Óriási felháborodást és megdöbbenést keltett egy fotó a minap, amely a pedagógusokért meghirdetett élőláncos tüntetésen készült, és azóta körbejárta a közösségi média felületeit. A képen az látható, hogy általános iskolás, alsós, apró gyerekek állnak a szervezők által megtervezett gyűrűben, tömött sorban, a tanítóik terelgetésének megfelelően, kézen fogva, a járda szélén. A felvétel azért okozott országos botrányt, mert a jelek szerint egy olyan demonstráción használtak díszletnek hat-, nyolc-, tízéves gyerekeket (!), amely a tanárok érdekérvényesítő akciójának indult, de politikai tüntetéssé vált.
Mert ne legyenek illúzióink, a pedagógusok demonstrációi ma már nem csupán a tanárokról szólnak. Azonnal megjelent az élükön például Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom „élharcosa”, akinek Márki-Zay Péter milliókat ajánlott fel az úgynevezett „sztrájkalapba” az Amerikából hozzá guruló dollárokból. De ott sertepertélt rögtön a tüntetések környékén az a NoÁr elnevezésű színész is, aki most forradalmi hevületében, borostás Che Guevara-paródiaként küzd az utcán a tanárokért. A céljai elérése érdekében ez a figura még arra a gazemberségre is képes volt, hogy a színpadra taszítva nyilvánosan feláldozzon egy kiskorú diáklányt, Pankotai Lilit, aki a tömeg előtt trágárkodva hangolta a gimnazisták és a pedagógusok ellen a jóérzésű emberek millióit. A háttérben pedig a szintén amerikai százmilliókból támogatott, kormánybuktatáson dolgozó Soros-szervezetek, az Amnesty International és a Helsinki Bizottság lengették a zászlót.
A fent említett NoÁr egyébként – akinek a felesége többek között szintén Soros-pénzből működtetett színtársulatot – konkrét bizonyítékokkal is szolgált arról, hogy ez az egész ma már mennyire nem a tanárokról szól. A megszédült ripacs kamerák előtt jelentette ki, hogy a pedagógusok akkor cselekednének helyesen, ha tulajdonképpen mindenkit felszólítanának a munkabeszüntetésre, és leállna az ország. Törley Katalin pedig a közösségi médiában kéreget pénzt „a tanárok kiállása” érdekében az ugyancsak Soros által támogatott Gulyás Márton marxista partizán Humán Platformjának számlájára. És akkor még nem beszéltünk a tüntetéseken szelfiző és megszólaló baloldali politikusokról.
A legnagyobb baj azonban nem az, amit ezek a fizetett percemberek mondanak vagy tesznek. A legnagyobb gond, sőt bűn az, hogy eközben félrevezetik a pedagógusok egy részét, és hogy ebbe a cirkuszba belevonják a gyerekeket is. Persze nem elsősorban azokra az egyetemistákra gondolunk, akiket eddig is beszerveztek a kormánybuktatási kísérleti mozgalmakba, hogy később eltüntessék őket a baloldali politika perifériáján, ahogyan az a ma kezdődő cikksorozatunkból is kiderül. Vajon ki emlékszik még a Milla mozgalomra és Karsay Dorottyára, a HaHa mozgalomra és Polgár Dórára, vagy Kalló Dánielre az úgynevezett Független Diákparlamentből?
Inkább azokért a kiskorúakért kell aggódnunk, akik a napokban az utcákon integettek, és azt sem tudták, hogy csak háttérképnek kellenek a Törley Katalinoknak, a NoÁroknak, az álérdekvédőknek és a baloldalnak. Ez nemcsak aljas és erkölcstelen módszer, de súlyosan sérti a gyermekjogokat és az UNICEF erre vonatkozó ajánlásait is. A gyermek ugyanis alapvető emberi jogokkal, saját nézetekkel, érzésekkel rendelkező individuum, ezért nem lehet politikai tevékenység népszerűségnövelő tényezője. Ezt nem igazolja és nem is igazolhatja még az önkéntesség sem, vagy a szülői hozzájárulás.
A tanárok követelései tehát jogosak és fontosak, szabadon tüntethetnek ezekért a szimpatizánsokkal együtt. A gyerekeket azonban most már tényleg hagyják békén!
Borítókép: Élőláncot alkotó kisgyerekek. Fotó forrása: (Facebook)
