Az áprilisi első szavazók aligha emlékezhetnek rá, de tizenöt éve, a második Orbán-kormány idején is járt Magyarországon egy amerikai külügyminiszter. Hillary Clinton az alkalmat belpolitikai oda-odaszúrogatásokra is felhasználta, fékeket és ellensúlyokat emlegetve. Ám úgy hozta az élet, hogy aztán nem akadtak olyan fékek és ellensúlyok, amelyek Clintonnét a felszínen tartották volna a nagypolitikában: Donald Trump ellenében elveszítette el az elnökválasztást. A Fidesz viszont három országgyűlési választást nyert meg azóta, hogy ő 2011-ben itt járt, és most készül a negyedikre. Az Egyesült Államokban a bekövetkezett óriási fordulat, nálunk pedig a politikai kiszámíthatóság, stabilitás is szükségeltetett ahhoz, hogy Marco Rubio mostani külügyminiszter budapesti útján már aranykorról lehessen beszélni a magyar–amerikai kapcsolatokban.

Ezek szükséges, de nem elégséges előfeltételek voltak az aranykorhoz. Önmagában még az is kevés lenne hozzá, hogy a két ország azonos állásponton van olyan fontos kérdésekben, mint az ukrajnai háború mielőbbi lezárása vagy a törvénytelen bevándorlás és a genderideo­lógia ellenzése. Amerikai barátaink időnként óva intenek bennünket attól, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a politikában a személyes kapcsolatoknak, de ha igazuk van is, a kivétel ezúttal erősíti a szabályt. Rubio tegnapi útján megerősítést nyert például az ezzel ellentétes hírekkel szemben: a novemberi Trump–Orbán-találkozón született „kézfogásos” megállapodás a hazánk pénzügyi sebezhetőségét meggátoló amerikai védőpajzsról, illetve az orosz energiabehozatalra vonatkozó szankciók alóli mentességünkről a két vezető személyes kapcsolatára épül. Ha valaki ezt úgy érti, hogy kormányváltás esetén ezek, így a rezsicsökkenés szempontjából fontos szankciós mentesség nem lesznek érvényesek, az nem jár messze az igazságtól. Washingtonnak is fontos, hogy vannak olyan európai szövetségesei, amelynek vezetőivel a megváltozott és jelenleg is folyamatosan változó világrendben is könnyen szót tud érteni. Aligha véletlen, hogy Rubio hazánk mellett a szintén szuverenista állásponton lévő Szlovákiába látogatott, miután a hétvégén Münchenben egész Európának fogalmazott meg üzeneteket. Mindezek fényében érthető meg diplomáciai felértékelődésünk: hazánk messze a népességarányos vagy gazdasági súlya felett nyom a latba a világpolitikában. A héten tartják Washingtonban a nemzetközi Béketanács alakuló ülését; a házigazda Donald Trump, az egyik alapító pedig Orbán Viktor. Ha pedig Trump hamarosan eljön Budapestre, annak különös jelentősége lesz, mert ez – ellentétben a korábbi amerikai elnökök mindösszesen három itteni látogatásával – először épül személyes politikai barátsággá épített szövetségre.