Bajnaiék tüntetnek, társaik egyelőre hallgatnak

Az Együtt–PM népszavazást akar a paksi bővítés miatt. Bajnai 2010-ben még máshogy gondolkodott.

Karácsony Gergely, az Együtt–PM politikusa szerdai sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a kormány szerdán tárgyal a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött államközi szerződésről. Hangsúlyozta: normális országokban egy ilyen súlyú kérdésben széles társadalmi vita után, a lehető legtöbb ember véleményét kikérve, népszavazással döntenének.

Az Együtt–PM népszavazást kezdeményezett arról, épüljenek-e új erőművi blokkok az államadósság növelésének terhére. A referendum kiírása érdekében pedig tüntetést szerveznek.

Karácsony kérdésre válaszolva elmondta: az Együtt–PM Szövetség egyetért a paksi erőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbításával, ám a fukusimai tragédia miatt megemelkedő költségek miatt nem éri meg atomenergiával pótolni a kieső reaktorokat, az atomenergia ugyanis egyre drágább, a megújuló pedig egyre olcsóbb.

Szintén kérdésre azt mondta, az ellenzéki választási szövetség programja az MSZP és az Együtt–PM tavaly nyári közpolitikai megállapodására épül, néhány kérdést azonban – például az energiapolitikában és a felsőoktatás ügyében – még tisztázni kell a következő hetekben.

Az egyetértés hiányát támasztja alá az is, hogy amíg a baloldali összeborulás kampánycsapata közös arculatban gondolkodik, Bajnai Gordoni egyéni akcióval próbálkozik. Az Együtt–PM Szövetség vezetője az Országgyűlés kezdete előtt demonstrációval szeretné felhívni magára a figyelmet.

Az ellenzéki megállapodás veszteseként aposztrofálható Bajnai különutas aktivitása azért érdekes, mert „homlokegyenest” más állásponton van ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben, még miniszterelnökként. Bajnai akkor arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez, évekre meghatározza az elérhető áru-, és biztonságos energiaellátást.

A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramot biztosítsanak.

Lázár János arról beszélt, hogy Paks nélkül nincs olcsó áram; az itt termelt áram jóval olcsóbb a megújuló energiával előállítottnál, így csak az versenyképes az importtal. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy véli, a megállapodással nő hazánk energetikai függetlensége.

„Magyarországon nagyon limitált az energiahordozók hozzáférhetősége, így szükséges és szerencsés lépés volt, hogy a nyolcvanas években az atomenergia felé nyitottunk. Jelenleg sem látunk olyan körülményt, amely lehetővé tenné, hogy ezt mellőzzük” – nyilatkozta a Szegedma.hu-nak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.

A Moszkvával való együttműködés kapcsán Aszódi Attila úgy nyilatkozott: az oroszok egyértelműen meghatározó szereplők az atomerőmű-piacon, így a döntés legjelentősebb oka azonban nem műszaki és még csak nem is politikai, hanem gazdasági jellegű.

Nógrádi György úgy véli: Oroszországgal a kapcsolatokat nem lazítani kell, hanem szorosabbra fűzni. A biztonságpolitikai szakértő szerint semmi szégyenkeznivalónk nincs amiatt, hogy az oroszokkal újíttatnánk fel Paksot. Paksot annak idején az oroszokkal építettük, így valami elképesztő tragédiának kellene történni ahhoz, hogy ne velük újíttassuk föl – jelentette ki Nógrádi.