A rendszerváltozás óta a 2012-es évben fogadta el a legtöbb törvényt az Országgyűlés, szám szerint 225-öt. A Parlament előtt sem volt eseménytelen az év, élőlánc, éhségsztrájk, antifasiszta és diáktüntetés egyaránt volt a Kossuth téren. Évértékelőjében elsőként a felsőoktatás átalakításával elégedetlenekről beszélt Kövér László házelnök a Hír TV csütörtöki, Rájátszás című háttérműsorában.
Valakik felhasználják a diákokat
– Nem teljesen világos, hogy a diákok tudják-e, mi ellen tüntetnek. Ezek a megmozdulások eredetileg sem a reformról szóltak. Most egész Európában van egy nem is annyira látens rossz hangulat, az európai politikusok jelentős részének fogalma sincs, hogy mit hoz a holnap. Ez Magyarországon is érezteti a hatását – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Másik oldalról úgy látja, vannak olyan erők, amelyek a folyamatokból politikai tőkét kívánnak kovácsolni, igyekeznek nem is rejtett módon manipulálni a hallgatókat; emlékeztetett arra, ahogy Török Zsolt MSZP-szóvivő törvénysértésre buzdított különböző hivatalok elfoglalása kapcsán. Megjegyezte azt is, hogy a fiatalok életkori sajátosságának megfelel az, ahogyan reagáltak ebben a helyzetben.
2012-ben Áder János köztársasági elnök kilenc alkalommal küldött vissza a T. Ház által elfogadott törvényeket, de ezek egyike mögött sem volt alapvető súlyú kifogás Kövér véleménye szerint. Nem úgy az Alkotmánybíróság esetében; a taláros testület rostáján kevesebb jogszabály akadt fönn, de például a hajléktalanok ellátásáról szóló törvénnyel kapcsolatban régi szereptévesztésben van a grémium, merthogy nem fellebbviteli fórum az emberek által választott Országgyűlés fölött. „Nem helyes, ha az Alkotmánybíróság életvezetési tanácsokat ad politikusoknak, mondván, szociális kérdéseket szociális eszközökkel kell kezelni” – húzta alá, hozzátéve, a fagyhalálért „nem cinikus akarok lenni, de valakinek viselnie kell a felelősséget”.
Kövér a törvénykezésre visszatérve összefoglalóan azt mondta, a 2010-ben eltervezett dolgok nagy részén már túl vannak: – Az Alaptörvényt elfogadtuk, a sarkalatos törvények készen vannak, és korrigáltuk a hatályban lévőeket. Az elosztási rendszerek reformja elkészült, az adórendszer szintúgy. A finomhangolás kezdődik meg, a rendszerek pedig bizonyítani fogják a működőképességüket.
Kövér tiltotta le Gyöngyösi utazásait
A Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőhöz kapcsolódó, a zsidók összeírását követelő, általános közfelháborodást és tiltakozási hullámot is kiváltó kijelentés kapcsán Kövér elmondta, szájzárat nem lehet tenni az egyes honatyákra, de a hasonló helyzetekre hozható szankciókat ő is támogatna. Hogy Gyöngyösi kijelentései pillanatában az ülést akkor vezető jobbikos alelnök, Balczó Zoltán helyesen járt-e el, azt mondta: nem, meg kellett volna vonnia a szót a felszólalótól. A külügyi bizottság vezetése egyébként nemrégiben Rómában járt hivatalos úton, és Kövér döntése volt, hogy Gyöngyösi nem tarthatott az örök városba, és máshová sem mehet a jövőben a magyar delegáció tagjaként, bizottsági alelnökként – „nem először fordult elő, hogy kijelentései miatt nemzetközi fórumokon kellett magyarázkodni” – tette hozzá a házelnök, aki szerint szerencsés lett volna, ha a jobbikos képviselő távozik hivatalából.
– Hogy konkrétan MSZP-s EP-képviselők szenvedélyévé vált a hazaárulás, azzal nem tudok mit kezdeni, remélem ugyanakkor, hogy a magyar közvélemény figyeli ezeket, és a megfelelő pillanatban, amikor választani kell, le is vonja a megfelelő konzekvenciát – utalt az ellenzék egyéb platformjain tapasztalható megnyilvánulásokra a politikus.
A háromheti ülésezési rend indokai
A házszabály jövendő módosulásáról is beszélt, bővülhet például a házelnök fegyelmezési jogköre: az ülésre nem való képviselői megnyilvánulásokat utólag eltiltással, illetve pénzbüntetéssel is szankcionálhatja a ház elnöke. A szövegszerű változat – mivel nincsen kész – tavasszal fog nyilvánosságra kerülni, így az ülésezés rendjéről is csak azután kezdődhet egyeztetés. A jelenlegi elképzelések szerint egy 2-3 heti ülésezést lehetővé tevő konstrukciót állít össze a kormányoldal, ami rendkívüli esetben tovább sűrűsödhet. Kövér mindenesetre az első Orbán-kormány idején már bevált háromhetenkénti ülésezést támogatja. Azzal is indokolja ezt, hogy legalább nem kell majd szemet hunyni afölött, hogy plenáris ülés, frakcióülés és bizottsági ülés párhuzamosan zajlik, s így egyik feladatát sem látja el lelkiismeretesen egy adott képviselő – „a parlament elkanászodott”, jegyezte meg.
Beszámolt arról, hogy létrehoznak egy úgynevezett törvény-előkészítő bizottságot, amely a szakbizottsági javaslatokat figyelembe véve egy kész törvényi szöveget tesz a parlament asztalára, így tehát a szakmai munka egyre inkább áthelyeződik a szakterületek képviselőire.
Diktatúra-e az USA?
A jelenleg is AB-asztalon fekvő választási eljárásról szóló törvény Kövér szerint a demokrácia kihívásainak megfelel, de hogy az Alkotmánybíróság mit szól hozzá, azt most még korai találgatni. Meggyőződése szerint aki elutasítja a regisztráció rendszerét, az komplett diktatúrának kell, hogy tartsa az Egyesült Államokat, ahol ráadásul a módszerben eltérés is van. Mivel szerinte nincsen hiteles népesség-nyilvántartási rendszer, több ezer ember kimaradt a választói névjegyzékből, köztük főként magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön tartózkodó emberekre kell gondolni, s ezt éppen az ombudsman tette szóvá. – Mérlegelten, meggondoltan szavazzanak, ne csak tömeghisztéria hatására – idézett vissza egy másik hangsúlyos érvet Kövér a Hír TV műsorában.
Bajnai bánatos szemei, Mesterházy vicsorgása
Hogy lesz-e egységes ellenzéki kihívó erő a kormány számára 2014-ben, a politikus úgy látja, „szerintem lesz baloldali összefogás”, bár jelenleg egy olyan rajtvonalat lát, ahol nincsenek helyek, csak mindenki tülekedik, hogy milyen pozíciót tudna megfogni magának. Szerinte Bajnai Gordon, az LMP és az MSZP belső küzdelmei mind erre a problémára vezethetőek vissza. – Úgy látom, jelentkeznek szolgálatra azok a kiérdemesült SZDSZ-esek, akiknek tulajdonképpen az MSZP is köszönheti azt, hogy gyakorlatilag nem csak az országot, hanem saját magukat is csődbe vitték – vázolta Kövér a balliberális aspiránsok helyzetét. A „régi reflexek” működését pedig az látja számára alátámasztani, hogy visszahozták tanácsadónak Ron Werbert, akinek „a legocsmányabb, legútszélibb kampányt” köszönhetjük; nem tudja, hogy Bajnai Gordon „bánatos, nagy szemeiből” és Mesterházy Attila vicsorgásából mi fog kisülni, mindenesetre „ez az ellentmondás nem fogja őket zavarni”.
Enyhült a brüsszeli nyomás
A brüsszeli nyomás viszont jelentősen enyhült hazánkon a politikus meglátása szerint, ennek az az egyik oka, hogy a vita egyre inkább szakmai síkra terelődött, és a kötelezettségszegési eljárásoknál sem elég a „politikai hőzöngés”. A másik ok, említése szerint, hogy az EU vezetése belátta, lehet nem ortodox módszerekkel is gazdasági sikereket elérni.
