Kimondta Brüsszel: alacsony a magyar kockázat

Magyarország rövid távon nincs kitéve fiskális fenyegetettségnek – állapította meg az Európai Bizottság keddi jelentésében.

Az értékelés szerint a pénzügyek fenntarthatóságának kockázata közép és hosszú távon is alacsonynak mondható, feltéve, ha teljes mértékben megvalósítják a tervezett, Brüsszel által ambiciózusnak minősített fiskális konszolidációt, és jóval 2014 után is megőrzik az akkori szinten a célul kitűzött egyensúlyi helyzetet.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nyugtázta, hogy a GDP-hez mért államadósság a 2011-es 81,4 százalékról a tervek szerint 2014-re 76,8 százalékra mérséklődik. Ez is fölötte van azonban az uniós előírásokban szereplő 60 százaléknak – jegyezték meg a jelentés összeállítói. Sokkal nagyobbak lennének a kockázatok abban az esetben, ha az úgynevezett strukturális elsődleges egyenleg ismét olyan alacsony értékeket mutatna, mint amilyen az 1998 és 2012 közötti időszak átlagában volt megfigyelhető – olvasható a dokumentumban.

Magyarországnak főként az államadósság csökkentésére kell helyeznie a hangsúlyt – vélekedik az Európai Bizottság.

Küzdelem az államadósság ellen

Ismert, a GDP-hez mért államadósság 2010-ig gyors emelkedést mutatott, a tendencia az Orbán-kormány idején tört meg. Mint Orbán Viktor szeptember 24-én Vilniusban kijelentette: „Naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot, hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. ( ) Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához.”

Az államadósság csökkentését tekintve élenjárók vagyunk, az idei költségvetési hiányszámot nézve pedig a visegrádi országokat is megelőzzük az Európai Unión belül – derült ki az Európai Bizottság által novemberben közzétett számokból.

Tartható hiánycél, fogyókúrázó alapkamat

Részben a mezőgazdaságot sújtó aszálykár miatt 1,5 százalékkal csökken idén a magyar GDP, a jövő évi növekedésre vonatkozó prognózist pedig elsősorban a gyengébb külső konjunktúra miatt 0,3 százalékra mérsékelte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A meghirdetett költségvetési kiigazítások végrehajtásával tarthatónak ítélik 2012-ben és 2013-ban is a 2,7 százalékos hiánycélt, ezzel párhuzamosan az infláció lassú csökkenését várják.

A monetáris tanács immár egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, és 2011. január óta nem volt olyan alacsony az alapkamat, mint most. Az új kamatszinthez képest már „látótávolságon belülre került” a valaha volt legalacsonyabb, 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalékos kamatszint.

Cséfalvay Zoltán a Tescóval aláírt keddi stratégiai megállapodás kapcsán arról beszélt, hogy a kormány elvégezte „házi feladatát”, Magyarországon mára lezárult a fiskális konszolidáció, a hiány tartósan a GDP 3 százaléka alatt van, az államadósság csökkenő pályára került, a foglalkoztatás pedig folyamatosan nő. Az ország ennek eredményeképpen olyan növekedési pályára léphet, amely nem az adósságból táplálkozik, hanem amelynek fedezete a teljesítmény; ezt szolgálja az adórendszer átalakítása is – emelte ki az NGM államtitkára.

A magyar állampapírok iránt nőtt a kereslet az utóbbi időben. Az elmúlt hetekben Magyarország kockázati felárának mérséklődésével és a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenésével párhuzamosan folyamatosan estek a magyar állampapírok hozamszintjei.

Ki kell kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól

Ismert, ahhoz, hogy a 2,7 százalékos hiánycél biztonságosan teljesüljön és Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány ősszel több lépésben egyenlegjavító intézkedésekről döntött mindösszesen 854 milliárd forintos bruttó összegben.

Mint Matolcsy György szombaton elmondta: a kormány elmúlt két és fél évének „konzervatív és sikeres pénzügyi konszolidációja már arra predesztinál, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól”. Úgy vélte: „minket már ki kell venniük, hiszen minden számunk azt mutatja, hogy túl van már az ország a 2004 és 2010 között elkövetett szarvashibákon”. Leszögezte ugyanakkor, hogy biztosat csak a tényleges brüsszeli döntés meghozatala után lehet mondani.

Hasonlóan nyilatkozott Szijjártó Péter is hétfőn a Rájátszásban. „Azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan költségvetéssel rendelkezik Magyarország, mindenhol deklaráltan három százalék alatt lesz a GDP-arányos államháztartási hiány, ezért az Európai Uniónak meg kell szüntetnie a túlzottdeficit-eljárást” – mondta.