Az Európai Unió olyan közösség, melyet huszonhét ország alkot. A csaknem 450 millió fős népességű szerveződés a világ nominális bruttó hazai termékének mintegy harminc százalékát állítja elő. Ám akad egy kis gondja. Jelesül az, hogy egyes tagállamaiban a lakosságnak nem lesz mivel fűtenie a télen, a vállalkozások pedig kénytelenek lehúzni a redőnyt.

Oroszország támadást indított Ukrajna ellen 2022 februárjában. Moszkva nem nézte jó szemmel, hogy az Egyesült Államok ráteszi a kezét a szomszédos országra. A lebegtetett NATO-csatlakozás, a fegyverek telepítésének híre kiverte a biztosítékot az orosz medvénél. A kérdés már csak az, hogy mi köze ennek az Európai Unióhoz.

Az nem kétséges, hogy Oroszország agressziót követett el. Ez az egész kontinens biztonságát veszélyezteti. Ettől még Brüsszelnek nem feltétlenül kellett volna így beleállnia a háborúba. Ukrajna nem tagja a ­NATO-nak, így nem lépett életbe a kollektív védelemről szóló ötödik cikkely sem. A katonai közösség és az unió egyes országai ettől függetlenül anyagi és fegyveres támogatást nyújtanak Ukrajnának. Mindezek mellett a Nyugat fokozta a szankciós intézkedéseket Oroszország ellen. Ha ettől az agresszor megriadna, meggyengülne, és közelebb kerülnénk a véres konfliktus lezárásához, akkor még tapsolhatnánk is. Ám nem ez történt.

A háború fokozatot váltott, ma már naponta érik támadások az ukrán fővárost is, miközben Oroszország több százezer tartalékost mozgósított. Valami félresikerült, mert Európa országaiban tíz- és százezrek tüntetnek a magas energiaárak ellen, és sokakon úrrá lett a félelem a mindent beárnyékoló bizonytalanság miatt.

Filmekben is látható, ahogy az amerikai elnököt védik a testőrei. Ha kell, akkor a golyó elé is ugranak, testükkel fedezik az ország első emberét. Feláldozzák magukat. Mit tesz most az Európai Unió?

Az Egyesült Államok degeszre keresi magát a cseppfolyósított gáz eladásával, ahogy Oroszország is a megemelkedett energiaárakból befolyó pénzekből.
Kivasalt öltönyben, divatos nyakkendőkben, színes kiskosztümökben és frissen bodorított frizurákkal érkeznek a mai uniós csúcsra az Európai Bizottság vezetői. Ukrán zászlónak öltözve arról fognak beszélni, hogy minden rendben van, Oroszország megrogyott, a szankciók célt érnek. Mindeközben azt ajánlják az embereknek, hogy gyújtsanak mécsest a cserép alatt, és bújjanak össze, ha fáznak.

Érdemes a színpad mögé nézni. Rövid és középtávon biztosan Európa húzza a rövidebbet. Oroszország még évekig képes finanszírozni a háború költségeit. Az Egyesült Államok pedig hiába gyűri maga alá az Európai Uniót, így is látványosan csökkent a befolyása. Hiába látogatta végig Joe Biden amerikai elnök az olajnagyhatalmakat, ők úgy döntöttek, hogy napi kétmillió hordóval csökkentik a kitermelést. Az orosz–ukrán háború szintet lépett, és világméretű kereskedelmi konfliktussá eszkalálódott.

Az Európai Bizottság könnyedén teszi félre a valóságot. Olyan javaslatot tesz az asztalra, amely még inkább a nyakunkra hozza a háború következményeit. Lehet szépen és precízen csomagolni az elképzeléseket, de a gázembargó attól még gázembargó marad. Az uniós ársapka pedig nem egyenlő azzal, amit a magyar kormány alkalmaz, félreértés ne essék. Ha az unió maximálja a gáz árát, akkor Oroszország egy köbméternyit sem szállít a tagállamoknak. Erre ugyanis nem kötelezi semmi és senki.

Az amerikai nagykövet ettől még felteheti a provokatív kvízkérdéseit, de a valóságban kizárólag egy kérdésnek van helye: háború vagy béke?

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (jobbra) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2020. december 15-én (Fotó:MTI/EPA/EFE/Francisco Seco)