Harangozó milliói: elegük van az embereknek az ilyen politikusokból

Szekszárdon tüntettek a szocialista képviselő és Bajnai Gordon ellen.

Érdekes, hogy Harangozó Tamás két éve többször megszólalt a paksi bővítés ügyében, ám homlokegyenest az ellenkezőjét mondta annak, amit mostanában a balliberális pártok állítanak. Egy 2012. augusztus 8-i sajtótájékoztatóján például sürgette a paksi bővítést, és arról beszélt: óriási károkat okoz az országnak a kormány késlekedése. Kijelentette: a bővítés egymagában is megoldást jelenthetne a gazdasági visszaesésre, és a beruházás az ország jövőjét és energiabiztonságát is meghatározza a következő száz évben.

Az ellenzéki megállapodás veszteseként aposztrofálható Bajnai Gordon homlokegyenest más állásponton van ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben, miniszterelnökként. Akkor arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez, évekre meghatározza az elérhető árú és biztonságos energiaellátást.

A Bajnai–Gyurcsány-lista vezetője, Mesterházy Attila is hangosan átkozza a paksi beruházást, ám korábban többször méltatta a széles körű politikai egyetértést az atomreaktor bővítésével kapcsolatban; azaz elismerően nyilatkozott arról, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem gördített akadályt a megegyezés elé, sőt a parlamentben 2009-ben meg is szavazta. Mesterházy 2010 februárjában munkahelyteremtésről is beszélt és példaként hozta fel a paksi atomerőmű bővítését.

Harangozó sajtótájékoztatójára Jávor Benedek (akkor még LMP-sként) reagált, és nehezményezte, hogy az MSZP sürgeti a bővítést. Egyúttal jelezte: ha más hátterű vállalkozásokat is bevonnának, a bővítés ugyanolyan elhibázott lépés lenne, mint „a baloldali oligarchák” nélkül. Jávor szerint a „gigamutyi” akkor kezdődött, amikor a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ 2009-ben felhatalmazást adott az előkészületekre a parlamentben. Harangozó válaszközleményében leszögezte: arról „majd nem ártana érdemben beszélni”, hogy a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjainak közelgő leállása után miként lehet a magyar áramtermelés 40 százalékát kizárólag zöldenergiával pótolni. Harangozó egy két évvel ezelőtti ATV-s interjúban azért is kardoskodott a bővítés mellett, mert az több ezer magyar embernek adhat munkát.

Mint arról korábban beszámoltunk, Mesterházy még 2013 elején a világ egyik legnagyobb energetikai vállalatával, a francia Areva vezetőivel tárgyalt titokban; a vállalatóriás a paksi bővítésről akart információkat szerezni, valamint politikai és gazdasági döntéshozók meggyőzésével egyengetni saját nukleáris technológiája előtt az utat Pakson.

A találkozón az MNO információi szerint részt vett Józsa István is, aki cégével 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől. Szerződése 2010-ben szűnt meg. Bár Mesterházy Attila és a szocialisták éveken át a paksi bővítés fontosságát hangoztatták, azonban amikor 2013-ban felmerült az orosz részvétel lehetősége, élesen bírálni kezdték azt; amikor pedig 2014 januárjában kiderült, hogy az orosz Roszatom fogja felépíteni az új blokkokat, teljes támadásba lendültek.

A Gyurcsány-koalíció az újabb paksi hazugságok helyett inkább egyre több kérdésre tartozik a válaszokkal Paks ügyében is – írta hétfőn a Fidesz sajtóirodája. Mesterházy Attila milyen paktumot kötött a francia atomóriással történt titkos tárgyalásán? Miért volt ott ezen a titkos találkozón Józsa István, aki közel 7 milliárd forintot kaszált az atomerőművön? Mit ígértek a franciáknak? Mesterházy Attila helyesnek tartja, hogy Gyurcsány Ferenc 80 millió forintot tett zsebre a szocialisták kormányzása idején az atomerőművel kötött színlelt szerződésnek köszönhetően? – teszi fel kérdéseit a kormányzó párt.