Előző nap Szél Bernadett, az LMP társelnöke a tárcavezetővel folytatott megbeszélés után kifogásolta, hogy nem nézhetett bele a paksi erőmű bővítéséről szóló dokumentumokba. Szólt arról is, hogy Németh Lászlóné elismerte, a paksi bővítés ügyében „előbb volt szerződéskötés, mintsem a kormány felhatalmazást adott volna rá”.
A paksi atomerőmű-fejlesztéssel elérhető olcsó energiával érvelt a beruházás mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy csütörtöki egyetemi fórumon, ahol vitapartnere, Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a bővítéssel emelkedni fognak az energiaárak.
A parlament február 6-án megszavazta az atomerőmű bővítését, amely biztosítja hazánk nagyobb energiafüggetlenségét. Amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek, a villamos energia előállítási ára 10-13 százalékkal mérséklődhet majd, ami a további rezsicsökkentés záloga lehet, mivel ugyanekkora mértékű áramárcsökkentést tenne lehetővé.
Hatalmas különbségek mutatkoznak az energiaárak terén Európa és Amerika között. Ha ebből nem sikerül faragni, azt sokan fogják érezni. A Nemzetközi Energiaügynökség már most is húsz éven át tartó gyötrelemre figyelmeztet, a piaci szereplők versenyhátrányukból keletkező magatartása pedig arra sarkallja az országokat, hogy ne hátráljanak ki az atomenergia mögül.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) visszautasította ezt, s jelezte: a Magyar Közlöny január 31-i számából kiderül, hogy az egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazás 2014. január 13-án kelt, azaz a miniszter másnap a szükséges felhatalmazás birtokában írta alá az orosz–magyar államközi szerződést.
A tárca szándékos csúsztatásnak tartja ezen dátumok összekeverését azzal a január 22-én tárgyalt kormány-előterjesztéssel, amely az egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, valamint annak az Országgyűlés elé terjesztésére vonatkozó felhatalmazást tartalmazta.
A közlemény szerint megtévesztően hangzott el az is, hogy az ütemterveket az MVM Zrt. már Moszkvában aláírta. Kifejtették: Szélt a tárca többször tájékoztatta arról, hogy az egyezmény végrehajtásának feltétele a külön államközi hitelszerződés megkötése, s tekintettel arra, hogy ezt az Országgyűlés még nem fogadta el, a végrehajtásra sem születtek további megállapodások. Kizárólag azon sarokpontokat állapították meg, amelyek meghatározzák, milyen témákat kell majd megtárgyalni ahhoz, hogy az úgynevezett megvalósítási megállapodásokat meg lehessen kötni – tették hozzá.
Az NFM jelezte azt is: nem felel meg a valóságnak az LMP társelnökének azon állítása sem, hogy semmilyen, a paksi erőmű bővítéséről szóló dokumentumba nem nézhetett bele, és tájékoztatást sem kapott ezek elérhetőségéről. A tárca számos, a döntést megalapozó, nyilvánosan is elérhető dokumentumról tájékoztatta a képviselőt.
Közzétette a kormány február 27-én a Kormany.hu internetes oldalon azokat az észrevételeket, amelyeket az Európai Bizottság fűzött a januárban megkötött magyar–orosz nukleáris megállapodás tervezetéhez. A január 14-i keltezésű levélben Dominique Ristori, a bizottság energiaügyi főigazgatója legelőször is azt írja, hogy az akkor még aláírás előtt álló egyezményben semmi olyat nem találtak, ami akadályozná az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) szerződés alkalmazását. Ez az, amire a későbbiekben mind a kormány, mind a bizottság úgy utalt, hogy a bizottság nem emelt elvi kifogást a megállapodás ellen.
Ezt követően levelében Ristori kifejezetten pozitívan értékeli, hogy az atomenergia békés célú felhasználása terén való együttműködésről szóló államközi szerződés tervezete külön kimondottan utal arra, hogy Magyarországnak kötelezettségei vannak az Európai Unió és az Euratom felé. Ezt követően az energiaügyi főigazgató technikai észrevételeket fűz a szerződéshez. Megjegyzi, hogy a megállapodás legalább húsz évre szóló fűtőanyag-szállításról is rendelkezik, ám ezzel kapcsolatban az Euratom úgynevezett ellátó ügynökségének kizárólagos jogai vannak, ezért a fűtőanyag-szállításról szóló megállapodást be kell majd nyújtani az ügynökséghez.
Lázár János február 27-i közlése szerint számos kérdésben lesznek még további egyeztetések az unióval a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár kiemelte: Brüsszel alapvetően támogatásáról biztosította a programot.
A kormány honlapján február 26-án tették közzé azt a dokumentumot, amely szerint Lázár az Euratomot létrehozó szerződés 103-as cikkelye értelmében 2013. december 10-én keltezett levélben tájékoztatta Günther Oettingert, az Európai Bizottság energiaügyi biztosát az Oroszországi Föderációval kidolgozott nemzetközi szerződés tervezetéről. Levelében Lázár János emlékeztette az energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány 2013. november 26-án tájékoztatta az Európai Bizottságot arról a szándékáról, hogy együttműködési szerződést kíván kötni az Oroszországi Föderáció kormányával.
Ugyancsak február 26-án tették közzé a kormány honlapján Orbán Viktor és José Manuel Barroso a paksi bővítésről szóló levelezését. Orbán január 23-i levelében azt írta: az egész Európai Unió energiabiztonságának növeléséhez járul hozzá a hosszú távú magyar–orosz együttműködés a nukleáris energia területén. A kormányfő jelezte Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A kormányfő kiemelte továbbá, hogy a megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembevételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire.
