Egy korszak zárulhat le a bankok életében

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Jön a devizahiteles törvénycsomag. Harcok és káosz jellemzi a baloldal önkormányzati egyezkedését. Heti összefoglaló.

PR
2014. 06. 29. 4:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció vezetői kedden titokban találkoztak, hogy az önkormányzati választásokról egyeztessenek. A Magyar Nemzet információi szerint az MSZP-t Botka László, illetve Tóbiás József, a pártelnöki poszt várományosa képviselte, míg a DK-t Gyurcsány Ferenc elnök és Molnár Csaba ügyvezető alelnök. A DK egyrészt bemutatta, hogyan osztaná fel a három párt (MSZP, DK, Együtt–PM) között a fővárosi kerületeket, valamint azt javasolta, hogy Katona Kálmán, az MDF egykori politikusa legyen a közös főpolgármester-jelölt. (Katona egyébként 2006-ban már ringbe szállt a főváros vezetéséért, ám mindössze hatszázalékos eredményt ért el.) A Magyar Nemzet a napokban már beszámolt arról, hogy Katonáról zajlik az egyeztetés, az érintett azonban a lap megkeresésére tagadta, hogy tudna erről.

A DK azt is felvezette, hogy elképzeléseik szerint az MSZP, a DK és az Együtt–PM is hat-hat kerületben nevezhetne meg polgármesterjelöltet, míg a fennmaradó öt – alapvetően jobboldalinak számító – városrészben egymás ellen indulnának. Így mindhárom pártnak önállóan is meglehet a 12 indulója, vagyis a nemrég módosított önkormányzati törvény szerint lehetőségük nyílik külön-külön kompenzációs listát állítani. Elképzeléseik szerint az MSZP újra indíthatná jelenleg is regnáló három polgármesterét – Angyalföldön Tóth Józsefet, Kispesten Gajda Pétert és Pesterzsébeten Szabados Ákost –, illetve Újbudán is a nemrég még a vádlottak padján ülő MSZP-s Molnár Gyula mérethetné meg magát.

Valószínűnek tűnik, hogy az Együtt–PM – többek között – Zuglóban és Terézvárosban nevezhetne meg jelöltet, utóbbi vélhetően Dorosz Dávid, a PM korábbi országgyűlési képviselője lenne. A DK pedig – más kerületek mellett – nagy eséllyel Újpesten és Csepelen adhatna polgármesterjelöltet, valamint Erzsébetvárosban. Utóbbi kerületben bonyolítja a helyzetet, hogy a Kúria jogerős döntésére váró, első- és másodfokon már másfél évnyi börtönbüntetésre ítélt Hunvald György is komoly ambíciókat dédelget.

Az LMP most is deklarálta, hogy nem kíván együttműködni az álbaloldal pártjaival. Schiffer András, a párt társelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy hamarosan elfogadják a végleges jelöltállítási szabályzatukat, ám eközben már országszerte zajlik a leendő polgármesterjelöltek kiválasztása. A fővárosban is önállóan vágnak neki a voksolásnak, így minden kerületben önálló LMP-s induló lesz majd, és a városvezetői posztra is egyedül állítanak jelöltet. A Jobbik is készül az őszi voksolásra, ám a párt neveket egyelőre nem hoz nyilvánosságra.

Rendeződni látszik a Bajnai Gordon alapította Együtt és a Szolidaritás viszonya, a konfliktust kiváltó Kónya Péter jövője viszont bizonytalannak tűnik. A Szolidaritás szerdán adott ki közleményt, amelyben leszögezik, hogy folytatni kívánják az együttműködést az Együttel. Kónya Péter ugyan szétválásról beszélt, de a közlemény szerint az nem a Szolidaritás álláspontját tükrözi. A mozgalom elnökével kapcsolatban már a DK-ban is távolságtartóan fogalmaznak. Molnár Csaba alelnök szerdán arról beszélt, hogy erős MSZP-ben és erős Együtt–PM-ben érdekeltek.

Beismerte a Krétakör vezetője , hogy szervezete politikai célra használta a norvég civil alapból származó támogatást. Gulyás Márton erről az ATV-n beszélt Kálmán Olgának. A műsorvezető azon kérdésére, hogy milyen projektjeik valósultak meg a norvég alaptól nyert összegekből, Gulyás úgy fogalmazott: „Ami a közvélemény számára is ismerős lehet, az a Lázár János elleni tüntetés.” A bejelentést megelőzően a Krétakör vezetője hosszasan ecsetelte: a civileket támadja a kormány azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja, valóban civil szervezeteket támogattak-e a norvég alap finanszírozásával, vagy pártpolitikai célokra használták a támogatást az érintett szervezetek.

Az ügyészség – csaknem négyéves nyomozás után – novemberig újból meghosszabbította az idén átadott 4-es metró szerződéseit vizsgáló nyomozást. Az előző ciklusokban háromszorosára drágított beruházásnál a jelenlegi városvezetés tízmilliárdokat szerzett vissza, ezért a főpolgármester szerint ízléstelen, hogy elődje ismét „nettó valótlanságokkal” kampányol.

A volt balliberális főpolgármester csütörtök este az ATV Egyenes beszéd című műsorában saját korábbi „teljesítményét” dicsérte. – Megépítettük nyolcvan százalékban a 4-es metrót, itt hagytunk utódomnak 25 beruházást – mondta Demszky Gábor, aki „büszke élete legfontosabb ügyére”.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.