Az ukrán gabonakivitel lehetővé tétele a háborús körülmények között egyébként is addig volt szép mese a világ közvéleménye számára, amíg el lehetett hitetni, hogy csak így jutnak betévő falathoz az afrikai éhezők. Ám a számok azt mutatják, valójában jelentős részben Európába irányuló szállítmányokról van szó, sőt – ukránimádók most gyorsan kapcsoljanak a kettes csatornára! – nem kis hányadban spanyol sertések táplálkoznak velük, hiszen takarmánykukoricáról beszélünk.

A két kérdés szorosan összefügg. Az, hogy Ukrajna barátai milyen sikeresnek valószínűsítik Kijevnek az oroszokkal szembeni háborúját, illetve az, hogy mekkora áldozatot hajlandók hozni ezért. Most úgy tűnik, a világ már nem hiszi el, hogy Zelenszkij elnök – mint azt célul tűzte ki – vissza tudná foglalni az oroszok által elvett területeket. Pedig e cél érdekében olyan csodafegyver bevetésében is reménykedik, mint az amerikai ATACMS rendszer, amellyel reményei szerint a Krímet is visszaszerezné.

Minden embernek joga van az álmaihoz, így Volodimir Zelenszkijnek is. De be kell látnia, nem körülötte forog a világ. Az ENSZ közgyűlésén elmondott kardcsörtető beszédét a vártnál lagymatagabb taps fogadta. A földkerekség jelentős része nem áll készen kardélre hányni az oroszokat, úgy pedig különösen nem, hogy ennek semmi hasznát ne lássa. Novák Katalin köztársasági elnök a békéért emelt szót. Az idő a békepártiaknak dolgozik, nekünk pedig jó esélyünk van arra, hogy hamarosan a visegrádi négyek is e gondolat köré rendeződjenek, amint a következő hetekben túlesünk a szlovákiai, majd a lengyel választásokon.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen a kijevi Szent Szófia-székesegyház előtt 2023. augusztus 24-én. Ukrajna 32 éve, 1991. augusztus 24-én vált függetlenné a Szovjetuniótól (Fotó:MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)