időjárás 6°C Ambrus 2022. december 7.
logo

Kockázat és mellékhatás

Kiss Gergely
2022.11.16. 06:00
Kockázat és mellékhatás

Az erős politikai és gazdasági elit piramisszerűen felépített csoportjai foglyul ejtik az ukrán államot. Az országban évente hatalmas – több tíz milliárd dolláros – összegek vesznek el a korrupció következtében. 

Ezek a megállapítások az Európai Számvevőszék 2021-es jelentésében olvashatók, amely az ukrajnai korrupciós helyzetről készült. Korrupció ide vagy oda, Ukrajnát elfogadhatatlan agresszió érte Oroszország részéről, így a Nyugat most önti oda a pénzt és a fegyvert.

Az unió az elmúlt években is jelentős összegekkel segítette Ukrajnát. Több milliárd euróról van szó, mely támogatások a háború kirobbanása óta folyamatosan emelkednek. 

Az Európai Bizottság az ország 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére 18 milliárd eurós (átszámítva mintegy 7300 milliárd forintos) csomagot készített elő. Ez az összeg Ukrajna bruttó hazai termékének több mint tíz százalékát teszi ki. A pénz a csődben lévő állam működését biztosítaná.
Az ukrán parlament néhány nappal ezelőtt fogadta el az ország jövő évi költségvetését. Az államháztartás hiánya várhatóan meghaladja a GDP húsz százalékát. Erről korábban úgy nyilatkozott az ukrán miniszterelnök, hogy a deficit fedezéséhez 38 milliárd dollárt kell bevonniuk. 

Nem rejtette véka alá azt sem, hogy ezt a nagyjából 15 ezermilliárd forintnak megfelelő összeget az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól, a Nemzetközi Valutaalaptól és más adományozóktól remélik megkapni.

Az Európai Bizottság a 18 milliárdos segítség előteremtését hitelfelvételből oldaná meg. Sőt azt javasolja a brüsszeli vezetés, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulásokkal fedezzék Ukrajna kamatköltségeit is. 

A testület szerint így a bajban lévő ország továbbra is tudja majd fizetni a béreket, a nyugdíjakat, és fenn tudja tartani a közszolgáltatásokat. Az elképzelés úgy szól, hogy az összeget kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában kapná meg Kijev. 

A pénzt pedig majd 2033-tól kezdődően kellene visszafizetnie Ukrajnának, legfeljebb 35 év alatt. Joggal adódik a kérdés: Ukrajna képes lesz-e arra, hogy a már így is hatalmasra duzzadt tartozásait valaha rendezze? 

Nem véletlenül erősödnek azok a politikai hangok sem, amelyek szerint a talpra állás érdekében el kellene engedni a teljes ukrán államadósságot. Sőt vannak, akik ezt az esetleges mentőövet a privát üzleti szférára is kiterjesztenék. 

Egy szó mint száz, az Euró­pai Unió hatalmas kockázatot vállalna a hitelből fedezett 18 milliárd eurós összeggel. Arról az Európai Unióról van szó, amelyik a szankciós politikájával már lábon lőtte saját közössége gazdaságát.

A fentiek fényében érthető a magyar kormánytól, hogy nem kíván hozzájárulni az újabb közös uniós hitelfelvételhez. Ezt egyszer amúgy már megtette, így jött létre az európai helyreállítási alap. 

Más kérdés, hogy ennek ellenére Magyarország eddig még egy fillért sem kapott abból a keretből, amely elvileg a koronavírus-járvány utáni gazdasági megerősödést szolgálná. Ebből a szempontból tehát nincs jó tapasztalata hazánknak. 

A lényeg azonban az, hogy Európa a saját jövőjét is elzálogosíthatja az eladósodással.

A kormány több minisztere is megerősítette az elmúlt napokban, hogy mindezekkel együtt Magyarország továbbra is kész Ukrajna megsegítésére. 

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy eddig több mint egymillió menekültet befogadtunk, és a háború kitörése óta több mint 31 milliárd forintot fordítottunk a megtámadott ország támogatására. Azaz: Magyarország segít, de nem feledkezik meg a kockázatokról és a mellékhatásokról sem.
Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: Ukrinform)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.