Az Unicumot is be kellett vetni az ellenzéki oldalon

A baloldali összeborulás és a Paksról szóló megállapodás voltak a hét legfontosabb eseményei. Összefoglalónk.

Közös egyéni jelöltekben, választási listában és kormányfőjelöltben állapodott meg kedden a baloldali és a liberális ellenzék. A közös lista első négy helyén Mesterházy Attila MSZP-elnök, Bajnai Gordon, az Együtt–PM vezetője, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke lesz. Kuncze Gábor egyéniben, a DK színeiben indul. Miniszterelnök-jelöltjük Mesterházy Attila lesz.

A Bajnai Gordon vezette pártszövetség a korábbi 31 helyett csak 22 körzetben állíthat egyéni jelöltet. Az MSZP 71, a DK 13 körzetet kapott. Politológusok szerint a megegyezés győztese Gyurcsány Ferenc, a korszakváltás azonban hiteltelenné vált. – Megalakult az új Gyurcsány-koalíció, és fenyeget a veszély, hogy visszatér a Gyurcsány-korszak – kommentálta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az elmúlt több mint másfél év baloldali hatalmi alkudozásának végeredményét. Szerinte végig a DK elnöke diktálta a forgatókönyvet. A Századvég felméréséből kiderül: a választók 72 százaléka nem szavazna olyan listára, amelyen Gyurcsány is szerepel.

A Magyar Nemzet azt is felidézte, milyen stílusban és milyen jelzőkkel illették egymást az ellenzéki pártok, hogy végül mindannyian a húsosfazék köré kerülhessenek. Az MNO összeállítása szerint láthatóan most sincsenek oda egymásért a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-lista tagjai. Kijutott a szociknak és Bajnai Gordonnak is, de a legtöbb utálkozást Gyurcsány Ferenc kapta újdonsült szövetségeseitől. Állítása szerint Karácsony Gergely PM-társelnöknek le kellett húznia pár felest, hogy feldolgozza Gyurcsány visszatérését, de Scheiring Gábornak, a PM elnökségi tagjának sem lehetett könnyű, akinek szüleit rakta utcára a kilencvenes években Gyurcsány. A PM társelnöke, Jávor Benedek a Hír TV kérdésére elismerte, hogy csak hosszas rábeszélés és néhány Unicum után tudtak a volt miniszterelnökkel való társulás mellett dönteni.

Szerdán meg is tartotta első ülését az az öttagú testület, amely a közös listát állító baloldali pártok kampánystratégiáit igyekszik összehangolni. A stábban az MSZP-t Molnár Zsolt, az Együtt 2014-et Szigetvári Viktor, a Demokratikus Koalíciót (DK) Molnár Csaba, a Liberálisokat Boruzs András, a Párbeszéd Magyarországért mozgalmat pedig Karácsony Gergely képviselte. A résztvevők elismerték: nem lesz könnyű feladat az öt szervezetnek egységes arculatot adni. A szocialisták kampányfőnöke, Molnár Zsolt szerint a közös kampányban nyilvánvalóan megjelennek majd Ron Werber, az MSZP és Mesterházy Attila tanácsadójának javaslatai is. Werber jelenléte és a jelenlegi szocialista plakátkampány mindenesetre gyűlölködő és félelemkeltő választási kampányt vetít előre. Az egykori SZDSZ meghatározó személyisége, Horn Gábor is azt üzente: kevés szakpolitika, erős negatív kampány.

A baloldali pártok mostani megállapodását másfél éven keresztül a pozíciókon való osztozkodás határozta meg, ezután pedig már a pénzen is marakodhatnak. A törvény szerint ugyanis több milliárd helyett összesen 703 millió forint állami kampánytámogatásra számíthatnak a nagy összeborulás után, ráadásul ennek nagy részét valahogyan fel kell osztaniuk egymás között. Várhatóan annak függvényében, hogy kinek hány listás helye van.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a programok közötti ellentétek a baloldali értelmiségi holdudvar jó részét aggodalommal töltik el, hiszen kérdéses, hogy győzelem esetén miként lehetne így kormányozni. Az együttműködésbe az utolsó pillanatban bevont Fodor Gábor liberális pártja például megtartaná az egykulcsos adót, amelyet a többiek élesen támadnak. Szombaton egyhangúlag támogatta az MSZP választmánya a baloldali ellenzéki pártok kedden megkötött választási megállapodását.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) országjáró körutat és kampányt szervez, amelynek célja egy új, a következő választási ciklusra szóló társadalmi szerződés összeállítása, de fel kívánják hívni a közvélemény figyelmét arra is, hogy „újra összeállt az országot a csőd szélére sodró politikusok maroknyi, hatalomra éhes csapata” – jelentette be sajtótájékoztatóján Csizmadia László, a CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke szerdán Budapesten.

Csizmadia László később elárulta azt is: izzik a postafiókjuk, a jobboldali-nemzeti erőket ugyanis nagyon megmozgatta, hogy az ellenzék összeállt és egy összetákolt politikai akolba próbálja a különböző érzelmű választókat foglyul ejteni.

A Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját. Erről állapodott meg kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. A beruházáshoz az oroszok tízmilliárd euró (háromezermilliárd forint) hitelt adnak harmincéves futamidőre.

Az MSZP a moszkvai megállapodás után a valós társadalmi egyeztetést, a szakmai vita és az Országgyűlés előzetes döntését hiányolta, de a szocialisták most hangoztatott aggodalmainak ellentmondanak a korábbi nyilatkozatok. Bajnai Gordon még kormányfőként 2010 februárjában stratégiai ügynek nevezte a paksi atomerőmű bővítését, Mesterházy Attila pedig négy évvel ezelőtt, miniszterelnök-jelöltként azt nyomatékosította, hogy az MSZP kiemelten támogatja az atomerőmű bővítési és üzemidő-hosszabbítási programját. Az MNO összeállításából az is kiderül, kik voltak azok az ellenzéki képviselők, akik nem vettek részt a gazdasági bizottság azon decemberi ülésén, ahol Lázár János részletesen ismertette a paksi terveket.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár közlése szerint a paksi atomerőmű két új blokkja megtérülő beruházás lesz, mert biztosítja az olcsó áramot az iparnak és a lakosságnak. Lázár csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt: nincs kifogása Brüsszelnek a paksi atomerőmű megújításáról szóló orosz–magyar szerződés ellen, amit egyébként jövő szerdán tárgyal a kormány, ezt követően a parlament dönt a szerződésről, így mindenki megismerheti. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta, a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat kifejezetten jó áron épít blokkokat Pakson. Mint fogalmazott: a szerződés az elmúlt negyven év legjobb üzlete.

A paksi atomerőmű nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság és fenntartható rezsicsökkentés sem – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában. Orbán Viktor felidézte azt a parlamenti döntést is, amely szerint Paks megújítása nélkül nem lehetséges Magyarországon olcsó, biztonságos és tiszta energiát előállítani. A határozat egyúttal kötelezte a kormányt a cél elérésére.

A miniszterelnök egyúttal bejelentette azt is, a harmadik rezsicsökkentés eredményeként ismét a villamos energia, a gáz és a távhő ára csökkenhet, pontos időpontot, illetve az árak mérséklésének mértékét viszont egyelőre nem tudta megmondani. Arról a kormánypártok jövő heti frakcióülésén döntenek. – Jó kis rezsicsökkentés lesz ez is – összegezte a miniszterelnök.

Bombát robbantottak hétfő reggel a fővárosi Lehel utcában lévő CIB Bank fiókjánál. A bűncselekményben senki sem sérült meg, de a robbanás erejére jellemző, hogy az utca szemközti oldalán is betörtek az ablakok. A rendőrség egy motorost keres, aki a bűntény előtt elküldte a közelben alvó hajléktalanokat. Szakértők szerint profi volt az elkövető, és üzenni akart.

A Police.hu rendőrségi hírportál cikke szerint 135 fős nyomozócsoport állt rá a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda állományából a Lehel utcai pénzintézetnél történt robbantásos bűncselekmény felderítésére. A nyomravezetőnek tízmillió forintot ajánlott fel az országos rendőrfőkapitány.

Később az is kiderült, hogy a Lehel utcai robbantás előtt hat nappal a közelben, egy másik cég fiókjánál is történt bűncselekmény; a pénzintézet egyik ablakát törték be.

Hétfő este hazánkba érkezett, és megkezdte büntetésének letöltését Francis Ciarán Tobin, az ír gázoló. A két gyermek halálra gázolása miatt jogerősen elítélt ír férfit a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren őrizetbe vették a magyar rendőrök. Tobint még az esti órákban átszállították egy – a tárcavezető által meg nem nevezett – büntetés-végrehajtási intézetbe. Kedden a közigazgatási és igazságügyi miniszter jóváhagyta, hogy Francis Tobin a büntetését Írországban tölthesse le és átadják az ír hatóságoknak.

A Magyar Nemzet csütörtökön arról írt, magyar ítélet esetén az ír köztársasági elnök valószínűleg nem adhat kegyelmet, így Francis Ciarán Tobin aligha úszhatja meg hazánkban megkezdett börtönbüntetésének letöltését, miután visszatér hazájába. Navracsics Tibor péntek este jelentette be, hogy az ír gázoló jövő szeptemberig biztosan börtönben marad. Tobint pénteken kora este a Liszt Ferenc repülőtérre vitték, ahol elítéltként átadták az Interpol ír munkatársainak, és a férfi Írországban folytatja a Magyarországon megkezdett szabadságvesztése letöltését.

Vesztegetés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hétfőn első fokon a Fővárosi Törvényszék Wieszt Jánost, az MSZP volt újbudai gazdaságpolitikusát, két társa pedig befolyással üzérkedésért két év szabadságvesztést kapott. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. Az elsőrendű vádlottat, aki kenőpénzeket kért és kapott üzlethelyiségek adásvételéért, négy évre a közügyektől is eltiltották.

A vádlottak elszólásai mellett több, egymást alátámasztó, zárt láncot alkotó tanúvallomás segítette az ügy teljes körű feltárásában a bíróság munkáját. Ezek között szerepelt Sz. Mária, aki korábban a szocialisták XI. kerületi szervezetének a tagja volt. – Folyamatosan tudtam arról, hogy az újbudai MSZP korábbi befolyásos vezetője mikor mennyi pénzt kért és kapott a kerületi ingatlanokért – mondta a Wieszt-per egyik tárgyalásán Sz. Mária, aki elmondta: éppen azért lépett ki volt pártjából, mert megdöbbent, milyen sok korrupciós ügyben érintett a párt.

Csütörtökökön újabb három terézvárosi ingatlan ügyében javasolt vádemelést a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az ügynek húsz gyanúsítottja van, akikkel szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt javasol vádemelést a nyomozó hatóság. Az eljárás az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti ingatlanokat érinti. Az ügyben 2012. augusztus végén már vádjavaslatot tett a rendőrség, akkor azonban az ügyészség pótnyomozást rendelt el. A Híradó úgy tudja: a gyanúsítottak között vannak a korábbi képviselő-testület szinte teljes szocialista és szabad demokrata frakciójának tagjai, köztük három volt alpolgármester, valamint két egykori jegyző.