Úgy tűnik azonban, hogy az emberek nem osztják ezt az álláspontot. Nem feltétlenül kell tönkremenni és megfagyni ahhoz, hogy szolidárisak legyünk a bajbajutottakkal, és elítéljük Oroszország agresszióját.

Sűrűsödnek a tüntetések Európában. Brüsszel utcáit tízezrek lepték el. Azt követelték, hogy a kormány azonnal cselekedjen, és akadályozza meg a kibontakozó megélhetési válságot. Ausztriában, Csehországban, Görögországban és Németországban is tömegek mozdultak meg. Az utóbbi államban a többi között azt sürgették a tüntetők, hogy helyezzék működésbe az Északi Áramlat 2 gázvezetéket. 

Nagy-Britanniában mintegy tizenegymillió ember halmozott fel hátralékot az elszálló energiaárak miatt. Nem tudják kifizetni a számláikat, pedig a fűtési szezon még el sem kezdődött. Joggal fél mindenki attól, hogy ez a tél olyan nehéz lesz, amilyet már régen nem tapasztaltak Európában. 

– Nem számít, mit gondolnak a választóim, de én teljesíteni akarom az ígéretet az ukrán népnek – mondta nemrégiben Annalena Baerbock német külügyminiszter. Valahogy így gondolkodhatnak a brüsszeli vezetők is, akik újabb szankciókkal próbálják sarokba szorítani Oroszországot. Azaz: jönnek a további büntetőintézkedések.

Európában azonban van egy állam, ahol a kormánynak igenis fontos az emberek véleménye. Ez Magyarország. Tegnap kiderült, hogy nemzeti konzultáció keretében mindenki jelezheti az álláspontját az energiaszankciókról. Az már a napnál is világosabb, hogy a szank­ciók és az áremelkedések kéz a kézben járnak. Elég csak lebegtetni az újabb intézkedések kivetését, a gáz tőzsdei ára elindul felfelé. 

Oroszország az Ukrajna ellen indított invázió utáni fél évben, azaz februártól augusz­tus végéig 158 milliárd eurónyi bevételre tett szert az energiahordozók exportjával. Ez az összeg jóval magasabb, mint amennyi az előző évben ebben az időszakban befolyt az oroszok kasszájába. 

Ráadásul a 158 milliárd euróból 85 milliárd eurót az ­uniós állampolgárok fizettek ki. Tekintettel arra, hogy az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlója Európa. Már ennyiből is kiolvasható: saját magát gyengíti az unió. 

A szankciós politika Európára is kiterjesztette a háborút. Gyárak állnak le, intézmények zárnak be, tömegek megélhetése kerül veszélybe. Óriási ára lesz ennek, ám Brüsszel ezzel egyáltalán nem foglalkozik. 

Az unió vezetői azt ígérték, hogy az intézkedések meghátrálásra kényszerítik Moszkvát. Nem így lett. Olyannyira nem, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el. A háború fokozódik. Nagy feladat előtt áll az Orbán-kormány, most van igazán szükség a magyar családok, vállalkozások megvédésére. 

Nemcsak hazánk, de egész Európa fellélegezhetne, ha véget érne az észszerűtlen és elkapkodott szankciós politika. Az árak csökkennének, a gazdaságok újra erőre kaphatnának. Egy erős Európa nagyobb segítséget tud adni hosszabb távon is Ukrajnának, mint egy legyengült közösség. Természetesen az lenne a legjobb, ha békét kötnének a felek.

Ezúttal is a magyar kormány képviseli a józanságot az unióban. Ebben nyújthat támaszt a nemzeti konzultáció. Ha az emberek sokasága erősíti meg abban a kabinetet, hogy helyes álláspontot képvisel a szankciók tarthatatlanságáról, akkor még nagyobb felhatalmazással emelheti fel a szavát a kudarcot vallott intézkedések ellen.

Borítókép: Guy Verhofstadt (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)