Egy korszak zárulhat le a bankok életében

Jön a devizahiteles törvénycsomag. Harcok és káosz jellemzi a baloldal önkormányzati egyezkedését. Heti összefoglaló.

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot. A jogszabály semmisnek nevezi az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását –, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra és jutalékra is.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése, a kihirdetését követő nyolcadik nap után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk. A benyújtott törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a devizahitelek ügyében elfogadott kormányzati akciótervvel új korszak veheti kezdetét: a tisztességtelen bankok után eljöhet a fair bankok ideje. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a devizahiteles törvénycsomag elfogadásával csaknem húsz százalékkal mérséklődhet a törlesztőrészlet.

Dömötör Csaba vezeti a jövőben a Kormányzati Információs Központot – tudta meg a Magyar Nemzet. A nyár végéig pedig feláll a Fidesz – részben megújult – kommunikációs csapata is. A változásokkal teljessé válik az új ciklusban működő kormányzati és kormánypárti tájékoztatási struktúra.

Tarlós István főpolgármester újrajelölését egyhangú szavazással támogatta pénteken a Fidesz budapesti választmánya.Szintén egyhangúlag elfogadták a fővárosi kompenzációs listát, amelyet Tarlós István vezet.

Közben a tisztújítás előtt álló MSZP, a belső harcoktól terhelt Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció (DK) egyelőre nem tud megállapodni az önkormányzati választásra szóló együttműködésről. A Magyar Nemzet több forrása szerint is egyre távolabbinak tűnik a közös indulás ősszel.

A lap információi szerint a szocialisták korábban kiválasztott budapesti és vidéki polgármesterjelöltjei bizonytalanok, ám hiába kérik a pártvezetés segítségét, felülről ebbe nem akarnak beleszólni. A tízezer főnél több lakosú városok MSZP-s polgármesterjelöltjei kifejezetten kérték Botka László választmányi elnököt – egyben a pártot jelenleg irányító országos választási bizottság elnökét –, hogy hívjon össze tanácskozást, amelyen egyértelmű iránymutatást kaphatnának, hogy helyben hogyan egyezkedjenek az Együtt–PM és a DK embereivel. Botka azonban elhárította a megkeresést.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció vezetői kedden titokban találkoztak, hogy az önkormányzati választásokról egyeztessenek. A Magyar Nemzet információi szerint az MSZP-t Botka László, illetve Tóbiás József, a pártelnöki poszt várományosa képviselte, míg a DK-t Gyurcsány Ferenc elnök és Molnár Csaba ügyvezető alelnök. A DK egyrészt bemutatta, hogyan osztaná fel a három párt (MSZP, DK, Együtt–PM) között a fővárosi kerületeket, valamint azt javasolta, hogy Katona Kálmán, az MDF egykori politikusa legyen a közös főpolgármester-jelölt. (Katona egyébként 2006-ban már ringbe szállt a főváros vezetéséért, ám mindössze hatszázalékos eredményt ért el.) A Magyar Nemzet a napokban már beszámolt arról, hogy Katonáról zajlik az egyeztetés, az érintett azonban a lap megkeresésére tagadta, hogy tudna erről.

A DK azt is felvezette, hogy elképzeléseik szerint az MSZP, a DK és az Együtt–PM is hat-hat kerületben nevezhetne meg polgármesterjelöltet, míg a fennmaradó öt – alapvetően jobboldalinak számító – városrészben egymás ellen indulnának. Így mindhárom pártnak önállóan is meglehet a 12 indulója, vagyis a nemrég módosított önkormányzati törvény szerint lehetőségük nyílik külön-külön kompenzációs listát állítani. Elképzeléseik szerint az MSZP újra indíthatná jelenleg is regnáló három polgármesterét – Angyalföldön Tóth Józsefet, Kispesten Gajda Pétert és Pesterzsébeten Szabados Ákost –, illetve Újbudán is a nemrég még a vádlottak padján ülő MSZP-s Molnár Gyula mérethetné meg magát.

Valószínűnek tűnik, hogy az Együtt–PM – többek között – Zuglóban és Terézvárosban nevezhetne meg jelöltet, utóbbi vélhetően Dorosz Dávid, a PM korábbi országgyűlési képviselője lenne. A DK pedig – más kerületek mellett – nagy eséllyel Újpesten és Csepelen adhatna polgármesterjelöltet, valamint Erzsébetvárosban. Utóbbi kerületben bonyolítja a helyzetet, hogy a Kúria jogerős döntésére váró, első- és másodfokon már másfél évnyi börtönbüntetésre ítélt Hunvald György is komoly ambíciókat dédelget.

Az LMP most is deklarálta, hogy nem kíván együttműködni az álbaloldal pártjaival. Schiffer András, a párt társelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy hamarosan elfogadják a végleges jelöltállítási szabályzatukat, ám eközben már országszerte zajlik a leendő polgármesterjelöltek kiválasztása. A fővárosban is önállóan vágnak neki a voksolásnak, így minden kerületben önálló LMP-s induló lesz majd, és a városvezetői posztra is egyedül állítanak jelöltet. A Jobbik is készül az őszi voksolásra, ám a párt neveket egyelőre nem hoz nyilvánosságra.

Rendeződni látszik a Bajnai Gordon alapította Együtt és a Szolidaritás viszonya, a konfliktust kiváltó Kónya Péter jövője viszont bizonytalannak tűnik. A Szolidaritás szerdán adott ki közleményt, amelyben leszögezik, hogy folytatni kívánják az együttműködést az Együttel. Kónya Péter ugyan szétválásról beszélt, de a közlemény szerint az nem a Szolidaritás álláspontját tükrözi. A mozgalom elnökével kapcsolatban már a DK-ban is távolságtartóan fogalmaznak. Molnár Csaba alelnök szerdán arról beszélt, hogy erős MSZP-ben és erős Együtt–PM-ben érdekeltek.

Beismerte a Krétakör vezetője , hogy szervezete politikai célra használta a norvég civil alapból származó támogatást. Gulyás Márton erről az ATV-n beszélt Kálmán Olgának. A műsorvezető azon kérdésére, hogy milyen projektjeik valósultak meg a norvég alaptól nyert összegekből, Gulyás úgy fogalmazott: „Ami a közvélemény számára is ismerős lehet, az a Lázár János elleni tüntetés.” A bejelentést megelőzően a Krétakör vezetője hosszasan ecsetelte: a civileket támadja a kormány azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja, valóban civil szervezeteket támogattak-e a norvég alap finanszírozásával, vagy pártpolitikai célokra használták a támogatást az érintett szervezetek.

Az ügyészség – csaknem négyéves nyomozás után – novemberig újból meghosszabbította az idén átadott 4-es metró szerződéseit vizsgáló nyomozást. Az előző ciklusokban háromszorosára drágított beruházásnál a jelenlegi városvezetés tízmilliárdokat szerzett vissza, ezért a főpolgármester szerint ízléstelen, hogy elődje ismét „nettó valótlanságokkal” kampányol.

A volt balliberális főpolgármester csütörtök este az ATV Egyenes beszéd című műsorában saját korábbi „teljesítményét” dicsérte. – Megépítettük nyolcvan százalékban a 4-es metrót, itt hagytunk utódomnak 25 beruházást – mondta Demszky Gábor, aki „büszke élete legfontosabb ügyére”.