántsem jelenti az amerikai–orosz kapcsolatok aktuális elhidegülését.

Tiszás smasszerek
Radnai Márk tiszás alelnök, Vályi-Nagy András exállamtitkár és Gál András ügyvéd éppen főnöküket majmolták, nem vitás.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhez
A hazug, uszító propagandáról

Harmincöt éve volt a rendszerváltás

Magyar Péter és a lojalitás próbája

Három friss szög az EU koporsójában
A szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhez
A roma népesség szerepe is erősödött a munkaerőpiacon
Az Orbán-kormány sokat tett azért, hogy ne segélyekből, hanem bérből éljenek az emberek.

Elemzőt kérdeztünk, hogy miért érdemes rástartolni a fix 3 százalékra
Az Otthon start hitellel a többi között kizárható a kamatkockázat.

Meglepő, de ennyien dolgoznak távmunkában
Hollandiában a munkavállalóknak már több mint fele végezte otthonról is a feladatát.

Nem hódít hazánkban a részmunkaidő
Az Európai Unióban minden ötödik munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Cinkosok a némák
A NATO-tagállam és uniós tag Magyarország energiaellátása és infrastrukturális biztonsága ellen támadást intézett Ukrajna, amely egyik csoportosulásnak sem tagja.

A jó politikusok pontosan tudják, mi a haza érdeke
Fájdalom, de épp az uniós vezetők veszítették a legtöbbet Alaszkában, azzal, hogy tévén nézték az eseményeket.

Alaszkai ütőkártyák
Hogy Trump és Putyin éppen a fagyos tartományban találkozott, korántsem jelenti az amerikai–orosz kapcsolatok aktuális elhidegülését.

Tiszás smasszerek
Radnai Márk tiszás alelnök, Vályi-Nagy András exállamtitkár és Gál András ügyvéd éppen főnöküket majmolták, nem vitás.