A béketervről Budapestről hazatérve tett említést Ferenc pápa, azt is megjegyezve, a misszió részleteiről nem fog beszélni. A nemzetközi fórumokon Magyarország az, amely megpróbálja maga köré gyűjteni azokat az országokat, amelyek nem hódoltak be a háború istenének, hanem józan ésszel elfogadják, csakis a béke hozhat megoldást a konfliktusra. A magyar álláspont egyértelmű és változatlan. A csendes és nagyon kiterjedt szentszéki diplomácia ugyanezt az álláspontot képviselve a maga módján tesz azért, hogy végül letegyék a fegyvereket. Pletykálnak különböző békeajánlatokról, amelyeket Kijev kapott, de visszautasított.

Nem, egyetlen érintett se fogja kiemelni, hogy a pápa küldöttei segítettek nyélbe ütni a békeszerződést, s az is biztos, hogy Magyarország se kapja meg a háborús héjáktól vagy sajtójuktól az elismerést, hogy eltökélten dolgozott a kiegyezésért. Ez nem is olyan műfaj, ahol hálát vár el valaki. A valódi elismerés a béke lesz, amely lehetővé teszi az építkezést és boldogulást. A nagy, színpadias viták asztalt csapkodó diplomatái maguk is szerepet játszanak, a hazájuk által megszabott utat követik, függetlenül attól, személyesen mit gondolnak. 

A folyosók diplomatái elejtenek megjegyzéseket azzal kapcsolatban, miként próbálnak maguk is részt venni a kiegyezésben, csak a helyzet most nagyon bonyolult. A mobiltelefonok diplomatái pedig köszönő üzeneteket küldenek a maroknyi, de lassan azért növekvő béketábornak, hogy tartsanak ki, de ezt az sms-t töröljék azonnal, nehogy később bajt okozzon. Mivel lényegében mindenkinek hosszú távon a béke az érdeke, Magyarország természetes szövetsége az Apostoli Szentszék. A Szentszéknek pedig Isten és a hagyományos, de rendkívül sokatmondó némaság.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)